Jó ideje ez a kérdés foglalkoztat, hiszen kisfiam ősszel kezdi meg is iskolai tanulmányait, s ő már „a szabad, demokratikus rendszerben” az általános iskolában részesülhet hittan oktatásban.
Nem úgy, mint én, aki az 1980-as években, szombatonként járt hittanórákra a szegvári plébániára. Ugyanis akkoriban Magyarországon kommunizmus volt, s „nem engedték be” a hitoktatókat, plébánosokat az iskolába. Hazánk első emberét akkoriban úgy hívták, hogy Kádár János. (Romániában pedig úgy, hogy Nicolae Ceaușescu Scornicești.) De én így is megtanultam keresztet vetni, megtanultam a tízparancsolatot, megismertem a Bibliát (amelyet szó szerint értelmezek), elsőáldoztam, bérmálkoztam, s felnőttként is a római katolikus vallás szerint élem életem, s célom, hogy gyermekem jövője is ugyanez legyen.
Megtudtam, hogy kisfiam „hitoktatója” B-né S. Lolita lenne, aki főnöke, Gémes László minden olyan Facebook bejegyzését lájkolja, amelyben engem bántanak, s legutóbb például tettlegesen is megfenyegetnek. A bűnöm az lehet, hogy nem vagyok „gémes seggevége”, s megvédem magam, amikor rólam igaztalan információ megjelenik. Úgy tudom, hogy a nyilvános politizálást tiltja a köznevelési törvény, s a Katolikus Egyházi Intézet is.
Egyébként a cikkben említett hitoktató felettese Gémes László, a Csongrád-Csanád Megyei Közgyűlés elnöke, aki – ha ritkán is, de azért eljár a templomba, olyankor beül az legelső sorba, de keresztet vetni szabályosan nem tud, s feltételezem, hogy a tízparancsolatból egyet sem tudna megemlíteni (annak a betartását pedig ne is forszírozzuk).
Mire számítsak? Hittanórán bántani, megalázni fogják a kisfiamat, mert nem vagyok Gémes László respektálója, s elítélem az ő „álkeresztényi kultúráját”?
Vagy gyermekemet járassam hittanra Szentesre, Vásárhelyre, Szegedre? Vagy egyáltalán ne részesüljön hitoktatásban? Őszintén foglalkoztat ez a probléma, így azt szeretném kérni a vallásos szülőktől, akik olvassák ezeket a sorokat, hogy adjanak részemre tanácsot.
Ezzel a kérdéssel tavaly novemberben hivatalos levélben megkerestem Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsekatyát. 2023. november 20-án kelt válaszában azt írja, hogy illetékesség miatt levelemet továbbítja a Szeged-Csanádi Egyházmegye Hivatalához. Onnan viszont még a mai napig nem kaptam választ, s gyanítom, hogy így három hónap elteltével ez már nem is történik meg. (Biztosan Szegeden az erdőkivágással vannak elfoglalva.)
Sokszor eszembe jut, hogy a sokat szidott Kádár rezsim alatt mennyire el volt nyomva a római katolikus egyház, de mintha mégis több igazság lett volna, mint manapság. Talán ez lehet az egyik oka a hívők templomlátogatási visszaesésének. Egy felmérés szerint a magyarok többsége hisz Istenben, de templomba már sokkal kevesebben járnak – többeket zavarnak a „kamukeresztények”, a „kamupapok”. Én is megfogadtam már korábban, egy másik (ugyancsak Szegváron történt) számomra megalázó eset miatt, hogy többet nem lépem át a szegvári templom „küszöbét”.
