Van valami különös varázsa a Kurcának. Nem egy hatalmas folyó, mégis olyan, mintha évszázadok történeteit hordozná magával. Csendesen kanyarog az Alföldön, mintha mindig is ott lett volna, és mintha minden hullámával egy régi történetet mesélne azoknak, akik megállnak egy pillanatra a partján.
Története messzire nyúlik vissza, és eredete szorosan kapcsolódik a Körös ősi vízrendszeréhez. A mai Kurca főcsatornája eredetileg a Körös egy élő szakasza volt, amely természetes úton vezette a vizet a Tisza irányába. Az évszázadok során azonban a folyók szabályozása alapjaiban változtatta meg a környék vízrajzát. A Tisza szabályozása, valamint a Körös új medrének kialakulása után a korábbi folyóág elveszítette természetes folyóvízi kapcsolatainak egy részét.
A Kurca eredete műholdas térképen: Tisza, Körös, Kurca
A Kurca történelmi jelentőségét jól mutatja, hogy a neve már 1075-ben, I. Géza király oklevelében is szerepel, mégpedig Curicea alakban. Az oklevél a Kurca egyik révjének vámjáról is említést tesz, ami azt bizonyítja, hogy a vízfolyás már a középkorban fontos közlekedési és gazdasági szerepet töltött be. A régi időkben a Kurca bővebb vizű, hajózható folyó volt. Halásztak benne, partjai pedig megélhetést és közlekedési lehetőséget biztosítottak a környék lakóinak. Egykor még hajókkal is közlekedtek rajta, és a vízi út összeköttetést jelentett a Körös és a Tisza térsége között.
A Kurca és a Kőrös közötti egyik zsilip
Ma már egészen más arcát mutatja. Szentes, Szegvár és Mindszent környékének jellegzetes folyójaként csendesen kanyarog a tájban. Mégis, ha a Kurca partján sétálunk, érdemes arra gondolni, hogy a nyugodt vízfelszín alatt egy több évszázados történet emlékei húzódnak. Szabó Zoltán Ferenc, Szentes polgármestere a Kurcát sokszor nevezi „főutcának”, utalva arra, hogy a Kurca egy város, község életének központja, találkozóhelye, büszkesége és egyik legfontosabb része.
Zsilip a Kőrösnél
A Kurca tehát nem csupán víz a tájban. Egy darab történelem, amely összeköti a Köröst, a Tiszát és az itt élő emberek múltját. A folyó medre változott, a környező világ átalakult, de a Kurca továbbra is őrzi azt a kapcsolatot, amely évszázadokon keresztül összekötötte az embert és a vizet.
Azt kérem a fotóimat megnézőktől, hogy amikor a Kurca partján járunk, álljunk meg egy pillanatra, s ne csak egy folyót lássunk, hanem lássuk benne a régi idők emlékét, a szülőföld csendjét, a szegvári gyermekkor nyarait és azoknak az embereknek az életét, akik előttünk ugyanígy megálltak a parton.
