Szerzői jog

A Szegvárikép.hu portálra feltöltött képek mindegyike mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől függetlenül egyedi alkotásnak minősül, és mint ilyen, törvényi védelem alatt áll.

A szerzői jogok szabályozásának keretét a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 86-87. §§-i alkotják, a részletszabályokat pedig a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény tartalmazza.

Az Sztv. a szerzői jogi védelem alá tartozó alkotások példálózó felsorolásában „fotóművészeti alkotásként” aposztrofálva külön is nevesíti a fotót, amelyet a szerzői jogi védelem a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. Kiemelendő, hogy valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek, így csak magát a kész fotót illeti meg a védelem, az elkészítésének módját nem. Szerzői jogi védelem alatt áll viszont – az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül – más szerző művének átdolgozása, feldolgozása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.

Képek felhasználása

Magáncélra:

A Szegvárikép.hu portálról letöltött képeket magáncélra hozzájárulás nélkül lehet használni, pl. emlékbe le lehet tölteni. Viszont weboldalon vagy közösségi oldalon való közzétételéhez a Szegvárikép.hu portál hozzájárulása szükséges. Általában a képek felhasználását ingyenesen biztosítjuk, azokért nem kell jogdíjat fizetni.

Üzleti célra:

Abban az esetben, ha valaki jogszerűen, üzleti céllal (pl. például napilapban vagy folyóiratban történő közzétételre) kívánja használni a Szegvárikép.hu portálon lévő valamelyik tartalmat, minden esetben hozzájárulás szükséges a Szegvárikép.hu portáltól. A hozzájárulásban a szerző vagy jogutódja engedélyt ad művének a felhasználására. Általában a képek felhasználását ingyenesen biztosítjuk, azokért nem kell jogdíjat fizetni.

A felhasználó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a mű felhasználására, ha azt a szerző kifejezetten megengedte. A felhasználó gazdálkodó szervezet megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén azonban a felhasználási engedély a szerző beleegyezése nélkül is átszáll a jogutódra.

Előfordulhat, hogy a felhasználási szerződés megkötésének időpontjában még nem látható előre, hogy az adott műalkotás a jogszerzőnek jelentős hasznot hoz. Ebben az esetben a felhasználási szerződés sérti a szerzőnek a felhasználás eredményéből való arányos részesedéshez fűződő lényeges jogos érdekét, ezért a szerződés módosítása polgári peres úton, a bíróságtól is kérhető.

Ha a szerző a mű felhasználásához hozzájárult, a felhasználáshoz elengedhetetlen vagy nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő változtatásokat köteles végrehajtani (ilyen lehet például a meghatározott oldalarányra vágás). Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud eleget tenni, a felhasználó a változtatásokat a szerző hozzájárulása nélkül is végrehajthatja.

A szerzői jogok megsértése

Jogainak megsértése esetén a szerző a jogsértővel szemben – az eset körülményeihez képest – a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:

• követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
• követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
• követelheti, hogy a jogsértő – nyilatkozattal vagy más megfelelő módon – adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
• követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról;
• követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
• követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel előállott dolgok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését.

A szerzői jog megsértése esetén a szerző a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet.

Abban az esetben, ha a szerzői jogok megsértése vagyoni hátrányt is okoz, büntetőjogi védelem is érvényesül, melynek törvényi tényállását a Btk. 329/A. §-a a következőképpen határozza meg: Aki az irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás szerzőjének a művén, előadóművésznek az előadóművészi teljesítményén, hangfelvétel előállítójának a hangfelvételén, rádió- vagy televízió-szervezetnek a műsorán, illetőleg film vagy adatbázis előállítójának a teljesítményén fennálló jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti (Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése), vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Minősített esetként, súlyosabb büntetéssel fenyegetett a jogsértés, ha az több mint 2.000.000,- Ft vagyoni hátrányt okoz, vagy a bűncselekményt üzletszerűen követik el.