Szegvár bel- és külterületének földrajzi nevei

Tudja-e, hogy hol volt régen Szegváron a vásártér vagy a kupleráj? Vagy hogy falunkban melyik utcát hívták Gatyaszár utcának? Merre volt a zsidótemplom, a „Csiga-bót” vagy a „négycsöcsű” italbolt?

Ormos Bálint, a Szentesi Levéltár munkatársa hívta fel a figyelmem Sz. Bozóki Margit értékes munkájára, amelyben Szegvár bel- és külterületének földrajzi neveit dolgozta fel. Az írás 1998-ban jelent meg a Magyar Nyelvjárások – A Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének Évkönyvében.

Akik ismernek, tudják, hogy milyen fontos számomra szülőföldem, Szegvár helyismeret kutatása, a múlt emlékeinek értékmentése, az egyes dokumentumok, fotók, videók az utókornak való megmentése. Habár munkámra néhány „gyüttmönt elöljáró” ellenszenvvel tekint, számomra Szegvár „száműzöttjeként” is fontos, hogy minél értékesebb tartalmakat minél érdekesebb formában tudjunk megmutatni olvasóinknak. Ezért digitalizáltam be az alábbi publikációt – fogadják szeretettel!

A kiemelt fotó illusztráció!

---

Sz. Bozóki Margit

Szegvár bel- és külterületének földrajzi nevei

Bevezetés

Annak oka, hogy a magyar nyelvterületen jó néhány olyan kisebb-nagyobb község található, amely régebben jelentősebb szerepet töltött be, mint az utolsó egy-két évszázadban vagy éppen a legutóbbi évtizedekben, minden kétséget kizáróan a magyarság történelmével, különböző tájegységeinek és településeinek helyi (olykor országos) jelentőségű eseményeivel függ össze. Különösen az utóbbi évtizedekben erősödött föl olyan tendencia, amely Magyarországon sok helyütt a falvak visszafejlődéséhez, olykor szinte az elsorvadásához vezetett.

Szegvár azon községekhez tartozik, amelyek a lakosság lélekszámát és a különböző helyi adottságokból eredő fontosságát tekintve újabbkori történetüknek nem csak a legutóbbi évtizedeiben mutatnak visszaesést, hanem még inkább az egy-két évszázaddal ezelőtt betöltött szerepükhöz képest. Ez Szegvárra különösen érvényes, hiszen jó ideig megyeszékhely volt.

Szegvár nagyközség Hódmezővásárhely és Szentes város között fekszik, mégpedig Szentes vonzáskörzetében, ugyanis attól délre, mintegy tíz kilométer távolságban — a Kurca patak mellett — található. Régi magyar település, amely a török hódoltság idején elnéptelenedett, s a XVIII. század első harmadában települt újjá, amikor gróf KÁROLYI SÁNDOR egy 1727-ben kelt telepítési pátens alapján a szegi pusztát főképpen Heves megyei (nagyrészt pásztói) római katolikus magyarokkal népesítette be (L. részletesebben: FORRAY JÓZSEF SÁNDOR, Szemelvények Szegvár múltjából a község kétszázéves fennállása alkalmából. Szeged, 1934. 6). Nyilvánvalóan ebben a században alakultak ki bel- és külterületének földrajzi nevei, a Nándor-tó és a Sáp azonban a kora középkortól napjainkig fennmaradtak (Vö. GYÖRFFY GYÖRGY, Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. Bp., 1963. 898, 900).

Szegvár a XVIII. és a XIX. században jelentős fejlődésnek indult, főképpen akkor, amikor megyeszékhellyé vált. Erről, valamint a község múlt század közepi fontosabb adatairól FÉNYES ELEK egyik munkájában a következőket olvashatjuk:

„Szegvár, magyar falu, Csongrád vmegyében, a Kurcsa vize partján, Szenteshez 1, a Tiszához fél mfdnyi távolságra: 4508 kth., 10 ref., 25 zsidó lak. Itt van a megyének díszes vármegyeháza, egy emeletü egészséges tömlöczeivel. E mellett nevezetes épületek még itt: a kath. paroch. templom és plébánia, az uraság házai, vendégfogadó. F. u. a gr. Károlyi nemzetség, de vannak itt szabad cur. udvarok is, névszerint a Vidovich családé”

(Magyarország geographiai szótára IV. Pest, 1851. 78).

Lakóinak száma az 1970. január 1-jei népszámlálási adatok szerint 6395, a bel- és külterülete pedig 8622 hektár (A Magyar Népköztársaság helységnévtára. Bp., 1973. 746-7). Korábban a helyi tanácstól kapott tájékoztatás szerint a község lakóinak száma az 1970-es években fokozatosan csökkent, 1979. január 1-jén pl. 6014 volt Szegvár lélekszáma. Ez a csökkenő tendencia a későbbiekben is folytatódott.

 A községet a régiségben Szeg-nek nevezték, így például 1332-ben Zeegh hangalakban fordul elő a neve (Vö. GYÖRFFY GYÖRGY, Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. Bp., 1963. 900). Szegvár nevének eredetét KISS LAJOS következőképpen foglalta össze:

„A Szeg hn. a ’sarok, szeglet, zug’ jelentésű szeg fn. -bői való. A település ott épült, ahol a Kurca egy nagy kanyarulatot tesz, és felveszi a Kórógy-eret. A -vár utótag később járult a névhez.”

(Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp., 1980. 600).

Ez a névmagyarázat – a község elnevezésének régi adatait, földrajzi helyzetét és a magyar névadási szokásokat figyelembe véve — véleményem szerint helytálló, teljesen meggyőző.

Az anyaggyűjtésről

A község bel- és külterületi helyneveinek összegyűjtését 1988 nyarán kezdtem el az idősek napközi otthonában, majd 1991-ben folytattam, amikor többször is jártam Szegváron, hogy a közzétett földrajzi-név-anyag mennyisége a lehetséges teljességet minél jobban megközelítse. Gyűjtőmunkámban eredményesen tudtam használni azt a helynévanyagot, amelyet a tervezett Csongrád megyei névgyűjtemény számára Pusztai János állított össze, s amelyet még az 1980-as évek elején Szabó József ellenőrzött és egészített ki. Nagyon jól hasznosítható munkájukért mindkettőjüknek ezúton is köszönetét mondok.

A földrajzi nevek gyűjtését — az általánosan kialakult gyakorlatnak megfelelően — a belterületen kezdtem el, mégpedig természetesen olyan helybeli születésű adatközlőkkel, akik jól ismerik a község bel- és külterületének elnevezéseit, és tipikusan a helyi nyelvjárást beszélik. Munkámhoz a községi tanácstól hivatalos utcanévjegyzéket és megfelelő méretarányú térképet is kaptam. A helynevek számbavételét és a térképen történő lokalizálását a külterületen folytattam. Ehhez igyekeztem fölhasználni a korábbi gyűjtések, térképek (pl. a múlt századi PESTY FRIGYES-féle gyűjtés) földrajzi neveit is, ez azonban nemigen járult hozzá a mai helynévanyag mennyiségének gyarapításához, ugyanis viszonylag jelentős részüket az adatközlők egyáltalán nem ismerték. A legutóbbi (1991-es) anyaggyűjtéskor már a 25000-es méretarányú térképet használtam, amelyet a szegvári Polgármesteri Hivatal bocsátott rendelkezésemre.

