| |
 Országgyűlési Választások 2006.
Összesített választási eredmények Szegváron
(egyéni jelöltek) Érvénytelen szavazatok száma: 36 db (1,4%) Összesített választási eredmények Szegváron
(területi lista) Magyar Szocialista Párt |  | 772 db
29,99% |
| Magyar Kommunista Munkáspárt | | 21 db
0,82% |
| Magyar Demokrata Fórum | | 103 db
4,00% |
| MIÉP - Jobbik - a Harmadik Út | | 61 db
2,37% |
| FIDESZ Magyar Polgári Szövetség
Kereszténydemokrata Néppárt | | 1496 db
58,12% |
| Zöldek Pártja | | 8 db
0,31% |
| Szabad Demokraták Szövetsége | | 64 db
2,49% |
| Centrum Összefogás Magyarországért | | 12 db
0,47% |
| | Érvénytelen szavazatok | | 38 db
1,48% |
|
Szegvári szavazókörök 1. számú szavazókör | Külső Iskola
Régitemető u. 1. | 2. számú szavazókör | Művelődési Ház
Régiposta u. 1. | 3. számú szavazókör | Központi Iskola
Templom u. 2. | 4. számú szavazókör | Újfalusi Iskola, 3. tanterem
Iskola u. 25. | 5. számú szavazókör | Újfalusi Iskola, 1. tanterem
Iskola u. 25. | 6. számú szavazókör | Újfalusi Iskola, 2. tanterem
Iskola u. 25. | 7. számú szavazókör | Puskin TSZ, Hunyadi ÜE
V. Külterület 53. |
Szavazókörökre lebontott választási eredmények Szegváron
(egyéni jelöltek) Képviselő-
jelöltek | 1. | 2. | 3. | 4. | 5. | 6. | 7. | Farkas
Sándor
(FIDESZ-KDNP) | 288 db
59,4% | 304 db
57,9% | 266 db
62,4% | 237 db
55,8% | 208 db
58,9% | 177 db
55,5% | 35 db
85,4% | Gombos
András
(SZDSZ) | 20 db
4,1% | 30 db
5,7% | 27 db
6,3% | 24 db
5,6% | 21 db
5,9% | 19 db
6,0% | 0 db
0,0% | Pap
Imre
(Munkáspárt) | 7 db
1,4% | 10 db
1,9% | 11 db
2,6% | 4 db
0,9% | 5 db
1,4% | 2 db
0,6% | 0 db
0,0% | Szirbik
Imre
(MSZP) | 168 db
34,6% | 174 db
33,1% | 116 db
27,2% | 151 db
35,5% | 115 db
32,6% | 113 db
35,5% | 6 db
14,6% | Érvénytelen
szavazatok | 2 db
0,4% | 7 db
1,3% | 6 db
1,4% | 10 db
2,3% | 4 db
1,1% | 7 db
2,3% | 0 db
0,0% |
Szavazókörökre lebontott választási eredmények Szegváron
(területi lista)
Párt | 1. | 2. | 3. | 4. | 5. | 6. | 7. | Magyar
Szocialista
Párt | 143 db
29,5% | 159 db
30,3% | 111 db
26,0% | 133 db
31,3% | 108 db
30,6% | 113 db
77,1% | 5 db
12,2% | Magyar
Kommunista
Munkáspárt | 5 db
1,0% | 5 db
0,9% | 6 db
1,4% | 0 db
0,0% | 4 db
1,1% | 1 db
1,6% | 0 db
0,0% | Magyar
Demokrata
Fórum | 27 db
5,6% | 24 db
4,6% | 19 db
4,5% | 15 db
3,5% | 8 db
2,3% | 7 db
4,1% | 3 db
7,3% | MIÉP - Jobbik
- a Harmadik
Út | 19 db
3,9% | 14 db
2,7% | 10 db
2,3% | 5 db
1,2% | 6 db
1,7% | 5 db
5,6% | 2 db
4,9% | FIDESZ
Magyar
Polgári
Szövetség,
Keresztény-
demokrata
Néppárt | 270 db
55,7% | 298 db
56,8% | 260 db
61,0% | 249 db
58,6% | 209 db
59,2% | 179 db
64,2% | 31 db
75,6% | | Zöldek Pártja | 0 db
0,0% | 2 db
0,4% | 2 db
0,5% | 0 db
0,0% | 2 db
0,6% | 2 db
0,3% | 0 db
0,0% | Szabad
Demokraták
Szövetsége | 16 db
3,3% | 9 db
1,7% | 12 db
51,1% | 13 db
3,0% | 8 db
2,3% | 6 db
10,3% | 0 db
0,0% | Centrum
Összefogás
Magyar-
országért | 3 db
0,6% | 3 db
0,6% | 1 db
0,2% | 1 db
0,2% | 2 db
0,6% | 2 db
0,9% | 0 db
0,0% | Érvénytelen
szavazatok | 2 db
0,4% | 11 db
2,1% | 5 db
1,2% | 10 db
2,4% | 6 db
1,7% | 4 db
1,3% | 0 db
0,0% |
Összesített részvételi adatok Szegváron
65,09 %
Részvételi arány
| |
3954 fő
Választási névjegyzékben
szereplők száma
| | 2574 fő
Szavazott
| | 36 db
Érvénytelen
szavazatok
száma
|
Szavazókörökre lebontott részvételi adatok
| 1. | 2. | 3. | 4. | 5. | 6. | 7. | Választási
névjegyzékben
szereplők száma | 668 fő | 696 fő | 633 fő | 701 fő | 580 fő | 593 fő | 83 fő | Megjelentek
száma | 485 fő | 525 fő | 426 fő | 425 fő | 353 fő | 319 fő | 41 fő | Részvételi
arány | 72,6% | 75,4% | 67,% | 60,6% | 60,9% | 53,8% | 49,4% |
A legnagyobb részvétel a 2. számú szavazókörben volt. (75,4%)
(Deák Ferenc utca, Kántor utca, Kórógy utca,
Ménes utca, Petőfi utca, Régiposta utca,
Rozmaring utca, Rózsa utca, Sárállás utca,
Szentesi utca, Templom utca.)
