Harza László szegvári tanyai tanítóról kaptam archív írásokat Ormos Bálint segédlevéltáros Úrtól, aki a Szentesi Levéltár munkatársa.
Mlecsenkov László történész-családfakutató „Profi Családfa” Facebook oldalán jelent meg az alábbi érdekes bejegyzés Harza László tanító missziójáról egy szegvári tanyasi iskolában.
A történet több szempontból is nagyon tanulságos. Harza László és felesége, Lang Ilona az 1937/1938-as tanévben vette át Szegváron a Kórógy-parti tanyasi iskola nebulóinak, összesen 29 főnek a tanítását.
A következő szeptemberében már Mátraszentlászlón folytatták pedagógusi pályafutásukat, azonban addig is roppan szociális érzékkel és empátiával fordult Szegváron a rábízottakra.
Azt tapasztalta ugyanis, hogy még a tehetősebb gazdacsaládokból származó gyermekek is gyakorta gyomorbetegségekkel küzdöttek. Ennek legfőbb okát abban látta, hogy a reggel 8 órától délután 3-ig tartó tanyasi iskolai oktatás ebédszünetében szinte mindig hideg ételt, többnyire kenyeret, szalonnát és kolbászt ettek.
Korábban az a hiedelem terjedt el a tanyák világáról, hogy az abban élők által ismert ételek száma nagyon alacsony. Harza László alapos felmérése ezt igencsak megcáfolta: eszerint több mint 200 féle eledelt tudnának főzni, ha a szükséges feltételek meglettek volna.
Az egyoldalú és hiányos táplálkozás oka elsősorban Harza László megfigyelései szerint a családok szociális helyzete volt. Alapvető költségeik fedezésére kénytelenek voltak eladni azokat az alapanyagokat, amelyek megfelelő táplálkozásukat szolgálhatta volna.
Másrészt a munkaerőhiány miatt az asszonyok is kénytelenek voltak kivenni részüket a nehéz fizikai munkából, így gyermekeikkel nem volt idejük foglalkozni eleget.
Harza László azt vallotta, hogy első és legfontosabb a gyermekek megfelelő mennyiségű és minőségű táplálkozása. Ez elengedhetetlen alapja a tanulmányoknak.Már első állomáshelyén, Derekegyházán is felfigyelt arra, hogy az általa egy szűkös tanteremben harmadiktól felfele tanított fiúk és lányok sápadtak, vékonyak és igen betegesek.
Egyik első intézkedése volt, hogy mindenki saját, időközönként cserélt törülközőt és fogkefét vigyen magával az iskolába. Fogpor hiányában sósvízzel mostak fogat legalább itt.Igazán forradalmi és a korabeli sajtó figyelmét is felkeltő ötlete az elhivatott tanítónak az volt, hogy a nebulók különböző hozzávalókat vittek magukkal a tanyasi iskolájukba, ki mit tudott és abból tanítójuk és feleség meleg ételt: krumplilevest, bablevest, hurkát stb. főzött sütött belőlük.
A fiúk és lányok aktívan részt vettek az előkészítő munkákban. A képeken látható diákok nevei: Szőke Borbála, Holmán Veronika, Szabó István, Szabó László, Piti István, Halász Erzsébet, Majzik Erzsébet, Gila Veronika és Halász Ilona.
A fiúk a főzéshez és a fűtéshez is elengedhetetlen fa összevágásában, hasogatásában segédkeztek. Az erről szóló riport eljutott Fabinyi Tihamér pénzügyminiszterig is, aki 100 pengő adományt küldött Szegvárra. Egy másik névtelen olvasó 1 kilogramm fogport adományozott.