Az 1980-as évek elején Szabó József adatközlői a következő szegvári lakosok voltak: Bottyán Sándor 61 é., Gila Ignác 69 é., Győri András 76 é., Kun István 68 é., Szécsényi János 60 é., Szőke János 75 é. és Tóth István 67 éves. Az én adatközlőim pedig az 1991-ben végzett anyaggyűjtéskor a következők: id. Banka Pál 62 é., Bihari Ferencné 78 é., Győri Ilona 83 é., Kovalcsik Sándor 48 é., Magyar Imréné 77 é., özv. Szőke Istvánné 83 é., özv. Tégla Jánosné 75 é., Ternai József 77 é. és Vígh András 76 éves. Ezúton is szeretném megköszönni minden adatközlőnek lelkes és önzetlen segítőkészségét, amellyel mindenkor támogatták a sikeres gyűjtőmunkát. Az ő helyismeretük és hathatós segítségük nélkül dolgozatom nem készülhetett volna el, hiszen más forrásokból igazán kevés adatot lehetett meríteni a község földrajzi neveihez. Köszönettel tartozom továbbá a Szegváron működő idősek napközi otthona vezetőjének és dolgozóinak egyaránt. Hasznos észrevételeiért itt mondok köszönetét Kristó Gyulának, dolgozatom lektorának is.

A feldolgozás módszere

A magyar helynévgyűjtés — nem jelentéktelen előzmények után — igazán mégis akkor kezdett föllendülni, amikor az 1960-as évek közepén napvilágot látott a zalai névgyűjtemény (Zala megye földrajzi nevei. Szerk. PAPP LÁSZLÓ és VÉGH JÓZSEF. Zalaegerszeg, 1964), hiszen ezt -— örvendetes módon — más megyék földrajzi neveinek megjelenése is követte¹. Ez a lendület nagyjából az 1980-as évek végéig tartott, az utóbbi időben azonban különböző okokból a helynevek gyűjtése és kiadása megtorpant. Ezért is fontos, hogy például helyi monográfiákban egy-egy település földrajzi nevei napvilágot lássanak.

A megyei névgyűjtemények megjelenésével (nagyjából az 1970-es évek közepétől kezdve) egyre inkább kikristályosodtak a gyűjtés és a közzététel módszerei is, ennek eredménye lett az az elvi-módszertani kötet, amely a földrajzi nevek gyűjtésének, ellenőrzésének és közzétételének legfontosabb elveit foglalja magában, s amely általában követésre is talált a további (megyei és járási) kötetek kiadása során (A földrajzi nevek gyűjtésének, ellenőrzésének és közzétételének kézikönyve. Bp., 1978). Arra gondolva, hogy talán egyszer Csongrád megye földrajzi neveinek gyűjteménye is megjelenik majd, Szegvár bel- és külterületi helyneveinek közzétételében lényegében azokat a szempontokat tartottam szem előtt, amelyek a különböző megyei kötetekben érvényesültek. Ezért alkalmaztam azt az eljárásmódot — a földrajzi nevek helyesírásától a bel és külterületi térképen megvalósított számozási gyakorlatig —, amelyet hasonló megfontolásokból SZABÓ JÓZSEF is követett, s amelyet a „Szőreg földrajzi nevei” című dolgozatában a következőképpen foglalt össze:

„A térképre utaló szám után elsőként a helyi nyelvjárási ejtésnek megfelelő népi elnevezés szerepel, utána zárójelben a belterületen a jelenlegi hivatalos név áll, külterületen pedig az esetleges kataszteri név található, vagy — néhány esetben — egyéb, történeti forrásban előforduló adat következik. Ha a belterületen a hivatalos elnevezés, külterületen pedig a kataszteri név vagy valamely történeti név megegyezik a címszóként álló népi névvel, akkor a zárójelben tildejelet (~) használtam. … A zárójel után a térszíni formára és a művelési ágra vonatkozó rövidítés található meg, majd — néhány esetben — a névhez kapcsolódó (esetleges) népi névmagyarázat zárja le az egyes névcikkek anyagát. … Az általános gyakorlatnak megfelelően a neveket számozással jelöltem a térképen. A számozást a belterület északnyugati részén kezdtem, és nyugatról keletre, északról délre haladtam, majd a külterület északnyugati részétől ugyanúgy haladva folytattam a számozást.”

(Szőreg és népe. Szerk. HEGYI ANDRÁS. Szeged, 1977. 32).

Szegvár ún. történeti neveihez a PESTY FRIGYES-féle gyűjtés földrajzi neveit is fölhasználtam, melyet SZENDREY ÁKOS tett közzé 1929-ben (Csongrádmegyei helynevek: Népünk és Nyelvünk 1: 235). Közülük azon helyneveket, amelyek még ma is ismeretesek és használatosak a községben, azokat a megfelelő, még élő nevekhez P. rövidítéssel dolgoztam bele. Egy részüket azonban az adatközlők nem ismerték. Ezek ábécérendben a következők: Balácsa, Dakó, Giliczés, Győré, Gyulai fenék, Halálhát, Károlyi fok, Kétágú, Kutykó, Lándorhát, Macskás, Piti, Ráczfenek („ily nevű lakosról”), Sámsonhát, Vonogató („a tiszai szállítmányokat a fokon vontatták a Kurczába”) és Zsuzska. Ugyanitt Szegvár korábbi nevéről azt olvashatjuk, hogy

„a községnek hagyomány szerint 1700. év előtt Zugvár volt a neve”.

Természetesen Szegváron és másutt (pl. a Csong rád Megyei Levéltárban) kerestem a község kataszteri térképét is, de egyik helyen sem találtam meg, s így végül a Csongrád Megyei Földhivatalban annak a térképnek a másolatáról írtam ki a helyneveket, amely 1965-ben készült. A róla följegyzett adatokat K. rövidítéssel soroltam a címszóként álló népi nevekhez.

A megyei kötetekben kialakult gyakorlatnak megfelelően az egyelemű földrajzi nevekben a hová? kérdésre felelő toldalékos alakot is megadtam (például: 169. Karakányos, -ba; 171. Kontra, -ba; 187. Kórógy, -ba; 154. Metellés, -be; 160. Sáp, -ra; stb.). — Előfordul, hogy ugyanannak az objektumnak, földrajzi tájegységnek több elnevezése is van. Ilyenkor az egyes névváltozatokat használatuk, ismertségük gyakoriságának sorrendjében közlöm (pl. 165. Tőtés : Gát; 190. Réti csatorna : Réti kanális : Sebésfoki-csatorna : Sébesfoki-kanális; 230. Hót-Tisza : Döglött-Tisza : Dög-Tisza : Öreg-Tisza; 254. Polétár- fődek : Hálaisten-fődek : Beregi-fődek; stb.). — A község nyelvjárása, amelynek jellegzetességeit a földrajzi nevek hangalakján is igyekszem hűen tükröztetni, a Szeged környéki táj szólásoktól több vonásban is markánsan különbözik, hiszen a tőle délre eső, erősen ö-ző mindszenti és mártélyi nyelvjárástól eltérően Szegváron inkább é-zést tapasztalunk. Ezt és más nyelvjárási jelenségeket (pl. a zárt /-zést, az / kiesését) is a helyi nyelvjárásias ejtésmód alapján jegyeztem föl, és természetesen ennek megfelelően teszem közzé (pl. 215. Akó-szög; 206. Déák-köröszt; 238. Kendérfődek; 231. Orházi-rompa; 272. Örzsébét-major; stb.). — Annak érdekében, hogy az érdeklődő olvasó az egyes földrajzi neveket és a hozzájuk kapcsolódó esetleges magyarázatot könnyebben megtalálja, dolgozatom végén a bel- és külterületi helyneveket ábécérendben is közlöm.

¹ A különböző megyei névgyűjtemények sorából csak egy-két példát említek: Somogy megye földrajzi nevei. Szerk. Papp László és Végh József. Bp., 1974; Tolna megye földrajzi nevei. Szerk. Ördög Ferenc, Papp László és Végh József. Bp., 1981; stb.