Árpádhalom, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén,
Nagymágocs, Nagytőke, Szegvár, Szentes
Összesített választási eredmények
Csongrád megye 5. választókörzetében
(egyéni jelöltek)
Választókörzetünkben mandátumot szerzett Szirbik Imre (MSZP), Szentes polgármestere. (Mivel 50% feletti eredményt ért el, így a Csongrád megye 5. választókörzetben nem lesz második forduló.)
FIDESZ, az MSZP szövetségeseikkel együtt elért eredménye
FIDESZ, az MSZP szövetségeseikkel együtt megszerzett szavazatok
FIDESZ, az MSZP szövetségeseikkel együtt
megszerzett mandátumok
 Választási (ál)plakátok
Purgel Zoltán | 2006. 04. 01.
Írja meg véleményét a fórumba! Olvasóink is biztos sokszor találkoztak már e-mailben terjedő plakátokkal, amelyek valahogy nem illenek bele az adott párt hivatalos imidzsébe, mégis nagyon „ütősek”.
Honlapunkon a hazai pártokat célbavevő, nem hivatalos reklámokból készítettünk válogatást. A tréfa napja alkalmából szeretnénk vidám perceket okozni Olvasóinknak.
Kérjük, csak azok a felnőtt Olvasóink lépjenek be az oldalra, akik ismerik (és szeretik) a politikai tréfát - pártpreferenciától függetlenül!
A belépéshez kattintson ide, vagy az alábbi képre! 
Hirdetmény Purgel Zoltán | 2006. 02. 21.
Írja meg véleményét a fórumba! 
A hirdetmény a képre kattintva kinagyítható!
Bevezető Purgel Zoltán | 2006. 02. 21.
Írja meg véleményét a fórumba! Tisztelt Olvasóink!
Független hírportálunk célja olvasóink teljes körű tájékoztatása. A 2006. évi Országgyűlési Választásokról is elkészült e információs oldal. Szeretnénk bemutatni Csongrád megye 5. választókerületének képviselőjelöltjeit is. Minden képviselőjelöltnek felajánlottunk korlátlan terjedelmű bemutatkozási lehetőséget - ingyenesen. A jelöltek bemutatkozását lentebb olvashatják.
Honlapunk elfogadja (és betartja) a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének választási kódexét.
Várjuk az Önök véleményét is fórumunkba! Purgel Zoltán szerkesztő
Csongrád megye 5. választókerületének
 jelöltjei Utolsó frissítés: 2006. április 1. Purgel Zoltán | 2006. 02. 21.
Írja meg véleményét a fórumba! Sötétebb kék színnel kiemelve azok a jelöltek, akik az
2006. évi Országgyűlési Választásokon indulhatnak
az Országos Választási Iroda döntése alapján.
Lakossági tájékoztató Purgel Zoltán | 2006. 02. 21.
Írja meg véleményét a fórumba! Tisztelt választópolgár! Négyévenként nyílik mód arra, hogy - alkotmányos jogunkkal élve - szavazatunkkal döntsünk arról, kik képviseljenek bennünket az Országgyűlésben.
Hazánkban 2006. április 9-én kerül sor az országgyűlési képviselő-választás első fordulójára, április 23-án pedig a második fordulóra. Mire való az ajánlószelvény? Ahhoz, hogy valaki egyéni választókerületi jelölt lehessen, legalább 750 választópolgár érvényes ajánlását kell összegyűjtenie.
Jelöltet ajánlani nem kötelező, de ha Ön élni kíván ajánlási jogával, akkor azt úgy teheti meg, ha a kitöltött, és saját kezűleg aláírt ajánlószelvényt átadja a támogatni kívánt jelöltnek, vagy megbízottjának.
Az ajánlószelvények gyűjtése 2006. március 17-ig történhet.
Az ajánlás nem vonható vissza.
Egy választópolgár egy jelöltet ajánlhat. Aki ugyanazt a jelöltet többször ajánlotta, vagy aki több jelöltet is ajánlott, annak valamennyi ajánlása érvénytelen Mit kell tudni a szavazás helyéről? Ön a lakóhelye szerint kijelölt, az Értesítőn feltüntetett szavazókörben szavazhat.
Amennyiben mozgásában akadályozva van (például egészségi állapota folytán), úgy a szavazást megelőzően a jegyzőtől kérhet mozgóurnát. Ebben az esetben a szavazatszámláló bizottság két tagja fogja Önt felkeresni a mozgóurnával.
Mozgóurnát legvégső esetben a szavazás napján kérhet a szavazatszámláló bizottságtól. Hogyan szavazhat, ha a szavazás napján a lakóhelyétől eltérő településen tartózkodik? Ha Magyarországon, de lakóhelyétől eltérő településen tartózkodik, a jegyzőtől kapott igazolással szavazhat.
Igazolás személyesen vagy meghatalmazott útján legkésőbb 2006. április 7-ig kérhető. Ha ajánlott levélben kéri az igazolást, a kérelemnek 2006. április 4-ig meg kell érkeznie a jegyzőhöz.
Fontos tudnivaló, hogy akár az első, akár a második fordulóra kér igazolást, azt a fenti időpontig kell megtennie.
Az igazolási kérelemben meg kell adnia:
- nevét,
- személyi azonosítóját (ismertebb nevén személyi szám),
- lakcímét,
- annak a településnek a nevét, ahol a szavazás napján tartózkodik,
- az igazolást az első, a második vagy mindkét fordulóra kéri-e.
