Gyerekkorunk egyik meghatározó része volt a kisdobos-, majd pár évvel később az úttörőavatás. Az 1980-as évek elején, illetve a korábban születetteknek még ismerős lehet a kék vagy a piros nyakkendő, az úttörősíp, illetve a kisdobosok 6, meg az úttörők 12 pontja. Ti mennyire emlékeztek rájuk?
A „Szegvári képek, szegvári emlékek” Facebook csoportban a napokban publikáltam ilyen témájú fotókat, amelyet Lucz Ferenc örökített meg az 1980-as években, Szegváron.
A gyerekek általában örömmel várták, hogy ezen az avatáson átessenek. A tanáraink általában megkövetelték, hogy tudjuk a kisdobosok hat, majd később az úttörők tizenkét pontját is. Az általános iskola alsós évfolyamaira járók voltak a kisdobosok, míg a felsősök az úttörők voltak. Az öltözet ennek megfelelő volt. A kisdobosoknak fehér ing, kék nyakkendő, síp és kisdobos öv, míg az úttörőknek fehér ing, piros nyakkendő, síp és úttörő öv volt az egyen öltözet.
A kisdobosok 6 pontja:
- 1. A kisdobos hűséges gyermeke a magyar hazának.
- 2. A kisdobos szereti és tiszteli szüleit, nevelőit, pajtásait.
- 3. A kisdobos szorgalmasan tanul és dolgozik, segíti társait.
- 4. A kisdobos igazat mond és igazságosan cselekszik.
- 5. A kisdobos edzi testét és óvja egészségét.
- 6. A kisdobos úgy él, hogy méltó legyen az úttörők vörös nyakkendőjére.
Az úttörők 12 pontja:
- 1. Az úttörő hű gyermeke hazánknak, a Magyar Népköztársaságnak, felelősséggel dolgozik érte.
- 2. Az úttörő erősíti a népek barátságát, védi a vörös nyakkendő becsületét.
- 3. Az úttörő szorgalmasan tanul, a világ és önmaga megismerésére törekszik.
- 4. Az úttörő gyarapítja és védi a szocialista társadalom értékeit.
- 5. Az úttörő ahol tud, segít és önként szolgálja a közösséget.
- 6. Az úttörő igazat mond és igazságosan cselekszik.
- 7. Az úttörő szereti, tiszteli szüleit, nevelőit és az idősebbeket.
- 8. Az úttörő igaz hű barát.
- 9. Az úttörő bátor és fegyelmezett.
- 10. Az úttörő szereti és védi a természetet.
- 11. Az úttörő edzi testét és óvja egészségét.
- 12. Az úttörő úgy él, hogy méltó legyen a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagságára.
„Jó volt tábortűznél énekelgetni, akadályversenyeken részt venni, együtt játszani, versenyezni, táborozni. Nem nyafogtunk, ha a klub-délutánokon zsíros vagy lekváros kenyér volt a tálcákon, ha kényelmetlen vaságyakon aludtunk táborozáskor, ha felvonulásokon órákig ácsorogtunk a tűző napon. Beszélgettünk, játszottunk egymással, lelkesen jártunk könyvtárba, szakkörökbe.”
Gellért Tünde
A középiskolába lépve ennek a helyét a KISZ vette át, ami már egy teljesen más történet volt.
Az osztályokban a gyerekeknek kötelező jelleggel kellett őrsökbe csoportosulniuk. Az őrsök elég vegyes képet mutattak, hiszen a jobb és rosszabb tanulók egyaránt helyet kaptak a 10-12 fős csoportokban. Szegváron a találkozók általában az iskola helyiségeiben voltak, a központi iskolában az ebédlő feletti „úttörőszobában” (ma iskolakönyvtár), de az újfalusi iskolában is volt egy külön klubterem az őrsöknek.
Az őrsök természetesen igyekeztek a legkiemelkedőbbek lenni, így tanulmányi versenyeken, szemétszedéseken, papírgyűjtéseken, sportversenyeken, kirándulásokon is együtt tevékenykedtek általában a gyerekek. Az egyes tevékenységekről írásos beszámolók is születtek, amelyek az őrsi naplóba kerültek be, szép rajzok kíséretében.
Az íráshoz a következő oldalakról használtam fel információkat: Szeretlek Magyarország, nlc.hu, Magyar retró, Wikipédia