Rövidítések

• Á = árok
• Cs = csatorna
• Dú = dűlőút
• Fr = falurész
• gy = gyümölcsös
• H = halom
• Hn = az 1973-as Helységnévtár adata
• Hr = határrész
• K = a Geodéziai Vállalat készítette térképmásolat adata (1965-ből)
• Ke = kereszt
• ke = kert
• Kö =köz
• Kú = kút
• l = legelő
• Lh = lakott hely
• M = major
• Mf = mélyenfekvő
• mlen = műveletlen terület
• Mt = a környezeténél kissé magasabban fekvő terület
• n = nádas
• P = Pesty Frigyes-féle névadat
• p = parlag
• Pa = patak
• Pt = kisebb magaslat lejtős oldala
• S = sík terület
• sz = szántó
• Szó = szobor
• T = tó
• Té = tér
• U = utca
• Ú = út
• Ur = utcarész

Belterület

• 1. Rózsa útca [~] U.
• 2. Baka köz Kő. Baka ragadványnevű család lakott a köz sarkán.
• 3. Csurgó Á. Csapadéklevezető csatorna.
• 4. Csurgó köz Kö.
• 5. Dakutelep Fr. Ebben a falurészben lakott hajdan egy nagyon gazdag, de rendkívül zsugori ember. Gyakran járt rongyos ruhában és dakuban, amely a község nyelvjárásában birkabőrből készült bekecset jelent. Ezért kapta a Daku csúfnevet. Róla nevezték el ezt a falurészt. Ide tartozik a Rózsa utca, a Régi-posta utca és a Hunyadi János utca északi része.
• 6. Gila köz : Gila Pali köz Kö. Gila Pál lakott a köz sarkán.
• 7. Kántor útca [~] U.
• 8. Rávágy Té.
• 9. Rávágy kút Kú. Egykori ártézi kút, amelynek az adatközlők szerint a legjobb ízű vize volt a községben.
• 10. Régi-pósta útca [~] U. Arról kapta a nevét, hogy régebben ebben az utcában volt a posta épülete.
• 11. Ménesszorító [Ménes u.] Ur. A Ménes utca északi része, amely tulajdonképpen zsákutca. Régebben a csikósok a legelőre terelt lovakat ide szorították be.
• 12. Régi községháza : Régi tanácsháza. Egy ideig itt működött a községi tanács, jelenleg a helyi Háziipari Szövetkezet varró részlege van itt.
• 13. Katolikus templom [Római katolikus templom] A török hódoltság idején elpusztult ősi templom helyén épült 1737-ben.
• 14. Nagy iskola : Öregfalusi iskola : Központi iskola. A község legnagyobb iskolája.
• 15. Templom útca [~] U. A katolikus templom melletti utca.
• 16. Farkas útca : Kupleráj útca [Farkas u.] U. Hajdan nyilvánosház volt ebben az utcában.
• 17. Kontra útca : Kontra sor [Kontra u.] U.
• 18. Vásártér : Csürhejárás. Régebben itt legeltették a disznókat, most vásártér van.
• 19. Lőtér : Levente tér. 1944-ig leventetér volt ezen a helyen.
• 20. Kendérgyári rakodó. Kender kazlak vannak itt.
• 21. Gödrök köze : Libalegelő [Sportpálya]. A mostani sportpálya helyén és környékén valamikor vályogot vetettek, majd libalegelő volt.
• 22. Kéndergyár. 1941-től működik itt kendergyár, azelőtt vásártér volt a helyén.
• 23. Nagy álomás : Álomás. MÁV-pályaudvar, amely a Szentes és Hódmezővásárhely közötti vasúti pálya megnyitásakor 1893. október 22-én kezdte meg működését.
• 24. Papatyi köz. Kő. Ezen a közön szokták kihajtani a libákat a legelőre.
• 25. Hunyadi útca [Hunyadi János u] U.
• 26. Sóház : Szeri-ház : Falumúzeum. Hajdan sóraktár volt itt. Egy ideig Szeri Lajos volt a tulajdonosa. 1973 óta működik itt a falumúzeum, amelynek alapját Jaksa János tanító teremtette meg nagy szorgalommal összegyűjtött néprajzi anyagával.
• 27. Rozmaring útca [~] U. Ebben az utcában működik a szegvári Háziipari Szövetkezet kosárfonó műhelye.
• 28. Sárállás [~ u] U.
• 29. Ménes útca [~] U.
• 30. Régi-temető útca [~] U. Arról kapta a nevét, hogy egykor temető volt ezen a területen.
• 31. Régi disznópiactér Té.
• 32. Víztorony. Az adatközlők szerint régebben szárazmalom volt a helyén.
• 33. Malom útca [~] U. Arról nevezték el, hogy egykor szárazmalom működött az utca elején.
• 34. Pusztai köz Kö. A köz sarkán lévő házat Pusztai Pál építtette.
• 35. Szélmalmi kör őszt : Bélteki-köröszt Ke. Bélteki nevű család állíttatta a múlt század végén.
• 36. Szélmalom. Az adatközlők szerint a múlt század legelején épült. Utoljára 1945-46 telén őröltek benne, jelenleg műemlék.
• 37. Takács-ház : Berkéc-ház. A Berkecz család építtette még a XVIII. század legvégén. Jelenleg a Takács család tulajdona. 1891-ben ebben a házban lakott Munkácsy Mihály, amikor modellkereső útján Szegváron dolgozott. Állítólag Berkecz Illés szegvári ember modellje alapján festette meg Árpád vezér alakját a Honfoglalás című alkotásán.
• 38. Öregek napközije : Katolikus kör [Öregek Otthona] 1944 előtt Katolikus kör működött itt.
• 39. Öregfalusi ovoda
• 40. Öregfalu Fr. A község azon legrégebbi része, amely a Kórógy-csatorná-tó északra esik. Ide tartozik: 1- 39,41-94.
• 41. Kurca-híd. Ezen a betonhídon lehet átjutni a Hunyadi János utcából a Rétitelep-re.
• 42. Szent János : Kurca-parti Szent János. Szó. A hagyomány szerint a vízszabályozás előtt a Csanytelek és Szegvár között közlekedő dereglyék a szobor mellett szoktak kikötni.
• 43. Polgári kör. Itt működött az 1867-ben alakult polgári olvasókör.
• 44. Posta
• 45. Tanácsháza [Polgármesteri Hivatal]
• 46. Kultúrház [Ady Endre Művelődési Ház]
• 47. Gatyaszár útca. [Ménes u] Ur. A Ménes utca déli szakasza, „ a gatya bal szára”. Vö. 48.
• 48. Gatyaszár útca. [Ék u] U. A nevét alakjáról kapta. „Ez a gatya jobb szára ” — ahogyan az adatközlők magyarázzák. Vö. 47.
• 49. Kis iskola : Külső iskola. Az iskolák közül ez volt a kisebbik. Vö. 14.
• 50. Pusztai-ház. A Szentesi utca és a Pusztai köz (vö. 34.) sarkán lévő ház.
• 51. Pusztai-kút. Kú. Egykori artézi kút a Pusztai-ház mellett.
• 52. Bartuc-ház. Itt született Bartucz Lajos, a neves antropológus. Jelenleg már új lakóház áll a helyén.
• 53. Krúg-malom : Malom. Krúg nevű egykori tulajdonosáról.
• 54. Kinizsi útca : Kinizsi sor : Tanka-telep [Kinizsi u] U. Tanka János borbély építtetett itt először házat.
• 55. [Béke u] U.
• 56. Dögös-kert. A század első negyedében itt volt a dögtemető, az elhullott állatok elföldelésének a helye.
• 57. Egészségház. Orvosi rendelő.
• 58. Patika : Gyógyszertár
• 59. Park : Vásártér [Szabadság tér] Té. A század elején még vásártér volt itt.