Az igazolás birtokában Ön az igazoláson megjelölt település bármely szavazókörében szavazhat. Hogyan szavazhat, ha a szavazás napján külföldön tartózkodik? Ha Ön a szavazás napján külföldön tartózkodik, hazánk nagykövetségén vagy főkonzulátusán adhatja le szavazatát. Ennek érdekében a lakcíme szerinti jegyzőnél kell kérnie a külképviseleti névjegyzékbe történő felvételét.
A külképviseleti névjegyzékbe történő felvételét személyesen, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező meghatalmazott útján, illetve ajánlott levélben kérheti, amelynek legkésőbb 2006. március 17-én 16.00 óráig kell megérkeznie a jegyzőhöz. A kérelemnyomtatvány igényelhető a jegyzőtől, vagy letölthető az Internetről (http://www.valasztas.hu).
Fontos tudni, hogy a választás első fordulójára külföldön 2006. április 2-án (az amerikai kontinensen 2006. április 1-én), a második fordulóra a hazai választás napján, azaz 2006. április 23-án (az amerikai kontinensen 2006. április 22-én) kerül sor. Hol szavazhat, ha lakóhelyet változtat a két választási forduló között? Az első és második választási forduló között lakóhelyet változtató választópolgár a második fordulóban nem az új, hanem a korábbi lakóhelyén szavazhat. Ennek érdekében az új lakcíme bejelentésekor az ügyintézőtől szavazásra szolgáló lakcímigazolást kap. Ezen igazolás birtokában keresheti fel az Értesítőben megjelölt szavazóhelyiséget. Mit vigyen magával a szavazáskor? Csak akkor jogosult szavazni, ha a személyazonosságát megfelelően igazolja az alábbi igazolványok valamelyikével:
a) lakcímet tartalmazó érvényes személyazonosító igazolvány (azaz a régi típusú személyi igazolvány);
b) személyazonosító igazolvány (kártya formátumú), útlevél, 2001. január 1-jét követően kiállított kártyaformátumú vezetői engedély, ezek azonban csak érvényes lakcímigazolvánnyal együtt fogadhatók el.
Ha lakóhelyétől eltérő településen tartózkodik a szavazás napján, akkor az „Igazolás a lakóhelytől eltérő helyen történő szavazáshoz” megnevezésű nyomtatványt kell magával vinnie a szavazókörbe.
Ha a két forduló között lakóhelyet változtatott, vigye magával a „Szavazásra szolgáló lakcímigazolás a második fordulóban” elnevezésű nyomtatványt.
Javasoljuk, hogy az Értesítőt a szavazatszámláló bizottság munkájának megkönnyítése érdekében a szavazásra vigye magával. Mit kell még tudni a szavazásról? - Szavazni csak személyesen, reggel hat órától este hét óráig lehet.
- Amikor felkeresi a szavazókört, a szavazatszámláló bizottság köteles ellenőrizni az Ön személyazonosságát. Ezután megkapja a jelenlétében lepecsételt szavazólapot, melynek átvételét a névjegyzék aláírásával kell igazolnia.
- A szavazás titkossága érdekében javasoljuk, használja a szavazófülkét.
- Érvényesen szavazni a jelölt, illetőleg a lista neve alatti, feletti vagy melletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet (+ vagy X).
- Ha Ön elrontja a szavazólap kitöltését, és ezt még a szavazat urnába dobása előtt jelzi, a szavazatszámláló bizottság a rontott szavazólapot egy alkalommal kicseréli.
Tisztelt Választópolgár!
Amennyiben az országgyűlési képviselő-választással kapcsolatosan bármilyen egyéb kérdése merül fel, forduljon a lakóhelye szerinti jegyzőhöz, vagy keresse fel - a választási jogszabályokat is tartalmazó - a (http://www.valasztas.hu) internetes oldalt.
Kérjük éljen a választójogával! Választási Iroda
Pályázat először választó fiataloknak Purgel Zoltán | 2006. 02. 21.
Írja meg véleményét a fórumba! PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
a 2006. évi országgyűlési általános választások alkalmával
először választó fiatalok számára
Az Országos Választási Iroda
Esszépályázatot
hirdet
a 2006. évi országgyűlési általános választások alkalmával először választó fiatalok számára,
„Választópolgár lettem”
címmel. 1. Pályázatot nyújthatnak be:
Azok a fiatalok, akik legkésőbb a 2006. évi országgyűlési választások második fordulójára - 18. életévük betöltésével - választójogot szereznek, vagyis 1986. december 6. és 1988. április 23. között születtek.
2. A pályázati anyagnak tartalmaznia kell:
- egy, a kiírásban megfogalmazott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő esszét,
- kitöltött pályázati adatlapot.
3. A pályázat benyújtásával kapcsolatos egyéb feltételek, tudnivalók
Egy pályázó csak egy pályázatot nyújthat be. Kizárólag saját készítésű dolgozattal lehet pályázni, amelyet semmilyen más célra a pályázatot megelőzően nem használtak fel, és azt nem publikálták. A dolgozat mondanivalójának pártsemlegesnek kell lenni, az nem irányulhat semmilyen, a választáson induló jelölő szervezet nyílt, vagy burkolt propagálására.
4. Formai követelmények
A dolgozatot nyomtatva, vagy elektronikus levélben kell benyújtani, oldalszámmal, jeligével ellátva. Terjedelme nem lehet több 4 (négy) A/4 méretű oldalnál (12-es betűméret, Times New Roman betűtípus, 1,5-es sorköz, 2,5-es margók.) A dolgozat minden oldalának fejlécében és a pályázati adatlapon is fel kell tüntetni a szabadon választott jeligét.
