Első szombat van. A Szűz Anya napja. Egyházunk ilyenkor figyelmünket égi édesanyánkra irányítja. Szép köszöntőket, imákat mondunk ezen a napon, amivel kedveskedhetünk …
A ma esti imában szíven talált: „olyanok legyetek, mint a lámpa, amely mindenkinek világít a házban.”
Pár nappal korábban temettük egyházközségünk kedves tagját Valérka nénit. Reményteljesen, de fájó szívvel búcsúztunk tőle, mert Lámpás volt, mert fénylő csillag lett számunkra; aki nagy hittel és tisztelettel volt Égi édesanyánk iránt.
Bihari Pálné Nagy Valéria 88 évet élt. Szegváron született kertész-gazdálkodó család első gyermekeként. Korán elkezdett a nehéz mezőgazdasági munkával foglalkozni, hogy szülei segítségére lehessen 3 testvére nevelésében.
1954-ben házasságot kötött Bihari Pállal, akivel harmonikus, szeretetben éltek együtt.
A Szegvári Háziipari Szövetkezetben szabászként dolgozott, varrónő volt, szépen kézimunkázott. Leszázalékolása után portásként dolgozott a Puskin Tsz-ben, ahol férje is traktoros volt.
Mindketten férjével aktívan részt vettek az egyházközség életében. Valérka néni ott volt a templomi nagytakarításnál, rendszeresen virágozott, ha kellett főzött, finom süteményeket készített, oltárterítőket vart. Bármikor készségesen helyettesítette a sekrestyést, mint világi áldoztató betegeket látogatott, imacsoportba járt, tagja volt a Rózsafűzér társulatnak.
Odaadóan ápolta szüleit, férjét betegségében, korábban segítette testvéreit, haza költözött magányosan élő öccsét, keresztgyermekeit.
Csendes, szorgalmas, mindig segítőkész, önzetlen, másokra figyelő, szerető szívű asszony volt.
2003-ban veszítette el hűséges segítő társát, és maradt egyedül. 3 év múlva egészségi állapota miatt leányáékhoz költözött, ahol sok örömet jelentett az unokáival való gyakoribb találkozás. 2015-től egyre gyengült egészségi állapota, ekkor került a S.F. Parkerdő Otthonba ápolásra. Mindig szeretettel, örömmel fogadta családtagjait, ismerősök látogatását. Sokat imádkozott szeretteiért, szenvedő imát kérő társaiért, unokáiért, egyházközségünkért. Szentségekkel megerősítve tért a Mennyei Atya házába 2023. január 28-án.
Ő valóban olyan volt számunkra mit a „Lámpa”, világított szerénységével, imádságos lelkületével, Mária tiszteletével, engedelmes szeretetével,hűséges szép házasságban megélt életével.
Megélte a zsoltáros szavait:
„Az igaz ember világit, mint fény a sötétségben”
(Zsolt. 111,4)
Az Úr Jézus ölelje őt szívére országában, adjon vigasztalást szeretteinek gyászukban. Kövessük a Fényt, igaz hiteles emberek példáját, hogy mindannyian világítsunk, mert gyakran van sötétség, békétlenség, gyűlölet… körülöttünk.