• 60. Szűcs-bót : Újvilág : Nagy bót [ABC-bolt] Szűcs nevűnek volt itt régebben boltja, jelenleg ABC-bolt. A múlt század végén Újvilág cégérű kocsma nyílt meg ezen a helyen.
• 61. Nagy útca [Szentesi u] U.
• 62. Fazekas-ház. Egykor Fazekas nevű főjegyző háza volt, most KTSZ-varroda működik itt.
• 63. Református templom
• 64. Iparos kör. Hajdan az iparosok szórakozóhelye volt itt.
• 65. Tiszai útca [~] U.
• 66. [József Attila u] U.
• 67. Kurca útca [~] U.
• 68. Gyerékotthon : Megyeháza [Nevelőotthon] A XVIII. század végétől a XIX. század végéig Csongrád vármegye székhelye volt. Jelenleg az állami gondozott gyermekek nevelőotthona. Néhány adatközlő szerint Rózsa Sándor is raboskodott itt.
• 69. Régi piactér [Kossuth Lajos tér] Té. 1991-ben Kossuth-szobrot állítottak föl itt.
• 70. Petőfi útca : Mázsaház útca [Petőfi u] U.
• 71. [Deák Ferenc u] U.
• 72. Kosút útca [Kossuth Lajos u] U.
• 73. Szécsényi útca [~] U.
• 74. Magyar Andor útcája [Batthyány u] U. Az utca sarkán lakó Magyar Andor hentesről nevezték el.
• 75. Öregfalusi temető : Öreg temető
• 76. Temető-árok Á.
• 77. Rétitelep. Fr. A község Kurcán túli nyugati része. Ide tartozik: 65-67. és 78.
• 78. Középső útca [Ady Endre u] U.
• 79. Rozgonyi utca [~] U.
• 80. Új piactér [Piac tér] Té.
• 81. Ruházati bót
• 82. Szécsényi utcai kút Kú.
• 83. Kórógy utcai kút Kú.
• 84. Kórógy ajja : Bari-kert Mf, gy. Bari Pálnak volt egykor itt földje.
• 85. Zsidó templom. Egykori templom, most lakóház van a helyén.
• 86. Sör ház. A hagyomány szerint egykor itt sörház volt.
• 87. Piac útca : Dózsa útca [Dózsa György u] U.
• 88. Kis útca [~] U.
• 89. Kórógy sor : Kórógy útca [Kórógy u] U.
• 90. Ifjúsági telep. Két lakóház épült itt fiatal házaspároknak.
• 91. Sörház ajja [Kurca-szeg] Mf, sz, r. Ennek a területnek egy része beépült (vö. 90.).
• 92. Csiga-bőt: Bölcsőde. Csiga ragadványnevű ember boltja volt itt egykor, most bölcsőde van a helyén.
• 93. Kórógy-parti kertek : Ajj. Mf, ke
• 94. Sarkantyú : Lóúsztató : Kórógy-tó T. Az adatközlők szerint három víz alatti forrásból nyeri a vizét.
• 95. Kórógy-híd. Ezen a hídon lehet átjutni az öregfalusi Dózsa György utcából az új falusi Mindszenti útra.
• 96. Kórógy-ajj : Kórógy-lapos Mf, sz
• 97. Árpád útca [~] U.
• 98. Szegfű útca [~] U.
• 99. Nagy-ajj : Epres-kert Mf, 1, ke. Eperfák vannak itt.
• 100. Újfalusi olvasókör. 1944-ig olvasókör működött itt.
• 101. Vízmű : Újfalusi gőzmalom. Hajdan a Molnár testvérek tulajdonában lévő gőzmalom állt itt, most a vízművek épülete van a helyén.
• 102. Jókai útca [~] U.
• 103. Kárász útca [~] U.
• 104. Zrínyi útca [Zrínyi Miklós u] U.
• 105. Pacsirta útca [~] U.
• 106. Köztársaság útca [~] U.
• 107. Újfalusi rakodó S, p. Régebben szérűskertek voltak itt.
• 108. Újfalusi temető
• 109. Iskola útca [~] U.
• 110. Szabadságharcos útca [~] U.
• 111. Alkotmány útca [~] U.
• 112. Bem útca [Bem József u] U.
• 113. Klapka útca [Klapka György u] U.
• 114. Galamb útca [~] U.
• 115. Kosút-telep [Kossuth-telep] Fr. Az 1940-es évek elején kezdték beépíteni, ezelőtt szántóföldek voltak itt. Ide tartozik: 97-98. 102-105, 1 ló in.
• 116. Esze Tamás útca [~] U.
• 117. Nefelejcs útca [~] U.
• 118. Puskin útca [~] U.
• 119. Újfalusi iskola. Ebben az iskolában alsó tagozatos osztályok vannak.
• 120. Újfalusi ABC. Egykor ezen a területen volt az Újfalusi kút, amelyet az ABC építésekor betemettek.
• 121. Epres útca [~] U.
• 122. Damjanics útca [Damjanich u] U.
• 123. Rónai utca [Jaksa János u] U.
• 124. Táncsics útca [Táncsics Mihály u] U.
• 125. Újfalu. Fr. Ide tartozik: 109, 121-124, 126-127.
• 126. Bercsényi útca [~] U.
• 127. Rákóci útca [Rákóczi u] U.
• 128. Arany János útca [~] U.
• 129. Napkelet útca [~] U.
• 130. Rákóci-telep [Rákóczi-telep] Fr. Ide tartozik: a Damjanich, Táncsics Mihály és a Rákóczi utca középső része.
• 131. Erdei Miháj útca : Mindszenti út [Mindszenti út] U. Régebben Erdei Mihály utca volt a hivatalos neve.
• 132. Ságvári útca [Dr. Bartucz Lajos u] U.
• 133. Móra útca [Móra Ferenc u] U.
• 134. Határ-árok. Egykor árok volt itt, s ez választotta el a zsellérek földjét a grófi birtoktól. A néphagyomány szerint toborzáskor nagy jelentősége volt az ároknak. A toborzó tiszt embereivel annyi csákót hozott magával, ahány katona volt kivetve a falura. Akire a toborzók rámutattak kézzel, jellel, szemmel, vagy akit a csákóval megérintettek, azokat a fiúkat a hatévi katonáskodástól senki sem menthette meg. A zsellér fiúk igyekeztek ilyen kor az árkon túli grófi földre menekülni. Ha sikerült az árkon túlra jutni, megmenekültek a katonaságtól.
• 135. ONCSA-telep Fr. Az 1930-as években osztották ki ezt a területet házhelyeknek a rászoruló nagycsaládosok között. Ide tartozik: A Táncsics Mihály utca és a Rákóczi utca déli része.
• 136. Gójafészkes : Szentgyörgyi kápolna. A Károlyiak idején urasági kápolna volt. A kápolna tetején gólya fészek van. Szociális gondozást végző apácák laktak itt. Búzaszenteléskor istentiszteletet tartanak a kápolnánál.
• 137. Szentgyörgyi ovoda
• 138. Csurgó útca [~] U.
• 139. Úsztató útca [~] U.
• 140. [Kórógyszentgyörgy u] U.
• 141. Álomás útca [~] U.
• 142. Úsztatómajor : Szentgyörgy [Kórógyszentgyörgy] Fr. A hagyomány szerint ezt a területet egy szentéletű, György keresztnevű katonáról nevezték el. A történet szerint Néró császár azzal bízta meg, hogy keresse a keresztényeket a falvakban, és ölje meg őket. Gyögy vitéz azonban — éppen ezen a vidéken — meggondolta magát, s nem teljesítette a császár parancsát, aki ezért megölette, az egyház pedig később szentté avatta. — A középkorban falu volt, amely 1426- ban és 1471-ben Zenthgyewrgh név alakban fordult elő (CSÁNKI DEZSŐ, Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I. Bp., 1890. 683). Elnevezését Szent György tiszteletére szentelt templomáról kapta. Ide tartozik: 136-141, 143-144.
• 143. Úsztató híd. Híd a Kurcán.
• 144. Híd útca [~] U