5. A pályázat elbírálása, díjazása.
Az Országos Választási Iroda által felkért szakértőkből álló 3 tagú zsűri javaslatára a pályázat kiírója a három legszínvonalasabb pályamunka készítőjét értékes tárgyjutalomban részesíti.
A díjak az Országos Választási Iroda 2006. április 8-i sajtótájékoztatója keretében, Budapesten a BM Duna Palotában (1051, Budapest, Zrínyi u. 5.) kerülnek átadásra. A pályázat beérkezésének határideje:
2006. március 20. (hétfő) 16.00 óra
A pályázat elbírálásának határideje:
2006. március 31. A pályázat eredményét ezt követően a http://www.valasztas.hu/ és a http://www.elsovalaszto.hu/ honlapokon tesszük közzé. A nyerteseket személyesen értesítjük. A pályázatokat az alábbi címre kérjük megküldeni: - postai úton:
Országos Választási Iroda
1450 Budapest, Pf.: 81.
A borítékra szíveskedjenek ráírni: „ELSŐVÁLASZTÓ”
- vagy elektronikus levélben:
elsovalaszto@mail.ahiv.hu
Az elektronikus levél tárgyába szíveskedjenek beírni:
„Elsőválasztó” + a választott jelige
Budapest, 2006. február 20. Rytkó Emília
Országos Választási Iroda
Vezetője
Választási képeskönyv első választóknak Purgel Zoltán | 2006. 02. 21.
Írja meg véleményét a fórumba! 
A választások története Magyarországon Purgel Zoltán | 2006. 02. 21.
Írja meg véleményét a fórumba! (Forrás: http://www.figyelonet.hu/) Magyarországon 1990-ben tartottak először a demokratikus választási rendszer kritériumainak eleget tevő választást. 1608-tól – egészen az 1848-as szabadságharcig – rendi gyűléseket tartottak, ahol az egyes vármegyék jelölhettek egy-egy – természetesen nemesi – képviselőt. Ő kötött mandátummal rendelkezett, azaz vármegyéje utasításait kellett tolmácsolnia a törvényhozásban. A XIX. század közepétől bővült a választásra jogosultak köre, és bevezették a választókerületi rendszert. Sőt, egy-egy személy köré politikai mozgalmak is szerveződtek (például a Deák-pártiak). Az 1848. évi V. törvénycikk egyéni, egyfordulós, relatív többségi választási rendszert vezetett be. Választhatott minden, huszadik évét betöltött és megfelelő vagyoni cenzussal rendelkező magyar férfi. A választhatóságnál 24 év volt a korhatár, és az állampolgárság mellett már a magyar nyelv ismerete is követelményként fogalmazódott meg.
A dualizmus alatt némileg változott a helyzet: az 1874. évi XXXIII. törvénycikk ugyanis adózáshoz kötötte a választójogot. Ezt egészítette ki az 1899. évi XV. törvénycikk, amely az adóhátralékkal rendelkezőket kizárta a szavazók közül. Némi visszalépést jelentett az 1913. évi XIV. törvénycikk, amely vagyoni és műveltségi cenzushoz kötötte a voksolást, és nyílt szavazást rendelt el. Az első világháborút követő rendszer (az 1919. élvi XXV. néptörvény szerint) már nőkre is kiterjesztette az általános, titkos és egyenlő választás jogát. Bevezetett azonban egy „osztály cenzust", ami azt jelentette, hogy csak a társadalmilag hasznos személyeket illette a választójog. Visszalépést jelentett az 1925. évi XXVI. törvénycikk, amely férfiak esetében 24 éves korhoz és négy elemihez, nőknél pedig 30 éves korhoz és hat elemihez kötötte a szavazást. Ráadásul csak Budapesten és a megyei jogú városokban volt titkos, ám kötelező a szavazás. 1938-ban mindenhol titkossá és kötelezővé tették a voksolást, és bár továbbra is fennmaradt a nők és férfiak felé támasztott követelmények különbsége, de azonos cenzusok vonatkoztak rájuk. Ekkor vezették be az ajánlások rendszerét, sőt, a jelöltnek kauciót is letétbe kellett helyeznie.
A második világháború után az 1945. évi VIII. törvénycikk általános és egyenlő választójogot, valamint titkos és közvetlen szavazást garantált, listát rendszerrel. A választók közül azonban többeket – például a hazaárulókat – kizártak. 1947-ben már az egyesületek, pártok vezetői sem szavazhattak, és az 1945-ben nem engedélyezett pártok esetében ajánlási rendszert vezettek be. Ugyanez a törvény (1947:XXII) politikai alapon százezreket fosztott meg választójoguktól.
A választások az 1949. évi IX. törvényt követően végképp szimbolikussakká váltak, mivel a jelölés joga a Népfront Országos Tanácsát illette, és csak egy, kötött listára lehetett szavazni. Az 1953. évi II. törvény 18 évben határozta meg a választókort, és megszüntette az 1945 és 1947 közti kizárásokat. A jelölés azonban nyílt szavazással történt. Egy 1966-os törvény egyéni kerületi rendszert vezetett be, a jelölés jogát pedig a Hazafias Népfront kezébe adta. Az 1970. évi III. törvény szerint azonban már a jelölőgyűlések résztvevői maguk is állíthattak jelöltet. Nagy fordulatot jelentett az 1983. évi III. törvény, amely kötelezővé tette a kettős jelölést. Ennek köszönhető, hogy az 1985-ös választáson az állampárt jelöltjeivel szemben felléphettek az ellenzéki mozgalmak aspiránsai is, akik a következő években megüresedő helyeken nagyrészt diadalmaskodtak is. Ezt váltotta fel az 1989. évi XXXIV. törvényben lefektetett, a német modellen alapuló vegyes választási rendszer.
