Szegvár Online - szegvári független hírportál
Ultimate magazine theme for WordPress.

Dániában jártam

0 113

Iratkozz fel a Szegvár Online híreire!

Külföldi útjaink során lehetőségünk nyílik betekinteni más országok életébe, kultúrájába. Nekem személy szerint erre volt már néhány lehetőségem a Dobbantó Néptáncegyüttes tagjaként, hiszen Európa több országában vettünk részt folklórfesztiválon.
Én idén október 13-tól 20-ig Dániában, Kaloban vettem részt egy angol nyelvű szemináriumon, melynek témája az egészséges táplálkozás, a termelés és a fogyasztási kapcsolata, a mezőgazdasági piac szerkezete voltak. A húszas éveikben járó 26 fiatal résztvevő Európa különböző országából érkezett Dániában, emellett egy szintén nemzetközi előkészítő csoport irányította az egész heti munkánkat. Észak-Írország, Anglia, Ukrajna, Bulgária, Dánia, Welsz, Finnország, Oroszország, Észtország, Szlovénia, Ausztria, Skócia mellett én képviseltem Magyarországot. Ők Európa egyes vidékeinek fiatal farmerjai, azaz mezőgazdasági területen élő, agrár tevékenységgel foglalkozó ifjúsági szervezeteinek küldöttjei voltak. Én a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) küldöttje voltam. Általában minden országból két vagy három fiatal érkezett, nekem, mint egyedüli magyar lánynak nem volt anyanyelvi partnerem, de a kezdeti nehézségek után természetes volt, hogy egy hétig nem hallok magyar szót. (Most is kiderült milyen kicsi a világ, és magyarok a legváratlanabb helyzetekben is felbukkanhatnak: a főiskolán egy ott tanuló mezőkövesdi fiatalemberrel találkoztam.)
A repülőtéren fogadtak bennünket, majd a szállásunkra, a kaloi Mezőgazdasági Főiskolába vittek, ahová szintén a világ minden tájáról érkeznek diákok. Egész héten organikus, bio ételeket ettünk: a menüben saláták, zöldségfélék, sajtok, lekvárok szerepeltek, de emellett rakott húsételek, sült húsok is voltak a svédasztalos étkezések alkalmával. A délelőttök általában különféle előadásokkal teltek, majd kiscsoportos foglalkozások következtek, melynek során a felmerülő kérdéseket beszéltük meg. Mindig másokkal kerültem egy csoportba, csak az esti csoportos foglalkozás idején – ahol öten beszélgettünk – voltak azonos emberek a csoporttársaim. Így tehát minden nap más más embereket ismerhettem meg közelebbről. 
A szeminárium egyik programja volt, hogy az esti nemzetközi büfében otthonról hozott étkekkel vendégeljük meg egymást. Én édességet, pálinkát, házi kolbászt és mangalica szalonnát kínáltam a többieknek. Meg kell mondanom, hogy ezek közül a pálinka aratott babérokat, főleg a skót fiúknak ízlett. Én is kóstolgattam ezt azt, az észt lány likőrjei és az ukrán bonbonok nagyon megnyerték a tetszésemet. Ezen kívül egy nemzetközi reggelit is elő kellett állítani, ez részemről szalonnás, kolbászos rántotta volt, ami szintén megnyerte a tetszését a többieknek. Egyik nap kiválasztottak, hogy az előzőleg elküldött receptek alapján lecsót főzzek vacsorára. Ezen az estén öt különböző európai főételt és öt különböző desszertet ettünk, ami szintén nagyon ínycsiklandozó volt.
Az előadások közül nekem leginkább a dán sertés- és marhahúsiparról szólóak tetszettek. Olyan adatokat hallottam, hogy magam sem hittem a fülemnek. Az egyik gazdának magas árat kellett fizetnie a szüleinek, hogy megvegye tőlük a farmot, ez ebben az esetben 6-7 millió forintit jelentett. Ebből a szempontból nehéz elkezdeni a fiatal gazdáknak az termelést, de ha ezen túllépnek és jól gazdálkodnak, nyereséges a farm. A gazda elmondása alapján büszkék arra, hogy farmerok. Alkalmazottakat nem foglalkoztat, mert túl drága, de van egy-két embere akinek tud szólni, ha baj van. Ezt az is magyarázza, hogy a gépek nagy segítséget jelentenek az állattartásban.
A farmlátogatások alkalmával láttam, hogy az állatok etetése számítógép vezérléssel történik, így a gazda családjának nem ez a főfoglalkozása. A farmereket oktatják is a gazdálkodás mikéntjére, ebben az oktatásban már akár 10 évesen is részt lehet venni. 
A sertés exportban a világ vezető országa 2005-ben Dánia volt az évi 1839 tonna sertéshússal. Emellett 25,8 millió sertést hízlaltak ekkor az országban 8800 farmon. Ebből kivitelre 3,7 millió malacot szállítottak el. Nagyon odafigyelnek az állatok szállítására. Ha valaki nem tartja be a szabályokat a harmadszori figyelmeztetés után nem szállíthat élő állatot. Meghatározott a szállítandó állatok egészségügyi állapota és a menetidő is. Ha túl sokáig szállítják, kémiai anyagok szabadulnak el a szervezetében és a hús nem olyan ízű lesz, mint amilyet elvárnak. A landrace, durok, yorkshire és hampshire fajták az általánosak, melyek 13-14 élő kismalacot adnak általában a gazdának. Szépen kiépített ólakban tartják a malacokat, melyekben a kismalacok szabadon járkálhatnak, odamehetnek szopni az anyához, de a koca el van kerítve tőlük. A malacokat általában 13 hetes korukban vágják le a vágóhídon. 