Külterület

• 145. Tisza : Élő-Tisza [K. Tisza folyó] Folyó
• 146. Tételhát [K. P. ~] Hr, S, sz. Az adatközlők szerint ez a terület egy kor Károlyi-birtok volt. Ide tartozik: 168-170, 177.
• 147. Kurca [K. Kurcza folyó] Pa. A monda szerint régen Almád vize volt a neve. Egy török vezér Kurca (Kurica) nevű leánya (mások szerint a felesége) belefulladt a patak vizébe. Ezután a vezér parancsára nevezték el a patakot Kurcának. Curica és Curicea hangalakban már a XI-XII. századból van rá adat, 1332-ben pedig Kurcha néven szerepel (GyÖRFFY GYÖRGY, i. m. 881). Nevének eredetéről KISS Lajos a következőket írja: „Egy szláv nyelvi * Kurica átvétele. Ennek köznévi előzményéhez 1. szb.- hv. N. kurica ’jérce’; szín. kúrica’ua.’; ukr. Kypuu,a ’tyúk’; stb, A keleti szlávoktól lakott területen hat folyót hívnak Kypyija-nak (i. m. 366).
• 148. Szentesi-határút Ú. Szegvár és Szentes külterületének határán húzódó dűlőút.
• 149. Berek,-re [Hn. -hát K. ~] S, sz, mlen. Egy része rossz minőségű szikes föld.
• 150. Kápolnás-berék [Hn. ~] S, sz. A hagyomány szerint arról kapta a nevét, hogy a török hódoltság idején kápolna állott ezen a területen.
• 151. Sápi-köröszt. Ke. Ma is meg lévő kőkereszt.
• 152. Sáp-halom [P. Sápi legelő] H, sz, 1, mlen. A hagyomány szerint az itteni kisebb halom úgy keletkezett, hogy a törökök magyar jobbágyokkal hordatták össze a földet.
• 153. Kis-Kórógy-part. Pt, sz.
• 154. Metellés,-be Mf, sz.
• 155. Lándor-tó [P. Lándor] T. Mf, n. A Puskin Tsz létesített itt halastavat, amelynek egy része nádas. — Ez a név a dunai bolgároknak (a nándoroknak) a helynévi nyoma, amely a ’tíz nyíl, tíz törzs’ jelentésű török szó (az onogur népnév) származéka (Vö. Kristó Gyula-M akk Ferenc- SZEGFŰ LÁSZLÓ: Adatok „korai” helyneveink ismeretéhez I. Acta Historica XLIV. Szeged, 1973. 15). A középkori Csongrád „megye területén két hely volt, amely a bolgárokról (nándorokról) kapta nevét: Nándord füzes Alpár mellett É-ra és Nándor-tó Csany határában. Mindkettő a garam-szentbenedeki apátság 1075-i birtok összeíró levelében szerepel mint az apátság birtoka. … — A Csany határában említett tó neve fennmaradt Szegvár határában ÉNy-ra a Tisza mellett.” (GYÖRFFY GYÖRGY, i. m. 898).
• 156. Fahíd. Régebben fából készült híd volt, most betondhíd van helyette.
• 157. Berki-út. Ú. Szentes felé vezető földút.
• 158. Kápolnás-düllö : Kápolna- düllő. S, sz. Egykor kápolna állott ezen a területen.
• 159. Védtőtés : Védőtőtés. Magas védőtöltés a Szegvár és Szentes közötti határon.
• 160. Sáp,-ra [Hn. K. ~] Hr, Mt, sz. Egy része magasabb fekvésű terület, ahol szánkózni szoktak a gyerekek. A hagyomány szerint e Sáp nevű vitézről nevezték el, aki a törökök ellen vívott harcban itt esett el. Ide tartozik: 151- 152, 161. — Ez a név 1075-ben Sápi, 1332-ben pedig Saap hangalakban fordul elő. A vele jelölt területet „I. Géza király a garamszentbenedeki apátságnak adta fáival együtt a ma is meglevő Kontra-tó és a Kurca-folyó között.” (Györffy György, i. m. 900).
• 161. Sáp-ódal. Mt, sz.
• 162. Berkéc-düllő. S, sz. Berkecz nevű család lakott egykor a közelben.
• 163. Csárda-szék. Mf, p. Rossz minőségű, szikes terület. A tsz talajjavítási munkákat végez rajta.
• 164. Sérnévál. Disznóhizlalda volt, korábban pedig Grünner Gézának a birtokához tartozott. Az 1940-es évek végén létesített Sertéstenyésztő Nemzeti Vállalat nevét őrzi mozaik szóként.
• 165. Tőtés,-re : Gát,-ra. Védőgát a Tisza mentén.
• 166. Or-hégy. Mt. sz, 1. Földnyúlvány a Lándor-tóba, nevét alakjáról kapta.
• 167. Tinó-rompa. Átjáró a Tisza mentén húzódó védőgáton a Csordajárásról a Tisza árterére. Mivel környezeténél magasabb fekvésű, árvíz idején ide mentették a jószágot, ha a tőle délebbre lévő átjárót víz borította.
• 168. Tételháti-rét. Mf, sz.
• 169. Karakányos,-ba. [P. Karaványos] Mf, sz.
• 170. Kis-rét. Mf, sz.
• 171. Kontra,-ba [Hn. K~ P. Contra] Lh. Mf, sz. ke. Annyira mélyen fekvő terület, hogy csapadékosabb időszakokban egy részét víz borítja.
• 172. Hatvani-düllő. S, sz. Hatvani nevű iskolaigazgatónak volt egykor itt tanyája.
• 173. Berkéc-híd. Ma is meglévő híd. Egykor Berkecz István lakott a közelében.
• 174. Dora-lapos. Mf, sz. Dóra ragadványnevű embernek volt egykor itt földje.
• 175. Derekégyházi küvesút. Ú. Derekegyháza felé vezető kövesút, amely a szentesi műútról ágazik el.
• 176. Kórógy-csatorna : Kórógy-kanális [K. Kórógyéri csatorna P. Kórogy „ér medre”] Cs,
• 177. Tételháti iskola. Régebben iskola volt itt.
• 178. Csordajárás. Mf, 1. Régóta legelőként hasznosítják ezt a területet.
• 179. Csorda-tanya. Egykor tanya volt itt, amelyben a községi csordás lakott.
• 180. Kontra-düllő. S, sz.
• 181. Szeméttelep. Szemétlerakó hely.
• 182. Kontra-csatorna : Kontra-kanális. Cs.
• 183. Tűzköves. S, sz. A hagyomány szerint itt volt a falu ősi települési helye. Az itteni ásatások során külön féle régészeti leleteket (pl. égetett edényeket) találtak.
• 184. Nyomás-düllő. S, sz.
• 185. Nyomás,-ra. S, sz.
• 186. Kórógy-parti iskola : Szente-iskola. Az 1960-as évek legvégén szűnt meg. Hosszú ideig Szente Antal volt az iskola tanítója.
• 187. Kórógy,-ba [Hn. ~] Hr, Lh, Mf, sz. Az elnevezés a ’ száraz növényi szár’ jelentésű kóró főnév -gy képzős származéka. Ide tartozik: 153, 176, 186, 198-199.
• 188. Dé-ódal. Mt. sz.
• 189. Közös-legelő. Mf, 1, sz. Marhákat szoktak itt legeltetni kora tavasztól késő őszig.
• 190. Réti-csatorna : Réti-kanális : Sebésfoki-csatorna : Sebésfoki-kanális [P. Sebes fok] Cs.
• 191. Körtéj-hát [K. Körtehát P. Körtvényhát] Mt, sz.
• 192. Csentés-düllő. Mf, sz. Csentes nevű lakik a közelében.
• 193. Csorda-kanyar. Mf, 1. A Kurca kanyarulatában lévő terület.
• 194. Dögös,-re : Dögtér. Az elhullott állatokat itt szokták elföldelni.
• 195. Kontra-híd. Betonhíd.
• 196. Kis-köröszt. Ke.
• 197. Fűztelep. A Fűzkémia Mindszentről Szegvárra áttelepített üzeme.
• 198. Nagy-Kórógy-part. Pt, sz.
• 199. Kórógy-ódal. [Hn. K. ~] Mt, sz.
• 200. Hármas-határ. S, sz. Szegvár, Szentes és Derekegyház külterületének találkozásánál lévő terület.
• 201. Csanyi-átjáró. Régebben átkelőhely volt itt a Tiszán Csanytelek felé. Csónakkal hordták át az embereket a másik partra.
• 202. Kis-Tisza. Mf, fűzfaerdő. Az ártérnek a legmélyebb része, ahova árvíz idején a leghamarabb ömlik ki a víz a Tiszából.
• 203. Szurtos,-ba. Mf, fűzfaerdő. A Tiszából kiömlő víz itt szokott összegyűlni.
• 204. Gajjas-tanya. Gallyas nevű egykori tulajdonosáról nevezték el, de a tanya már nincs meg.
• 205. Irházi-düllő. Mf, sz. Irházi Lajosnak volt hajdan itt tanyája.
• 206. Déák-köröszt. Ke. Deák nevű család állíttatta.
• 207. Szentesi út. Ú. Szentes felé vezető kövesút.
• 208. Gázcseretelep. 1968 óta működik.
• 209. Puskin-híd. A Puskin Tsz majorjába vezető út mentén lévő betonhíd.