Örök életet és ingyensört ígér egy szegedi párt Purgel Zoltán | 2006. 02. 21.
Írja meg véleményét a fórumba! (Forrás: http://www.figyelonet.hu/) Örök élet, ingyen sör, igazmondás – többek között ezt ígéri a magát plakátokon hirdető szegedi Kétfarkú Kutya Párt. A rejtélyes politikai szervezet mögött egyetlen fiatalember áll, aki a mutáns ebbel a kampányt szeretné kifigurázni.
Számtalan szegedi plakát tanúsága szerint a fiatalember indult már elnöknek, szerepelt a Time címlapján, nemrég pedig úgy döntött: megméretteti magát a parlamenti választásokon is – írja a Délmagyarország. A szegedi lap szerint a sajtótájékoztatókat mellőző, de plakátokon intenzíven jelen lévő Kétfarkú Kutya Pártja nem kevesebbet ígér választóinak, mint örök életet. S hogy az öröklétben semmire se legyen gondunk: jár még nekünk ingyen sör és adócsökkentés is.
A rejtélyes kétfarkú állat kitalálója (egyben a párt vezetője, és tagsága) a huszonéves K. Gergő a házilag gyártott plakátokat a „gagyi, kamu ígérgető kampány” kifigurázásának szánja. A fiatalember szerint a valódi pártok szlogenjei a demagógia és a jól hangzó ígéretek között lavíroznak. A kutya más: ő a teljes demagógiát is vállalja. Koalícióra egyik párttal sem lépne, hozzájuk képest próbál más alternatívát kínálni. Lejáratni riválisait nem kívánja, csak pozitív üzeneteket közvetít.
Gergő tájékoztatása szerint az eb két éve született Szegeden, hivatalos életrajza szerint egy génkutató intézet hátsó kijáratánál lévő szemétdombon, egy háromfejű kakas mellett látta meg a napvilágot. Sorsa ettől már csak jobb lehetett: politikusnak állt. Mivel mutáns, hogy hím vagy nőstény, nem releváns kérdés.
Poénnak, játéknak indult a kampány, de kicsit talán relativizálja a valódi pártokat – fogalmazott az ötletgazda, aki – a kutya internetes oldalának köszönhetően – nem csak Szegedről kapott pozitív visszajelzéseket. Gergőt egyébként a pártpolitika hidegen hagyja, valószínűleg szavazni sem megy el.
Arra a kérdésre, hogy a kutyával szimpatizálók számíthatnak-e a pártvezér megjelenésére, a sajtófőnök elmondta: hamarosan kénytelen lesz választási nagygyűléseket tartani és valamilyen módon materializálódni a kétfarkú politikus. 
(Forrás: http://www.figyelonet.hu/)
(Forrás: http://www.figyelonet.hu/)
(Forrás: http://www.figyelonet.hu/)
VÁLASZTÁSI TARTALOMSZOLGÁLTATÁSI KÓDEX A MAGYARORSZÁGI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETÉNEK A VÁLASZTÁSOKKAL KAPCSOLATOS INTERNETES TARTALOMSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ MŰKÖDÉSI, ETIKAI ÉS ELJÁRÁSI KÓDEXE
(Election Code of Conduct)
1. Preambulum
A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (továbbiakban: MTE), az Országos Választási Irodával egyeztetve, annak érdekében, hogy
- az internetes tartalomszolgáltatás szabályai, eljárásai, szokásai az országgyűlési-, önkormányzati választások valamint a népszavazások (továbbiakban: választások) tekintetében meghatározásra kerüljenek és a szolgáltatók, a felhasználók és a szélesebb közvélemény előtt ismertek legyenek;
- a választásokkal kapcsolatban az internetes tartalomszolgáltatás a jogszabályokban meghatározott keretek között történjen;
- a tartalomszolgáltatás jelen szabályrendszerét elfogadók és alkalmazók számára a választásokkal kapcsolatban egyazon szabályok érvényesüljenek;
- a választások kapcsán a tartalomszolgáltatás fogyasztói, illetve valamennyi azzal kapcsolatba kerülő vagy arról véleményt alkotó számára e szabályok ismertek és számonkérhetőek legyenek;
- a tartalomszolgáltatás választásokkal kapcsolatos elfogadott szabályainak megsértése az önszabályozás keretei között szankcionálásra kerüljön;
Az alábbi kódexet alkotja a választások tisztaságának, a jogszabályok teljeskörű érvényesülésének, és azok értelmezésének elősegítése érdekében.
2. A Kódex hatálya
Jelen Kódex rendelkezései ajánlásokat fogalmaznak meg a magyarországi tartalomszolgáltatók számára. A Kódex rendelkezései kötelezően érvényesek az MTE tagjai számára és azokat kell alkalmazni az MTE tagjaival kapcsolatos, illetőleg a tartalomszolgáltatás kapcsán felmerülő eseti vagy elvi döntést igénylő eljárások során.
3. 3. Fogalom-meghatározások és alapvető szabályok
3.1. Internetes Tartalomszolgáltatónak tekintünk minden olyan jogi vagy természetes személyt, illetve ezek bármilyen csoportját, amely/aki az internet-felhasználók összessége, vagy egy csoportja által elérhető módon, bármilyen (textuális, numerikus, képi, hangos, multimediális) információt tesz közzé időben korlátozott vagy korlátlan módon úgy, hogy a tartalomhoz hozzáférők által e jogi vagy természetes személy egyértelműen, a tartalomhoz való hozzáférés során azonosítható. Az internetes tartalomszolgáltatás fogalmába beleértjük a különböző hálózatokon elérhető WWW, mobil, szélessávú, e-mailes információkat, mely technológiák ugyanakkor nem kizárólagosan alkotják a fogalom tartalmát.