Jártunk egy tehénfarmon, melyet 10 millió koronából (34,4 millió forint) építettek. Itt 150 tehenet tartanak, a borjúkat és a szopós borjúkat elkülönítve. Napi háromszori fejés után 3000 liter tejet kapnak, melyet minden nap elszállítanak. A tejet 110 forintért veszik meg literenként. A gazdának be kell tartania az előírásokat, hogy organikus tejet tudjon előállítani, ilyen például az, hogy évente 150 napot a legelőn kell töltenie az állatoknak. A tehenek fülében két sárga jelzés van, a nyakukban pedig egy kék nyakbavaló, mely valószínűleg a számítógéppel irányított fejéshez kell. Itt is az etetést és az aljazás egy részét is számítógép vezérli. Beindították nekünk az a berendezést, mely a gabonát és ásványi anyagokat keveri össze a betáplált adatok alapján, majd folyamatosan szórja az állatok elé az takarmányt. 
Ellátogattunk egy olyan élelmiszerüzletbe, ahol csak minőségi, organikus termékeket állítanak elő. Tejtermékek és hústermékek készülnek a tulajdonos és az általa megvett állatokból. Az istállóban közel 100 tehén volt, és 3-4 bika. Az állatokat 15-18 hónapos korukban vágják le, mikor 320-380 kg súlyúak. Ebben az istállóban barna színű limuzin fajtájú marhákat láttunk. Ebben az üzletben meg is kóstolhattunk néhány finom termékeket.
Egyik esti beszélgetésen részt vett a dán fiatal farmerek egyesületének elnöke, aki indul a következő állami választáson. Elmondása szerint a dán farmerek ügyelnek a környezet védelmére, az ételek állandó és jó minőségére és az állatvédelemre. Náluk is gondot okoz, hogy a boltok érdekeit összeegyeztessék a jó minőségű áruk eladásával. A jó minőségű áruk drágábbak, a rosszabb minőségűek olcsóbbak, de utóbbiak betegségeket okozhatnak. Szerintük fontos, hogy ha valaki dán hústerméket vesz tudja, hogy mit tesz az asztalára. Ezzel párhuzamosan ki akarják küszöbölni a silányabb import árukat, és felemelik szavukat, hogy a dán húst akárhol gyártsák is, dán minőség legyen a csomagolásban. Az állatok szállítása meglehetősen drága Dániában, ezzel szemben a különböző előírásokat be kell tartani, ugyanakkor a hosszabb ideig tartó szállítások megszűnését akarják. Több organikus farmot akarnak Dániában, de nem akarják, hogy csak ilyen gazdaságok legyenek az országban. A családi farmokat mindenképp meg akarják tartani a termelésben. 
A szeminárium néhány észt, dán, norvég és finn résztvevője olyan szervezetet képviselt, mely a világ nyolcvan országában ismert. A tagjaik 6-28 évesek, és különböző tevékenységek alapján tanulnak meg bizonyos dolgokat. A 4H neve az angol fej, kéz, szív, egészség szavakból tevődik össze: a fejünkkel gondolkodunk, a kezünkkel végezzük a dolgunk, a szívünkbe zárhatunk újabb barátokat és mentális-fizikális egészségre kell törekednünk. A dán példa alapján 8-12 éves gyerekeknek játékos, könnyed elfoglaltság keretében tanítják meg többek között a higiéniát (pl. evés előtti kézmosás), a húsokat és zöldségek tárolását, megmutatják a hús útját a farmoktól a terített asztalig és a különböző etnikumok integrációját is segítik jellegzetes ételek elkészítésével. 
Az egyik délután a közeli nagyvárosba Aarhusba látogattunk el. A 40.000 ezer fős város a egyrészt a legfiatalabb dán város, másrészt a múltat is mélyen őrzi: a 8. század közepén vikingek alapították. Az elmúlt 400 év nyomait egy egész városrész őrzi, ahol múzeumi körülmények között, de mégis mozgalmas utcákon sétálva tud az ember betérni egy mosodába, egy molnárhoz, egy kalaposhoz, és néhány helyen hagyományos ételeket is készítenek a látogatók számára. Az egyik városi múzeumban egy hatalmas férfi szobrot láthattam, mely a megszólalásig hasonlított egy élő ember külleméhez. Emellett a modern művészet kiállítótermeiben kalauzolt el bennünket az egyik vendéglátónk.
Nagy élmény volt számomra ez az utazás, remélem, hogy máskor is résztvehetek hasonló szemináriumon. Ezúton is nagyon köszönöm az AGRYA-nak, hogy rám esett a választásuk és lehetővé tették számomra a kiutazást!

Iratkozz fel a Szegvár Online híreire!

Hozzászólások
Hozzászólások betöltése

Portálunk sütiket használ. Elfogadom Olvasd el

Adatkezelési tájékoztató