Szegvár Online - szegvári független hírportál
Ultimate magazine theme for WordPress.

Mesél a szegvári határ XIII.

0 98

Iratkozz fel a Szegvár Online híreire!

A Sáp-halom tetején lévő határpontot 1727-ben (valószínűleg az ott talált) égetett tégladarabokkal jelölték meg. Innen keletre szintén egy régi határjel volt, ennek helyét a “Sáp Székin” szavakkal írták le, míg a szakasz harmadik, szintén régi pontjának helyéül a “Vásárhelyi ut melet, Sáphalma felöl való részen” nevű területet jelölték meg.
A következő határpont helyének nevét “Kéthagh között való Széken” jelöléssel adták meg: még ez is a korábban kijelölt határpontok közé tartozott. Az elnevezés rendkívül érdekes, mert több adattal összevetve jelentősen gazdagíthatja ismereteinket. A Szentes-vásárhelyi út és a Kórógy találkozásától egy kilométernyire keletre, a Kórógy medréből észak felé kiágazik egy csonka, bő 1000 m hosszú mederszakasz. Ezt a területet tehát keletről és délről a Kórógy egy-egy ága határolja, nyugatról pedig az országút: ennek a résznek a közepén van az az enyhe kiemelkedés (82,6 m), amelyen a határpont ma is található. A határ eddigi szakaszán a határpontok mellett mindig a ‘régi’ jelző szerepel, innentől ezzel nem találkozunk: ennek az a magyarázata, hogy a nyomvonal régi és új kijelölésű szakasza itt találkozik össze. E határkijelölés előzményeként Derekegyház birtokot, ami ekkor lakatlan volt, a Harruckern és Károlyi családok felosztották maguk között: e tény ismeretéből adódik, hogy a Kétág között való széken lévő régi határjel valójában Szegvár, Szentes és Derekegyház hármas határpontja volt! Ez persze azt is jelenti, hogy az itt kezdődő szakasz már kettészeli Derekegyházát úgy, hogy déli területeinek egy része ma Szegvárhoz tartozik.
A nyomvonal enyhén délkeletre fordulva a “Korogy kettőságha” nevű helyhez ér, ahol földhalom építésével készítettek egy jelet. Amint a jegyzőkönyv leírja, a valós határ innentől a “Kórógy Lapossa, vagy Völgye” nevű mélyedésben, azaz a meder középvonalában halad tovább, míg az északi partra (valójában tehát a nyomvonalon kívülre) helyezett határpontok csak jelzik a közelben húzódó választóvonalat.. Fontos megemlíteni, hogy egy 1499-ből fennmaradt oklevél szerint Derekeghaz határain belül található a Koroghaga nevű hely: e helynévnek tehát mára félezredes története van. Ez az említés azért is fontos, mert alátámasztja azt a korábbi állítást, hogy ez a határpont nem középkori eredetű.
A következő, szintén elvi határpont leírásában két érdekes adatot találunk. Egyrészt a “Kórógyvölgye” ekkor (1727 május vége) éppen száraz, a másik pedig, hogy ezt a határpontot az egykori derekegyházi templom sarkához összehordott földdel jelölték meg. Ebből is kiderül, hogy a határ itt sem lehet középkori eredetű, és hogy valóban kettészeli az egykor egységes területet. A szöveg alapján persze az is egyértelmű, hogy a XVIII. század első harmadában még valamennyi falmaradvány kilátszott az egykori templomból: ezt a területet már ásatással megkutatták, és a templom alapfalai elő is kerültek.
A következő határjel leírása alapján azt nem lehet megállapítani, hogy hol is van valójában, de az kiderül, hogy a partot “Korogy magosh Partya” néven ismerik, maga a folyó pedig hol a Körösből, hol a Kurcából kapja vizét, azaz folyásiránya váltakozó. A Kórógy itteni szakaszán még valóban jelentkezhetett a Kurca duzzasztó hatása abban az esetben, ha a Körös Szarvas környéki árteréből nem, vagy alig jött víz, viszont a Tisza felől a vízállás a 80,5 m magas maximumhoz közelített.
A következő határpont a Kórógy és a Nyálas-ér találkozásánál, a “Pap Telke”, illetve Pap-gáttyja (Pap Gattya) nevű helynél volt. Ez a hely – szemben az előzővel – ma is jól azonosítható, de kívül esik Szegvár határán, mert Derekegyház belterületének keleti határától keletre mintegy 1,5 km távolságban van. Arra, hogy Pap nevű ember használatában állt-e a terület, vagy valamely lelkipásztor javadalmi földjéről van-e szó, egyenlőre nincs adatom; de a gátat, mely a Nyálas eret a Kórógytól elzárta, már a XVIII. századi térképek is jelzik.
Az a nyomvonal tehát, mely a Tiszától a mai Szegvár-Szentes-Derekegyház határpontig a községet északról határolja, bő másfél évszázad alatt alakult ki, és 1727-től, közel három százada változatlanul fennáll.

Iratkozz fel a Szegvár Online híreire!

Hozzászólások
Hozzászólások betöltése

Portálunk sütiket használ. Elfogadom Olvasd el

Adatkezelési tájékoztató