3.2. A transzparencia elve megköveteli, hogy adott tartalom szolgáltatója a felhasználók számára a lehető legkönnyebben azonosítható legyen: a WWW-n az URL-nek, más technológiák esetében a hasonló azonosítóknak egyértelműen utalni kell arra, hogy a felhasználó milyen szolgáltatást vesz igénybe. Ilyen lehet a márkanév, a szolgáltatás neve illetve más egyértelmű azonosító megjelenése az url-ben.
3.3. Nem tekintjük tartalomszolgáltatónak azt a szolgáltatót, aki pusztán technológiai lehetőséget biztosít egy vagy több, egyszerűen azonosítható jogi vagy természetes személynek, információk közzétételére.
3.4. Szerkesztett tartalomnak tekintünk minden információt, amely a Tartalomszolgáltató munkatársainak, megbízottjainak közvetlen részvételével kerül közlésre. A szerkesztett tartalmakra korlátozás nélkül alkalmazhatóak a sajtóra, nyilvános közlésre vonatkozó jogszabályok, így elsősorban az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről, illetőleg az 1986. évi II. törvény a sajtóról vonatkozó rendelkezései.
3.5. Fizetett tartalomnak tekintjük azokat a reklámcélú közléseket, melyek a Tartalomszolgáltató munkatársai, megbízottjai által kontrollált felületeken kerülnek közlésre.
3.6. Felhasználói tartalomnak tekintjük mindazokat az információkat, amelyek a Tartalomszolgáltató által biztosított technológia segítségével, a Tartalomszolgáltató felületein, a felhasználók bármelyike vagy egy csoportja által elkészítve kerülnek megjelenítésre - tekintet nélkül arra, hogy e tartalmak utólagos korrekciójának (moderálásának) jogát a Tartalomszolgáltató fenntartja-e.
3.7. Kampányidőszak
1997 évi C. Törvény /továbbiakban ve 40. § (1)/ alapján a választási kampány a választás kitűzésétől a szavazást megelőző nap 0 óráig tart.
3.8. Kampánycsend időszak
A VE.40.§ (2) bekezdése szerint a kampánycsend a választás napját megelőző nap 00.00 órától urnazárásig - a választás napján 19.00 óráig – tart.
3.9. Hirdetés
Az MTE hirdetésnek tekinti mindazokat a felületeket, melyek szokásos tevékenységének körében más esetben fizetett tartalom megjelenítését teszik lehetővé, ilyen egyebek mellett, de nem kizárólagosan a banner, az átkattintás lehetővé tevő logó, a külön dobozban szereplő link, a szolgáltatás-ajánló vagy egyéb képi vagy hangzó anyag, melyet a szolgáltató ellenszolgáltatás ellenében, a megrendelő tevékenységének ismertetése, népszerűsítése céljából rendel közölni. Hirdetésnek tekintjük továbbá mindazon, átkattintást is lehetővé tevő elemeket – ilyen egyebek mellett, de nem kizárólagosan a link, a kép, a rövid szövegleírás -, melyek nem a tartalomszolgáltató szokásos tevékenysége nyomán előállított hír- és információszolgáltatás részeként jelenik meg és annak kiegészítését, illusztrálását szolgálják, hanem a szokásos tevékenységtől egyértelműen elkülönülten (külön tartalmi vagy design egységben), annak részeként, ám önállóan, egy a tartalomszolgáltató által vagy más szolgáltató által üzemeltetett szolgáltatás megtekintésére (igénybevételére) vagy megvásárlására hívnak fel.
Az MTE nem tekinti hirdetésnek az internetes tartalomszolgáltatás keretében létrejövő gyűjteményes, tájékoztató vagy illusztráló tartalmi egységekben (egyebek mellett, de nem kizárólagosan a katalógus, kereső, linkgyűjtemény) szereplő, átkattintást is lehetővé tevő olyan megjelenítéseket, valamint a tartalomszolgáltató szokásos tevékenysége nyomán előállított hír- és információszolgáltatás részeként, annak kiegészítését, illusztrálását szolgáló tartalmi egységeket, melyek a tartalomszolgáltató által vagy más szolgáltató által üzemeltetett internetes szolgáltatás megtekintését teszik lehetővé a látogató önálló választása (“user pull”) alapján.
4. A Tartalomszolgáltatók felelősége, kiemelt feladatai
Az interneten megjelenő különböző tartalmak tekintetében a Tartalomszolgáltatók kétféle felelősségét különböztetjük meg:
- a Tartalomszolgáltató felelőssége korlátlan minden szerkesztett és fizetett tartalom esetében;
- a Tartalomszolgáltató felelőssége korlátozott a felhasználói tartalom (“user generated content”) esetében.
A szerződés alapján hosting-szolgáltatást nyújtó ISP nem minősül Tartalomszolgáltatónak, és a szerződő fél által közölt tartalmakért, amennyiben nincsen pozitív tudomása azok jogsértő mivoltáról – vétkessége hiányában - felelőssége csak a jogsértés objektív következményekig terjed.
A felhasználói tartalom a társadalmi nyilvánosság sajátos formája, amelyre a sajtóra vonatkozó jogszabályok csak korlátozottan alkalmazhatóak. A felhasználói tartalmak a szólásszabadság fontos instrumentumai, a hozzájuk való viszony elsősorban nem cenzurális, hanem a transzparencia elvén alapul. A felhasználói tartalmak befogadói számára világossá kell tenni, hogy
- ezek nem a Tartalomszolgáltató információi, véleményei stb., azokat a Tartalomszolgáltató nem ellenőrizte,
- a gyakran névtelenséget biztosító szolgáltatás-formák megnehezítik vagy lehetetlenné teszik az információforrás azonosítását.
