Templomunk - Kisboldogasszony Templom és Plébánia emlékoldal

Szegvári község temploma a török uralom idején elpusztult, leégett, rommá vált.

Gróf Károlyi Sándor vette meg ezt a területet, és 1737-ben építette a valamikori templom alapjaira a jelenlegi templomot, illetve annak szentélyét.

Ez a kápolna volt a szegváriak temploma akkor – először a falu temploma.
Ezt követően két részletben épült a templom hajója, majd később 1820 körül a tornya és a kórus része.

A gróf 1753 után Szablih István kőművessel újjáépítette és kibővítette a templomot.

1811 és 1817 között a kiskorú Károlyi örökösök gyámja, gróf Keglevits Ágoston kezdeményezésére megtörtént a templom újjáépítése és kibővítése. 1820 körül a tornya é s kórus része is elkészült.

Főoltár

A főoltár 5 méter széles és 6,5 méter magas klasszikus felépítésű barokk oltár az 1760-as évekből. A templomba készült, mivel igen harmonikusan idomul annak terébe. Az alépítmény előtt egy barokk stipes (cölöp) helyezkedik el közepén egy kereszttel.

A menzalapon egy gazdag kiképzésű tabernákulum áll, melynek oromzatán két db kb. 40 cm-es puttó tart kezében egy-egy bőségszaruhoz hasonlító tárgyat.

A főoltár kép Mária születését ábrázolja

A főoltáron a kép nem eredeti, a XIX. század legvégén készülhetett, és Mária születését ábrázolja. A kép formailag és tematikájában jól illeszkedik az oltáregyüttesben. Jakobi 1866-ban festette.

A főoltáron Szent István, és Szent Imre.
Az oltár oldalánál a falon: Keresztelő Szt. János és Izaiás próféták.

Az oltár két oldalán egy-egy pilaszter, falba épített, abból kiugró pillér látható. Szt. István és fia Szt. Imre kb. 140-cm-es, igen színvonalas szobrai, fogják közre a felül íves oltárképet.

Az örökmécses figyelmeztet bennünket arra, hogy az Oltáriszentségben Jézus jelen van.