• 210. Puskinéba : Győző-major. M. Jelenleg a Puskin Tsz majorja, régebben Győző Dezső volt a tulajdonosa.
• 211. Déódali olvasókör. Régebben olvasókör működött itt, jelenleg tsz- központ.
• 212. Pörneki-szélmalom. Egykori tulajdonosáról
• 213. Zsigérháti-csatorna : Zsigérháti-kanális. Cs.
• 214. Artéri-kút. Kú. Egykor artézi kút az ártéren.
• 215. Akó-szög. Mf, nyárfaerdő. A Malmi-út és a Tisza védőgátja által alkotott csücsök.
• 216. Malmi-út : Tiszai-út. U. Az adatközlők szerint valamikor ezen az úton vitték gabonájukat megőröltetni a Tiszán lévő vízimalomba a szegváriak.
• 217. Vasúti-híd. Vasbeton híd a vasúti pályatest alatt.
• 218. Orom-düllői-híd. Vasbeton híd.
• 219. Tüzéptelep. Az ÁFÉSZ tüzelő- és építőanyag lerakata.
• 220. Magyar László tanyája. Magyar László lakik ebben a tanyában.
• 221. Kis-szöllő : Kis-szöllős. Mt, sz, gy. Régebben ezen a területen szőlőskertek voltak.
• 222. Déházi-út : Zsigérháti-út. Ú. Derekegyháza felé vezető földesút.
• 223. Kisvasút. Gazdasági vasút húzódott itt egykor.
• 224. Zsigérhát. [K. P. ~] Hr, S, sz. Az adatközlők szerint Szegvár külterületén itt vannak a legjobb minőségű földek. Ide tartozik: 213, 227, 239, 241.
• 225. Déódali iskola : Bábáné iskolája. Az 1970-es évek elejéig iskola működött itt. Bába Béláné hosszú ideig volt az iskola tanítója.
• 226. Déódali kocsma : Horvát- kocsma. Italbolt és vegyesbolt van itt. Régebben Horváth nevű tulajdonában volt.
• 227. Zsigérháti-part : Zsigérháti-ódal. [Hn. Zsigerháti oldal] Mt, sz. Régebben több család is lakott ezen a területen.
• 228. Szomjanbomlasz. S, sz. Ezen a területen csak rossz minőségű, embernek és jószágnak szinte ihatatlan vízhez lehetett hozzájutni.
• 229. Síró-hégy. H, sz. Egyes adatközlők szerint az árvíz idején ide szorult erdei állatok „sírásáról” nevezték el ezt a területet. Mások szerint hajdan egy sárkánygyík szopta itt a fejősteheneket, és a hangja hasonlított a síráshoz.
• 230. Hót-Tisza : Döglött-Tisza : Dög-Tisza : Öreg-Tisza. A Tisza holtága.
• 231. Orházi-rompa. Átjáró a töltésen.
• 232. Osztorai-őrház. A gátőr szolgálati lakása.
• 233. Jakó-tanya. Jakó nevű egykori tulajdonosáról.
• 234. Jakó-düllő. Mf, sz. Jakó nevűnek volt a közelben tanyája.
• 235. Zsilip : Tiltó. A Kurca és a Kórógy-csatoma összefolyásánál lévő zsilip.
• 236. Szöllők ajja [K. ~] S, sz, gy. Régebben szőlőskertek voltak ezen a tájon.
• 237. Homokbánya. Jelenleg is működő homokbánya van itt. Az 1980-as években különböző régészeti leleteket (pl. gyűrűt, kardot, csontokat) találtak ezen a területen.
• 238. Kendérfődek. Mt, sz. Régebben általában kendert szoktak termelni ezen a területen.
• 239. Zsigerháti iskola. Régebben iskola működött itt, amelyet még a múlt század végén létesítettek.
• 240. Tamás Palkó düllője. Mf, sz. Tamás ragadványnevű embernek volt egykor itt tanyája.
• 241. Krúg-diXllő : Gila-düllő. Mf, sz. Krúg és Gila nevű embereknek volt hajdan itt földjük.
• 242. Kis-erdő. Mf, nyárfás.
• 243. Rét,-re. [Hn. ~] Hr, Mf, sz. Ide tartozik: 168-170, 204-205, 215— 216, 232-234, 242, 244, 251-254, 263-266.
• 244. Kurca-parti-rét. S, sz, r.
• 245. György-halom. S, sz. Csak néhány idősebb adatközlő ismeri.
• 246. Orom,-ra. [Hn. K. ~] Pt, sz. Egyes adatközlők szerint régebben magasabb fekvésű volt ez a terület, mint napjainkban.
• 247. Kendérfődi-csatorna : Kendérfődi-kanális [K. Kenderföldi csatorna] Cs.
• 248. Kántor-csatorna : Kántor-kanális. Cs. Arról nevezték el, hogy a Kántorfődről indul ki ez a csatorna.
• 249. Szécsényi-düllő. S, sz. Szécsényi nevűnek volt egykor itt tanyája.
• 250. Tót-falu : Paprikaváros. Lh. Sok Tóth nevű család lakott itt. Ezen a környéken sok paprikát szoktak termelni.
• 251. Osztorai-tó. [P. Osztóra] Mf, sz.
• 252. Fruzsina-major. [K. ~] M. Régebben major volt itt, napjainkban csak egyetlen tanya maradt.
• 253. Fruzsina-kút. Kú. Ma is meglévő artézi kút.
• 254. Polétár-fődek : Hálaisten- fődek : Beregi-fődek. S, sz. Az I. világháború után itt osztottak földet a háborút járt szegényebb (proletár) embereknek. Nagyon rossz minőségű földek voltak ezen a területen. Egy ideig Bereghy nevű bérlője volt.
• 255. Buszforduló. Itt fordulnak meg a községi buszok.
• 256. Mindszenti út. Ú. Mindszent község felé vezető kövesút.
• 257. Kis-álomás : Kórógyi-megálló. Kórógyszentgyörgyi vasúti meg állóhely.
• 258. Gorkij-major : Vangél-tanya. M. A két tsz (a Gorkij és a Puskin Tsz-ek) egyesülése előtt a Gorkij Tsz majorja volt. Korábban Wangel nevű embernek volt itt tanyája.
• 259. Ludasér. [K. ~] S, sz.
• 260. Kántor-halom. H, sz. Csak egy-két adatközlő ismeri ezt az elnevezést, akik szerint arról nevezték el, hogy egykor a kántornak volt ezen a területen földje.
• 261. Nagypusztai-csatorna : Nagypusztai-kanális. [K. Nagypusztai csatorna] Cs.
• 262. Nagypuszta. [Hn. K. ~] S, sz.
• 263. Kurca-rét. [K. ~] Mf, sz.
• 264. Mentett-rét. Mf, sz, 1.
• 265. Úsztatói-düllő. Mf, sz.
• 266. Halész, -ba. Mf, sz. Tréfás elnevezés, amelyet viszonylag kevesen ismernek. Azt tartották róla, hogy a terület mély fekvése miatt itt nem mindig sikerült a termés.
• 267. Komáromi-tanya. Komáromi nevű egykori tulajdonosáról.
• 268. Úsztató-major [K. ~] S, sz. Egykor major volt ezen a területen.
• 269. Úsztató-rét. Mf, sz.
• 270. Grünnér-tanya. Régebben Grünner nevű ember tulajdonában volt, most a Puskin Tsz-nek van itt birkahodálya.
• 271. Nagypusztai iskola. Régebben iskola működött itt.
• 272. Örzsébét-major : Meszlényi- tanya : Kongó,-ba. [K. Erzsébet major] M. Régebben Meszlényi nevűnek volt itt tanyája, jelenleg a Puskin Tsz majorja. A legújabb elnevezését, a Kongó nevet arról kapta, hogy nagyon távol van a falutól.
• 273. Tízöles-út. Ú. A derekegyházi határban lévő Ördöngös-major felé vezető dűlőút. Arról kapta a nevét, hogy tíz öl szélesre készítették.
• 274. Ludasi-legelő. [P. Ludas] S, sz, mlen. Régebben többen laktak itt, néhány tanya még most is megvan. P. szerint „lapályán vadludak tanyáztak.”
• 275. Pap-halom. S, sz, 1. Csak egy két adatközlő ismeri.
• 276. Paphalmi köröszt. Ke. Néhány adatközlő szerint Péter-Pálkor búcsút szoktak itt tartani.
• 277. Cicka-zug. [Hn. K. ~ P.  Cziczka zúg] Mt, sz. Arról kapta a nevét, hogy csücsök alakú terület.
• 278. Háromjukú-híd. Betonhíd, amelyet 1945-ben építettek.
• 279. Kis-út. Ú. Hódmezővásárhely felé vezető földesút.
• 280. Tanyás-halom. [P. Tanyás] Mt, sz. Csak egy-két idősebb adat közlő ismeri.
• 281. Kis-Ludas. Mt, sz, 1. Csak egy-két idősebb adatközlő ismeri.
• 282. Píatárdüllő. Dú.
• 283. Ludasi-csatorna : Ludasi-kanális. [K. Ludaséri csatorna] Cs.
• 284. Búza-csárda : Gyapjas-csárda : Négycsöcsű. Búza és Gyapjas nevű egykori tulajdonosairól nevezték el. Jelenleg is működő italbolt, amelyben két nő dolgozott régebben.
• 285. Vásárhej i út. Ú. Hódmezővásárhely felé vezető műút.

