Ma délután, a vihar előtt fotókat készítettem a Holt-Tisza és a Tisza szegvári szakaszán.
Az Akolszögi Holt-Tiszánál is látszik az aszály „lábnyoma” – olyan, mintha a felére zsugorodott volna a holtág.
Sajnos a mellette lévő „kis-kubik” holtág teljesen kiszáradt, erre nagyon régen volt példa. A medrében mély repedések futnak végig. Korában is fotóztam itt, s emlékszem, hogy régen milyen sokan horgásztak itt, sok csuka, harcsa, süllő, ponty „akadt a horogra”. Érdekesség, hogy a II. világháborút követően ezen a részen robbantották fel az összegyűjtött lőszereket és robbanó anyagot.
Utamat az élő-Tisza felé folytattam a szegvári homokpadhoz. Nagyon jó minőségű földút vezet ide, érdemes kerékpártúrákat szervezni erre. A parthoz érve azonnal észrevettem, hogy májushoz képest nagyon alacsony a vízállás, pedig a nyár még előttünk van…
Sajnos már csak a természetfotózás „maradt” nekem szülőfalumban, Szegváron – korábban, 2002-től 2025-ig a szegvári eseményeket, történéseket is megörökítettem. Ennek oka az, hogy 2025 tavaszán néhány „régvolt barát” a hátam mögött aljas módon elárult, ezért befejeztem a riportfotózást Szegváron. Az elmúlt 24 évből több mint százezer fotó található archívumomban, amit több platformon igyekszek katalogizálva, digitális EXIF adatokkal és címkékkel ellátva megőrizni úgy, hogy halálom után is fennmaradjanak az utókornak.
Fogadják szeretettel a mai napon (2026. május 11.) készített 19 válogatott fotómat, amely a „Szegvári képek, szegvári emlékek” Facebook csoportban, a Szegvár Online és a Szegvárikép.hu portálon jelent meg.