Harza László tanya- és falukutatóként szociológiai igényű felméréseket is készített diákjairól. A Molnárok Lapjában a tanyák népének táplálkozásával kapcsolatos eredményeit tette közzé:
„— Általában az a hiedelem — írja Harza —, hogy az alföldi magyarság nem is ismeri az ételek sokféleségét és azért hiányos a táplálkozása. Magam is e feltevés útján indultam és kezdetben hirdettem is ezt. De ez nem áll.A tanyai nép azért nem táplálkozik jól (sokszor a gyerekek is éhesek maradnak), mert el kell adniok a föld termékeit. Bizony jó kenyérből sincs elég néha. Pláne nem igaz az, hogy ne ismernék a tésztákat. Tanyai kutatásaim során megállapítottam, hogy a következő tésztaféléket ismerik és ennek is, ha volna elég lisztjük és egyéb hozzávalójuk:
Főtt tészták: 1. Lekváros- és túrósgombóc, 2. lekvárosderelye, 3. lekváros, mákos, burgonyás, grizes, túrós, gömölyös, szentjánoskenyeres, diós, káposztás, tojásos tészta, 4. lekváros, tojásos, morzsás, túrós csipedett, 5. túrós, mákos, tejfeles galuska, 6. lekváros és mákos barátfüle.
Sült tészták: 1. Mákos, lekváros, fahéjas, almás, diós kalács, 2. mákos, krumplis, almás, lekváros, túrós, mazsolás, diós rétes, 3. krémes, 4. vizen kullogó, 5. tésztasós sütemény, 6. kakaós sütemény, 7. piskóta, 8. tortasütemény, 9. túrós, almás lepény, 10. pampuska (fánk), 11. palacsinta, 12. tyukláb, 13. tarkedli, 14. kavart, kőtt pite, 15. kuglóf, 16. keksz, 17. püspökkenyér, 18. csörge, 19. kontyos kiasszony, 20. burgonyás pogácsa, 21. túrós, töpörtyűspogácsa, 22. bundáskenyér, 23. cittvara, 24. zsemlye, 25. kifli, 26. görbe, 27. málé, 28. piritóskenyér.
A Szegvári Első Tanyai Gazdakör ifjúsági osztályának tagjai Harza László tanító vezetésével háromhetes tanulmányútra indultak 1937 augusztusában, főként a dunántúli gazdasági élet tanulmányozására.
Az utat kerékpáron tették meg. Az 1500 kilométeres túraútvonal Félegyháza, Cegléd, Budapest, Esztergom, Szombathely, Keszthely, Nagykanizsa, Kaposvár, Szekszárd, Baja, Kiskunhalas és onnan haza Szegvárra volt.Harza László szülei, Harza István önálló cipészmester és Deletor Mária voltak, akik Székesfehérváron keltek egybe 1911. január 29-én. Ő maga 1911. november 1-én született ugyanitt a József utca 7. számú házban.
Felesége, Lang Ilona 1915. május 15-én született Pásztón. Édesapja, Lang János polgári iskolai igazgató volt, édesanyja pedig (Fligler Julianna) ugyancsak Pásztón tanított.Harza László és Lang Ilona házasságából két fiú, László és Lajos születtek, akik közgazdászok lettek. A tanító házaspár 1940 augusztusában költöztek Pásztóra, ahol aztán Lang Ilona nyugdíjazásáig tanított.
Férjével elválhattak, mert Harza László 1947. március 3-án Sztojkov Ilonával házasodott össze Székesfehérvárott. Ám ez a házasság is felbontatott 1950-ben.Harza László 1991. január 31-én hunyt el ugyancsak Fejér vármegye székhelyén. Lang Ilona Mária 2002-ig élt.
Harza László egyetlen fiútestvére, Harza István m. kir. anyaggazdálkodási titkár 27 évesen hunyt el 1944. június 9-én. Fejér megye székhelyén ezzel egy időben egy másik Harza László is élt és működött középiskolai tanárként.
Forrás: Mlecsenkov László történész-családfakutató „Profi Családfa” Facebook oldala
Ebéd a szegvári iskolában
Forrás: Pesti Napló c. újság, képes melléklet, 1937.
Krumplileves-szenzáció a tanyai iskolában
Forrás: Magyarország újság, 1937. december 12. Írta: Raczkó Lajos.
A tanyai nép rossz táplálkozását a szegénység okozza
Forrás: Szegedi Új Nemzedék c. újság, 1938. január 16.
Egy szegvári tanító együtt süt-főz a tanulókkal
Forrás: Alföldi Ellenzék Újság, 1938. január 9.
19 napos biciklis tanulmányútra mennek a szegvári gazdaifjak
Forrás: Alföldi Ellenzék Újság, 1937. augusztus 3.
Portyázás a Kárpátok alatt
Forrás: Alföldi Ellenzék Újság, 1936. október 14.