Szentek

Szentélyfülkében: Szent József                 

Szent József Dávid családjából származott (Mt 1, 1-17; Lk 3, 23-38). Mária jegyese volt, amikor az egybekelésük előtt Mária méhében fogant a Szentlélektől. József jó ember volt, sok töprengés után az angyali jelenés nyomán mégis feleségül vette jegyesét. Az összeírás idején Betlehemben megszületett a gyermek Jézus. (Mt 1, 18-24; Mt 2, 1-12) A veszély elől engedelmesen Egyiptomba menekítette családját (emigrált!) majd hazatérésük után Názáretben telepedtek le. (Mt 2, 13-23) Itt ács volt. Jézust 12 éves korában Jeruzsálembe vitték, de félreértés miatt nyomát vesztették, és csak harmadnap találták meg a templomban. Ezután visszatértek Názáretbe. (Lk 2, 39-52) Jézus nyilvános működésének megkezdése előtt nem sokkal hunyhatott el, ám sem halála időpontját, sem sírhelyét nem ismerjük.

A szent engedelmesség, a családi gondoskodás és a szerény alázatosság példaképe. 1870-ben IX. Pius pápa az Egyház védőszentjévé tette. A Habsburg-ház Bécs 1683-as, majd Buda 1686-os felszabadítását  részben Szent József közbenjárásának tulajdonítja. A munkások védőszentje, és a jegyesek pártfogója.

Bár az őskeresztények szép emléket állított Szent József tiszteletének, mégis ünnepe csak a 10. századtól kezdve szerepel a nyugati naptárakban. A 9. században született reichenaui kolostor „szentek listáján” szerepel. Március 19 megünneplése a 14. században kezdett terjedni a nyugati országok templomaiban. 1621-ben XV. Gergely pápa tette általánossá az ünneplését.

Ünnepe: március 19-én van.

Szentélyben: Szent István király

Szent István király 969 körül született Esztergomban. Valószínűleg Szent Adalbert keresztelte meg. Asztrik szerzetessel kérte II. Szilveszter pápától jogainak megerősítését és a teljhatalmat. 1000-ben Magyarország királyává koronázták. Boldog Gizella lett a felesége. Fiával, Szent Imrével ők hárman a magyar családok számára mutattak követendő példát.

Igazságos, békeszerető és szent életű király volt. Keményen megkövetelte a pogány hagyományok elhagyását. Megtartotta az Egyház törvényeit és kereste az alattvalói igaz javát. Tíz püspökséget alapított és több kolostort. Támogatta az egyház élettét.

Élete végén súlyos betegségekkel küzdött. Nem volt utóda, aki méltó módon folytathatta volna a megkezdett munkát. Merénylettel is megpróbáltak életére törni.

Reménytelenségében Máriának ajánlotta fel koronáját és az országot. A legjobb utódot választotta…

1038. augusztus 15-én halt meg. Székesfehérvárott temették el abban a Nagyboldogasszony-székesegyházban, amit ő építtetett. 1083. augusztus 20-án ebben a templomban avatta pápai engedéllyel Szent László szentté. Szent Jobbját később találták meg. Évente ezt a becses ereklyét ezen a napon ünnepélyes körmenetben viszi a magyar egyház a világ színe elé.

Szent István Magyarország fő-védőszentje.

Ünnepe: augusztus 20-án van.

Főoltárkép: Kisboldogasszony – Szűz Mária születése

Öröktől ki volt szemelve az Isten-anyaságra (február 2.), ezért mentes volt minden bűntől, szeplőtelenül fogantatott (dec.8) (Péld 8, 22-31).

Dávid nemzetségéhez tartozott, Joakimtól és Annától született (szept.8). Idős szülei Máriát Alkana felesége példájára ajándéknak kapták (1Sám 1, 1 – 2, 11). Születésének sem a helyét, sem az időpontját nem ismerjük, de régi hagyomány szerint Jézus születésekor még nem volt 20 éves. Későbbi hagyomány, hogy Zakariás nevelése alatt, a jeruzsálemi templomban nőtt fel, mert Istennek volt szentelve. 

Szent Józseffel, a szintén Dávid nemzetségéhez tartozó Jákob fiával jegyezték el (jan.21). Gábriel angyal közölte vele a nagy hírt, az Istenanyaság titkának valóra válását (márc.25), a messiási ígéretek valóra válását (Iz 7, 14; Mik 4, 7; Dán 7, 13-14), meg azt is, hogy rokona, Erzsébet is anyai örömök elé néz (Lk 1, 26-38). Názáretből Jeruzsálembe ment Erzsébethez (júl.2), és ott maradt Keresztelő Szent János megszületéséig.

Visszatérve Názáretbe, József az áldott állapotban lévő Szüzet – igaz ember lévén – nem akarta botrányos helyzetbe hozni, inkább elbocsátotta volna titokban. Angyali jelenés adta tudtul Józsefnek a nagy Titkot, ennek hatására feleségül vette Máriát (Mt 1, 18-24).

Betlehembe kellett menniük a római adóösszeírásnak megfelelően. Ott az összeírás napjaiban megszületett Mária gyermeke, aki a Jézus nevet kapta (jan.1). Jeruzsálemben a templomban bemutatták a Mózes törvénye szerinti tisztulási áldozatot (febr.2) az elsőszülött fiú megváltására. Ekkor az agg Simeon megjövendölte Mária szomorú anyai sorsát (Lk 2, 34).