A tartalomszolgáltató joga és kötelessége, hogy az általa felhasználói tartalmak elhelyezésére biztosított felületekhez az ott való megnyilvánulás szabályait, normarendszerét leíró dokumentumokat csatoljon, és azokban foglaltakat a korlátozott felelősségviselés elvének megfelelően érvényesítse.
A tartalomszolgáltató kiemelt feladata, hogy az általuk biztosított felületeken megjelenő egyértelműen jogsértő tartalmakat - amint azokról pozitív tudomást szereznek - eltávolítsák. A tartalomszolgáltatók ugyanakkor arra törekednek, hogy a kifogásolt felhasználói tartalmakkal kapcsolatban az elsődleges kezelési forma az ellentétes vélemények, információk azonos felületen való megjelenítése legyen.
Jelen kódex a választásokkal kapcsolatos ajánlást tartalmaz, illetőleg mintául szolgálhat ilyen típusú szabályok kidolgozásához.
5. Alapelvek
Az általános és az időközi választások kampányidőszakában a tartalomszolgáltatók fokozottan ügyelnek az MTE etikai kódexében a lelkiismeretes tájékozatatásról és a kiegyensúlyozottságról lefektetett alapelvek betartására.
5.1 A kiegyensúlyozottság alapelve
A kampány időszakokban szokásos eljárástól eltérően az egyes versengő személyeket vagy szervezeteket illetően megfontolásra ajánlott a kvantitatív alapú kiegyensúlyozottság érvényesítése. A legfontosabb szempont ezekben az időszakokban is az elfogulatlanság, a körültekintő tájékoztatás és az, hogy a felhasználóknak lehetősége legyen a versengő programok, szervezetek vagy személyek megismerésére. Ez a megismerés minden esetben egyforma mértékű energiabefektetést (az adott információ elérésének sebessége, elrendezése, hierarchikus mélysége azonos legyen), keresést igényeljen a felhasználó részéről.
5.2. A kampánycsend betartásának alapelve
Kampánycsend a tartalomszolgáltatók tekintetében
A tartalomszolgáltatók minden tekintetben érvényesnek ismerik el magukra a választási eljárásról szóló jogszabályok, a választási eljárásról szóló törvény illetve az OVB állásfoglalásai kampánycsendre vonatkozó rendelkezéseinek elveit. Az internet, mint a közlés médiuma csupán e rendelkezések betartásának módját befolyásolja.
A tartalomszolgáltatók vállalják, hogy ebben az időszakban nem jelenítenek meg olyan új, szerkesztett anyagokat, amelyek közvetlenül vagy közvetve befolyásolhatják a választókat döntésükben. Általános választás esetében ezen minden olyan tartalmat kell érteni, amely bármely, a választáson induló jelöltről, szervezetről vagy szervezetet képviselő személyről szól, a választási programmal kapcsolatos, a választók véleményét befolyásoló, információt tartalmaz. Időközi választás esetében a korlátozás vonatkozik a választásban érintett jelöltekre, illetve a választáson érintett szervezetekre, amennyiben a közlés bármilyen kapcsolatban áll a választással vagy a választásban érintett választókörzettel, vagy ha bármilyen egyéb módon alkalmas a választópolgárok befolyásolására.
Az MTE javasolja, hogy a kampánycsend időszakában a tartalomszolgáltatók ne szervezzenek on-line beszélgetéseket, chateket vagy fórumokat a közélet olyan szereplőivel, akikről feltételezhető, hogy a szóban forgó választás kimeneteléhez bármilyen érdekük fűződik.
Az MTE javasolja, hogy a tartalomszolgáltatók korábbi, a választásról, a kampányról, annak szereplőiről szóló szerkesztett anyagaikat az első két hierarchikus szintről tegyék elérhetetlenné. Hierarchikus szinten az egyes tartalomszolgáltató által működtetett vagy használt könyvtárstruktúrát értjük. Közérdek fűződik azonban ahhoz, hogy a választási kampányról, az abban résztvevő jelöltekről és szervezetekről szóló anyagok a kampánycsend lejárta után hozzáférhetőek legyenek, így azok letörlése nem szükséges, a cél az, hogy a technikailag lehetséges minimálisra szorítsuk le a felhasználók általi elérhetőségét.
A tartalomszolgáltatók a kampánycsend időszakában tartózkodnak attól, hogy a szerkesztett tartalom illusztrációjaként, kiegészítéseként, annak részeként vagy attól elkülönülten megjelenő, átkattintást lehetővé tévő eszközzel (link, logo, egyéb kép vagy hypertext) egymástól eltérő információ-hozzáférési lehetőséghez juttassák olvasóikat a választások résztvevő jelöltekkel vagy szervezetekkel kapcsolatban.
Kampánycsend felhasználói tartalmakban
A felhasználói tartalmakban - fórumokban, chateken - nem tiltható, hogy a felhasználók a választásról is szót ejtsenek. A z MTE javasolja, hogy a tartalomszolgáltatók jól látható helyen, a szolgáltatás használata előtt hívják fel a felhasználók figyelmét a kampánycsendre és szólítsák fel a felhasználókat, hogy ebben az időszakban agitációs céllal ne jelenítsenek meg tartalmakat az erre rendszeresített felületeken, illetve hívják fel a figyelmüket a vonatkozó jogszabályokra.
Az MTE javasolja a tartalomszolgáltatóknak, hogy vállalják: a kampánycsend időszakában kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a felhasználók által nyitott felületeken a választásokon érintett személyek, szervezetek még az egyébként nem moderált területeken se nyilvánuljanak meg, e lehetőségekkel ne éljenek vissza.
5.3 Közvélemény-kutatások közlésének alapelve
A tartalomszolgáltatók vállalják, hogy szerkesztett tartalmakban a választásról szóló, vagy azt érintő közvélemény-kutatási eredményeket a választási eljárásról szóló törvénynek megfelelően [Ve., 8.§., (1) bekezdés] a szavazás napját megelőző nyolc napban nem hoznak nyilvánosságra és az első két hierarchikus szintről nem tesznek elérhetővé.