A belterület földrajzi neveinek betűrendes mutatója

• Ady Endre Művelődési Ház 46
• Ady Endre utca 78
• Alj 93
• Alkotmány utca 111
• Állomás 23
• Állomás utca 141
• Arany János utca 128
• Árpád utca 97
• Baka köz 2
• Bari-kert 84
• Bartucz-ház 52
• Bartucz Lajos utca 132
• Béke utca 55
• Batthyány utca 74
• Bélteki-kereszt 35
• Bem József utca 112
• Bem utca 112
• Bercsényi utca 126
• Berkecz-ház 37
• Bölcsőde 92
• Csiga-bolt 92
• Csurgó 3
• Csurgó köz 4
• Csurgó utca 138
• Csürhejárás 18
• Dakutelep 5
• Damjanich utca 122
• Deák Ferenc utca 71
• Dózsa György utca 87
• Dózsa utca 87
• Dögös-kert 56
• Egészségház 57
• Ék utca 48
• Epres-kert 99
• Epres utca 121
• Erdei Mihály utca 131
• Esze Tamás utca 116
• Falumúzeum 26
• Farkas utca 16
• Fazekas-ház 62
• Galamb utca 114′
• Gatyaszár utca 47, 48
• Gila köz 6
• Gila Pali köz 6
• Gólyafészkes 136
• Gödrök köze 2 1
• Gyerekotthon 68
• Gyógyszertár 58
• Határ-árok 134
• Híd utca 144
• Hunyadi János utca 25
• Hunyadi utca 25
• Ifjúsági telep 90
• Iparos kör 64
• Iskola utca 109
• Jaksa János utca 123
• Jókai utca 102
• József Attila utca 66
• Kántor utca 7
• Kárász utca 103
• Katolikus kör 38
• Katolikus templom 13
• Kendergyár 22
• Kendergyári rakodó 20
• Kinizsi sor 54
• Kinizsi utca 54
• Kis iskola 49
• Kis utca 88
• Klapka György utca 113
• Klapka utca 113
• Kontra sor 17
• Kontra utca 17
• Kórógy-alj 96
• Kórógy alja 84
• Kórógy-híd 95
• Kórógy-lapos 96
• Kórógy-parti kertek 93
• Kórógy sor 89
• Kórógy utca 89
• Kórógyszentgyörgy 142
• Kórógyszentgyörgy utca 140
• Kórógy-tó 94
• Kórógy utca 89
• Kórógy utcai kút 83
• Kossuth Lajos utca 72
• Kossuth Lajos tér 69
• Kossuth-telep 115
• Kossuth utca 72
• Középső utca 78
• Központi iskola 14
• Köztársaság utca 106
• Krúg-malom 53
• Kultúrház 46
• Kupleráj utca 16
• Kurca-parti Szent János 42
• Kurca-híd 41
• Kurca-szeg 91
• Kurca utca 67
• Külső iskola 49
• Levente tér 19
• Libalegelő 21
• Lóúsztató 94
• Lőtér 19
• Magyar Andor utcája 74
• Malom 53
• Malom utca 33
• Mázsaház utca 70
• Megyeháza 68
• Ménesszorító 11
• Ménes utca 29
• Mindszenti út 131
• Móra Ferenc utca 133
• Móra utca 133
• Nagy-alj 99
• Nagyállomás 23
• Nagy bolt 60
• Nagy iskola 14
• Nagy utca 61
• Napkelet utca 129
• Nefelejcs utca 117
• Nevelőotthon 68
• ONCSA-telep 135
• Öregek napközije 38
• Öregfalu 40
• Öregfalusi iskola 14
• Öregfalusi óvoda 39
• Öregfalusi temető 75
• Öreg temető 75
• Pacsirta utca 105
• Papatyi köz 24
• Park 59
• Patika 58
• Petőfi utca 70
• Piac utca 87
• Piac tér 80
• Polgári kör 43
• Polgármesteri Hivatal 45
• Posta 44
• Puskin utca 118
• Pusztai-ház 50
• Pusztai köz 34
• Pusztai-kút 51
• Rákóczi-telep 130
• Rákóczi utca 127
• Rávágy 8
• Rávágy kút 9
• Református templom 63
• Régi disznópiactér 31
• Régi községháza 12
• Régi piactér 69
• Régi-posta utca 10
• Régi tanácsháza 12
• Régi-temető utca 30
• Rétitelep 77
• Rónai utca 123
• Rozgonyi utca 79
• Rozmaring utca 27
• Rózsa utca 1
• Ruházati bolt 81
• Ságvári utca 132
• Sárállás 28
• Sarkantyú 94
• Sóház 26
• Sörház 86
• Sörház alja 91
• Sportpálya 21
• Szabadságharcos utca 110
• Szabadság tér 59
• Széchenyi utca 73
• Széchenyi utcai kút 82
• Szegfű utca 98
• Szélmalmi kereszt 35
• Szélmalom 36
• Szentesi utca 61
• Szentgyörgy 142
• Szentgyörgyi kápolna 136
• Szentgyörgyi óvoda 137
• Szent János 42
• Szeri-ház 26
• Szűcs bolt 60
• Takács-ház 37
• Tanácsháza 45
• Táncsics Mihály utca 124
• Táncsics utca 124
• Tanka-telep 54
• Temető-árok 76
• Templom utca 15
• Tiszai utca 65
• Újfalu 125
• Újfalusi ABC 120
• Új falusi gőzmalom 101
• Újfalusi iskola 119
• Újfalusi olvasókör 100
• Új falusi rakodó 107
• Új falusi temető 108
• Új piactér 80
• Újvilág 60
• Úsztatói híd 143
• Úszatómajor 142
• Úsztató utca 139
• Vásártér 18, 59
• Vízmű 101
• Víztorony 32
• Zrínyi Miklós utca 104
• Zrínyi utca 104
• Zsidó templom 85