A gyermek születését angyalok adták hírül a pásztoroknak (Lk 2, 8-20), csillag a keleti bölcseknek (Mt 2, 1-12). A zsarnok Heródes félre akart állítani bármiféle trónörököst, és a betlehemi gyermekeket mind lemészároltatta. Jézus családjával a gyilkos Heródes haragja elől Egyiptomba menekültek, valószínűleg Heliopoliszba. csak Heródes halála után tértek vissza Názáretbe (Mt 2, 13-23).

Názáretben nevelték Jézust (Lk 1, 26), megtaníttatták írni, olvasni, és a szentírás alapos ismeretére is. Amikor Jézus 12 éves lett, az egész család és rokonság elzarándokolt Jeruzsálembe. A templomban nagy volt a tömeg, külön udvarokban imádkoztak a férfiak és nők. Valószínűleg a fiatal fiúk számára is külön tartottak a tanítók hittan foglalkozást. Itt Jézus egy félreértés következtében elveszett szemük elől, Mária és József nélküle indultak hazafelé. Kétségbeesett keresés után, nagy örömükre a templomban a tanítók közt végül megtalálták (Lk 2, 41-52).

Mária jelen volt Fiával és annak tanítványaival Kánában egy mennyegzőn, Jézus első csodájánál (Jn 2, 1-12). Mária többször kísérte  Jézust tanítói körútján (Mt 12, 46-50; Mk 3,

20-35), és a keresztfa alatt is ott állt. A haldokló Jézus Máriát János apostol gondjaira bízta (Jn 19, 25-27). József ekkor már bizonyára elhunyt.

Mária együtt imádkozott az apostolokkal (ApCsel 1, 14), velük együtt ő is megkapta a Szentlelket. Régi hagyomány szerint még 11 évig nagy szegénységben élt, majd boldog halála után fölvétetett a mennybe ( aug.15). Halálának helye az Olajfák hegyének tövében van, ott most bencés templom emelkedik.

Tisztelete a negyedik században igen gyorsan terjedt, beteljesedett saját jövendölése: „Íme, mostantól fogva boldognak hirdet engem minden nemzedék”. Az ünnepet a magyar nép a Kisboldogasszony, vagy Kisasszony néven használja. Mária szent nevét külön ünneppel üli meg az egyház szeptember 12-én.

A mi templomunk búcsúnapja: Kisboldogasszony, Mária születésének ünnepe: szept. 8.

Szentélyben: Keresztelő Szent János

Keresztelő Szent János születését angyal adta hírül atyjának, Zakariásnak, amikor az a templomi szolgálatot teljesítette (Lk 1, 05-25). Erzsébet volt az édesanyja. Szülei már idősek voltak, nem is merték remélni, hogy nekik még gyermekük lehet. Zakariás a kételkedése miatt meg is némult a gyermek születéséig.

Mária az angyali üdvözlet (Lk 1, 26-38) nyomán tudta meg, hogy rokona, Erzsébet már hat hónapja áldott állapotban van. Rögtön el is indult, hogy rejtekében köszöntse és segítse a gyermek érkezésének várását. Erzsébet boldog örömmel fogadta Máriát, láthatóan ő már tudta az Üdvözítő Fogantatását.

János a pusztában nevelkedett (nagyon valószínű, hogy a Qumráni közösségben), a legegyszerűbb ruházata volt és étrendje is a szigorú önmegtartóztatást tükrözte. Bűnbánatot hirdetett, és a Messiás közeli érkezését. Az Úr útját készítette elő.(Mt 3, 2) A hozzá tóduló tömeget a Jordánban a bűnbánat fürdőjében keresztelte meg.

A hozzáérkező Jézust is (némi ellenkezés után) megkeresztelte, mert így kellett történnie, hogy Jézus magára vállalhassa a Világ bűneit. Tanítványainak megmutatta az Isten Bárányát, aki elveszi a világ bűneit, a kiválasztottakat átengedte Jézus követésére, mert most már neki beteljesült a küldetése. (Jn 3, 30)

Nem finomkodott, mindenkihez szólt előkészítő küldetése. Heródesnek is szemére vetette bűneit. Sorsa a börtönbe vettetéssel és lefejezésével teljesedett be, vértanú lett. Jézus a legnagyobb tisztelettel emlékezett meg Jánosról.

Az ünnep (Keresztelő Szent János születése) eredetileg az Egyház nagy ünnepe volt, böjti felkészülési idővel, parancsolt ünneppel, három misével és munkaszünettel. A negyedik század óta sok kápolna, oltár és templom van tiszteletére szentelve. Népszerű szent, a június hónapot róla nevezték el „Szent Iván havának”, védőszentje a Johanita betegápoló lovagrendnek, de sok művészi alkotás is ihletésére született (Shakespeare Szentivánéji álma, Mendelssohn zenéje, stb.). A János keresztnév a leggyakoribb minden nemzetnél.

Nyugaton szokás János napján népünnepet tartani, Szent-János tüzet gyújtani. Ezek eredete a pogány Baldur-ünnepekkel kapcsolatos, akit a napforduló idején különösképpen tiszteltek a pogányok. A kereszténység ezt a szokást a nagy szentnek, az igazság lelki napja előhírnökének tiszteletére áldozza.

Ünnepnapja: június 24.