Vállalják továbbá, hogy a moderált felhasználói tartalomszolgáltatás esetében a moderátorok az ilyen adatokat, hivatkozásokat, idézeteket tartalmazó hozzászólásokat az adott időszakban folyamatosan moderálják.
A tartalomszolgáltatók a közvéleménykutatások közlésének tilalma időszakában tartózkodnak attól, hogy a szerkesztett tartalom illusztrációjaként, kiegészítéseként annak részeként vagy attól elkülönülten megjelenő, átkattintást lehetővé tévő eszközzel (link, logo, egyéb kép, vagy hypertext) utaljanak, illetve lehetőséget biztosítsanak olyan szolgáltatások eléréséhez, melyen az adott időszakban közvéleménykutatási eredmények tekinthetőek meg.
Az MTE javasolja mindazon szervezeteknek, amelyek szerkesztett tartalommal rendelkező internetes tartalomszolgáltatást üzemeltetnek (ideértve, de nem kizárólagosan a közvéleménykutató intézeteket, pártokat, választáson induló egyéb szervezeteket), hogy a választásról szóló, vagy azt érintő közvélemény-kutatási eredményeket a választási eljárásról szóló törvénynek megfelelően [Ve., 8.§., (1) bekezdés] a szavazás napját megelőző nyolc napban ne hozzanak nyilvánosságra és – amennyiben erre az adott szolgáltatás keretei között lehetőség van - az első két hierarchikus szintről ne tegyenek elérhetővé.
Az MTE javasolja továbbá, hogy a közvéleménykutatást készítő és nyilvánosságra hozó szervezetek a kampánycsend alatt, illetve a szavazás napját megelőző nyolc napban kizárólag előzetes regisztráció alapján, egyértelmű felhasználói kérésre (“user pull”) bocsássák felhasználóik számára a választásokkal kapcsolatos közvéleménykutatási adatokat.
6. Választási hirdetések
Az MTE az alábbiak figyelembevételével javasolja tartalomszolgáltatók számára választási hirdetéseket közzétenni.
- a választás minden szereplőjének ugyanazon áron, ugyanolyan fizetési feltételekkel értékesítsenek hirdetési felületet (ebbe beleértve az ingyenesen kínált hirdetési felületeket is)
- a választási hirdetéseket azok méretétől függetlenül jól látható “POLITIKAI HIRDETÉS” felirattal különböztessék meg
- ne kössenek szponzori megállapodást a választásokon induló szervezettel
- ne kössenek bartermegállapodást választási hirdetésekre vonatkozóan
- ne tegyenek közzé választási hirdetést a kampánycsend időszakában
- ne fogadjanak el olyan választási hirdetést, mely negatív kampányüzenetet tartalmaz, vagyis célja a megrendelő valamely politikai ellenfelének rossz színben való feltüntetése.
Kizárólag a fogyasztó/befogadó egyértelmű, előzetes hozzájárulásával történhet politikai hirdetés elektronikus levél útján. Az adatvédelmi biztos vonatkozó ajánlásával összhangban céltól eltérő adatkezelésnek minősül, ezért tilos bármilyen kéretlen, reklámcélú elektronikus levél – ideértve de nem kizárólagosan a politikai reklám, tájékoztatás, felhívás, politikai rendezvényről szóló információ, meghívó - küldése, továbbítása. A politikai reklámozó illetve reklám-közzétevő csak abban az esetben használhatja a fogyasztó/befogadó bármilyen személyes adatát (ideértve elektronikus levélcímét is), ha utóbbi ehhez egyértelműen és előzetesen hozzájárult (opt-in). A reklámozó illetve reklám-közzétevő csak arra a célra használhatja a fogyasztó/befogadó bármilyen személyes adatát (ideértve elektronikus levélcímét is), amelyre utóbbi azt rendelkezésre bocsátotta, harmadik fél részére csak expresszív előzetes engedéllyel adhatja át.
7. 7. Ajánlás a pártok honlapjának üzemeltetésére
A pártok, illetve a választásokon induló szervezetek és jelöltek honlapjai rendeltetésük szerint tartalmaznak a választási akarat befolyásolására alkalmas politikai információt. Az MTE – a 2002-es Országgyűlési választások tapasztalatai alapján – úgy értelmezi, hogy a pártok honlapjai nem a semleges választópolgár számára készülő, a meggyőzést, befolyásolást szolgáló információt hordozó eszközök, hanem olyan választók számára készülnek, akik akaratlagosan kívánnak az interneten az adott pártról, annak jelöltjeiről, programjáról, céljairól és elveiről, rendezvényeiről szóló információt beszerezni. Ugyanakkor az MTE álláspontja szerint az ilyen információ közlésére is értelmezhetőek a kampánycsendre vonatkozó előírások.
Az MTE felszólítja a pártokat, hogy a kampánycsend idején tartózkodjanak a választási kampánnyal és a választási programmal kapcsolatos információk frissítésétől. Ennek alapján az MTE Választási Kódexének előírásaival összhangban minden, a kampánycsend ideje előtt a honlapra felkerült információ változatlanul elérhető maradhat a kampánycsend idején, ám annak frissítésére kampánycsend ideje alatt – az MTE javaslata alapján – nem kerülhet sor.
Ezen túl javasolja ezen szervezeteknek, hogy a választási kampány során internetes tartalomszolgáltatásuk tekintetében is maradéktalanul tartsák be az Országos Választási Bizottság állásfoglalásait, határozatait, különös tekintettel a kampánycsend megsértésével kapcsolatos döntéseire.
| |