A külterület földrajzi neveinek betűrendes mutatója

• Akó-szög 215
• Ártéri-kút 214
• Bábáné iskolája 225
• Beregi-földek 254
• Berek 149
• Berek-hát 149
• Berkecz-dűlő 162
• Berkecz-híd 173
• Berki-út 157
• Buszforduló 255
• Búza-csárda 284
• Cicka-zug 277
• Csányi-átjáró 201
• Csárda-szék 163
• Csentes-dűlő 192
• Csordajárás 178
• Csorda-kanyar 193
• Csorda-tanya 179
• Deák-kereszt 206
• Déházi-út 222
• Dé-oldal 188
• Déoldali iskola 225
• Déoldali kocsma 226
• Déoldali olvasókör 211
• Derekegyházi kövesút 175
• Dora-lapos 174
• Döglött-Tisza 230
• Dögös 194
• Dögtér 194
• Dög-Tisza 230
• Élő-Tisza 145
• Erzsébet-major 272
• Fahíd 156
• Fruzsina-kút 253
• Fruzsina-major 252
• Fűztelep 197
• Gallyas-tanya 204
• Gát 165
• Gázcseretelep 208
• Gila-dűlő 241
• Gorkij-major 258
• Grünner-tanya 270
• Gyapjas-csárdá 284
• György-halom 245
• Győző-major 210
• Hálaisten-földek 254
• Halesz 266
• Hármas-határ 200
• Háromlyukú-híd 278
• Határdűlő 282
• Hatvani-dűlő 172
• Holt-Tisza 230
• Homokbánya 237
• Horváth-kocsma 226
• Irházi-dűlő 205
• Jakó-dűlő 234
• Jakó-tanya 233
• Kántor-csatorna 248
• Kántor-halom 260
• Kántor-kanális 248
• Kápolna-dűlő 158
• Kápolnás-berek 150
• Kápolnás-dűlő 158
• Karakányos 169
• Kenderföldek 238
• Kenderföldi-csatoma 247
• Kenderföldi-kanális 247
• Kis-állomás 257
• Kis-erdő 242
• Kis-kereszt 196
• Kis-Kórógy-part 153
• Kis-Ludas 281
• Kis-rét 170
• Kis-szőlő 221
• Kis-szőlős 221
• Kis-Tisza 202
• Kis-út 279
• Kisvasút 223
• Komáromi-tanya 267
• Kongó 272
• Kontra 171
• Kontra-csatorna 182
• Kontra-dűlő 180
• Kontra-híd 195
• Kontra-kanális 182
• Kórógy 187
• Kórógy-csatoma 176
• Kórógyéri-csatoma 176
• Kórógyi-megálló 257
• Kórógy-kanális 176
• Kórógy-oldal 199
• Kórógy-parti iskola 186
• Körte-hát 191
• Körtély-hát 191
• Körtvény-hát 191
• Közös-legelő 189
• Krúg-dűlő 241
• Kurca 147
• Kurcza folyó 147
• Kurca-parti-rét 244
• Kurca-rét 263
• Lándor155
• Lándor-tó 155
• Ludas 274
• Ludasér 259
• Ludaséri-csatoma 283
• Ludasi-csatoma 283
• Ludasi-kanális 283
• Ludasi-legelő 274
• Magyar László tanyája 220
• Malmi-út 216
• Mentett-rét 264
• Meszlényi-tanya 272
• Metellés 154
• Mindszenti út 256
• Nagy-Kórógy-part 198
• Nagypuszta 262
• Nagypusztai-csatoma 261
• Nagypusztai iskola 271
• Nagypusztai-kanális 261
• Négycsöcsű 284
• Nyomás 185
• Nyomás-dűlő 184
• Ór-hegy 166
• Orom 246
• Orom-dűlői-híd 218
• Osztóra 251
• Osztorai-őrház 232
• Osztorai-tó 251
• Öreg-Tisza 230
• Őrházi-rompa 231
• Paphalmi kereszt 276
• Pap-halom 275
• Paprikaváros 250
• Pömeki-szélmalom 212
• Proletár-földek 254
• Puskin 210
• Puskin-híd 209
• Rét 243
• Réti-csatorna 190
• Réti-kanális 190
• Sáp 160
• Sáp-halom 152
• Sápi-kereszt 151
• Sápi-legelő 152
• Sáp-oldal 161
• Sebes-fok 190
• Sebesfoki-csatorna 190
• Sebesfoki-kanális 190
• SERNEVÁL 164
• Síró-hegy 229
• Szécsényi-dűlő 249
• Szeméttelep 181
• Szente-iskola 186
• Szentesi-határút 148
• Szentesi út 207
• Szomjanbomlasz 228
• Szőlők alja 236
• Szurtos 203
• Tamás Palkó dűlője 240
• Tanyás 280
• Tanyás-halom 280
• Tételhát 146
• Tételháti iskola 177
• Tételháti-rét 168
• Tiltó 235
• Tinó-rompa 167
• Tisza 145
• Tiszai-út 216
• Tízöles-út 273
• Tóth-falu 250
• Töltés 165
• Tüzéptelep 219
• Tüzköves 183
• Úsztatói-dűlő 265
• Úsztató-major 268
• Úsztató-rét 269
• Vangel-tanya 258
• Vásárhelyi út 285
• Vasúti-híd 217
• Védőtöltés 159
• Zsigerhát 224
• Zsigerháti-csatorna 213
• Zsigerháti iskola 239
• Zsigerháti-kanális 213
• Zsigerháti-oldal 227
• Zsigerháti-part 227
• Zsigerháti út 222
• Zsilip 235