A Szegvári Napló felelős szerkesztője szíves felkérésnek teszek eleget, miszerint nyugdíjba vonulásom apropóján összegezzem az eddig eltelt életutamat.
Iskolai tanulmányaim befejezését követően 20 évesen feleségül mentem Csurka Zoltán férjemhez, aki a kezdetektől fogva a mai napig is biztonságot és nyugodt családi hátteret nyújt számomra. A levelező főiskolai tanulmányaim kezdetekor már dolgoztam. Megtapasztaltam, hogy milyen izgalmas, szép és felelősségteljes munka a gyermekekkel való foglalkozás. A diplomámat Zoltán nevű gyermekem születését követően nagy büszkeséggel vettem át.
Óvónői pályámat 1986-ban Szegváron a helyi óvodában kezdtem meg és itt is fejeztem be 2021. december 30-án.
Életemnek új állomásán, a szakmám kezdetén szilárd alapot adott, hogy lelkileg elég érett, érzelmileg elég erős voltam ahhoz, hogy megtaláljam a „kulcsot” az óvodáskorú gyermekekhez, akiket nagyon szerettem.
Az óvodai csoportban eltöltött idő egyre jobban erősítette bennem azt az érzést, hogy itt az óvodában csak erős elhivatottsággal lehet tenni mindennapjainkat. Igyekeztem ismereteim és gyakorlati tapasztalataim birtokában sikeres óvónői munkát végezni. Mindenkori feladatom volt, hogy megalapozzam a 3-6 éves gyermekek szocializációját, fejlesszem bennük azokat a képességeket és készségeket, amelyek az élethosszig tartó tanulás kompetenciáinak fejlesztésére szolgálnak.
Nándor fiam születése után Budapesten elvégeztem a közoktatás vezetői másoddiplomás képzést, majd 1997-től 5 cikluson keresztül láttam el a Kurca-parti Óvoda intézményvezetői feladatait. Még ebben az évben – szakdolgozatom témája alapján- a szülők és a nevelőtestület összefogásával létrehoztuk az Együtt Egészséggel a Szegvári Óvodások Jövőjéért Alapítványt, mely a mai napig betölti a hasznos, kiegészítő pozitív szerepét óvodánk mindennapjaiban.
Mindenkor nyitott voltam az újra, miközben megbecsültem és értékeltem a jól bevált régi módszereket, gyakorlatokat, fontosnak tartottam a szakmai értékek megőrzését. Munkámban folyamatosan ösztönöztem a megújulást és a tovább fejlődést, szem előtt tartva a gyerekek, a munkatársaim és a szülők igényeit és érdekeit.
Tudatos voltam saját vezetési stílusomnak az érvényesítésében, ismertem erősségeimet és korlátaimat.
Személyes példamutatással támogattam és motiváltam az egyébként is kiváló kollégáimat az új pedagógia módszerek megismerésére, kipróbálására.
A 24 éves vezetői tevékenységem alatt a nevelőtestülettel együtt több sikeres innovációt valósítottunk meg. A legkiemelkedőbbek a Nyugi Ovi program, Ovizsaru, Zöld Óvoda, Örökös Boldog Óvoda, Bozsik programok, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar Általános Nyelvészeti Tanszékének kutatási referenciaintézménye, és az Oktatási Hivatal Bázis intézménye cím.
A játékba integrált tanulási folyamatok innovációjához új játéktér kialakításaként építettünk fel intézményünk udvarán egy a méreteiben gyermekekhez igazodó ovifalut, egy csoportszobának a belső terét galériával növeltük meg. Pályázati forrásból valósult meg a műfüves ovifoci pályánk, névtáblát avattunk, testvér települési összefogásból só szobát alakítottunk ki. A gyermekek felé közvetített elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásának lehetőségét szorgalmazva különböző óvodán kívüli helyszíneken szerveztünk élményekkel teli tevékenységeket: káposztaszedés, lékvágás, disznóvágás, kukoricatörés, libahajtás, vadász les, szüret, fásítások, stb.
Az elmúlt nevelési évben szerveztünk regionális bábos továbbképzést, melynek folytatása lesz a jövőben is. Az óvodánk alapítványa tavaly nyáron a Magyar Falu Program sikeres pályázatának köszönhetően 2 millió forint pályázati forráshoz jutott, melyet új udvari játékra és szakmai eszközökre fordított az intézmény.
További szakmai sikerként élem meg, hogy a napokban, pontosabban 2022. február15-én veszem át újra Budapesten – Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár városligeti Vajdahunyad várban – a címmegtartó Zöld Óvoda címet.
A Kurca-parti Óvoda fennállásának 70. évfordulójára az intézmény teljes felújításon esett át. A zökkenőmentes működés koordinálásáért, valamint az élhető, esztétikus, modern környezet kialakításáért – velem együtt – mindenki példa értékűen bizonyította felelősségteljes munkáját.
Az elmúlt években az óvodák működését alapjaiban mozgatták meg a szervezeti átalakítások, a bérezés, az újszerű értékelési eljárások, a jogi háttérbeli változások. Természetesen ezek néha okoztak bizonytalanságot, de mindig azon fáradoztunk munkatársaimmal, hogy mindezeken túllépjünk, mert tudtuk: nem lehet feszültségben élni és dolgozni, főleg nem gyermekeket nevelni.
Mindig tisztában voltam azzal, hogy egy intézmény hatékonysága jelentős mértékben a vezetés minőségén múlik, melyért sokat kell tenni.
Mindig bíztam abban, hogy belső biztonságomra építve, érett magatartással ki tudok állni önmagamért, egymásért, a szakmáért, a közös ügyért. Munkám során azon fáradoztam, hogy emberi és szakmai értékeinkkel felhívjuk községünk lakóinak figyelmét arra, hogy a jövő nemzedéke jó kezekben van az óvodánkban, és az óvodapedagógusaink méltóak arra, hogy büszkék legyünk rájuk és megbecsüljük őket.
Vezetőként és mesterpedagógus szakértőként mindig az együttműködést hangsúlyoztam és elvártam, hogy minden munkatárs járuljon hozzá ehhez. Fontos volt számomra, hogy mindenki saját képességének megfelelően vállaljon részt az elvégzendő feladatokból, és hogy mindannyian érezzék, közösen járulnak hozzá az óvodánk eredményeihez, kellemes légköréhez, melyre nagyon büszke voltam.
Meggyőződésem, hogy egy jól működő óvodai élet minősítői az óvodás gyermekek. Ha biztosítja a nyugodt, derűs légkört, ha jól érzi magát a gyermek a közösségben, ha megvalósul a szeretetteljes differenciált fejlesztés, a sikeres iskolakezdés, akkor elmondhatjuk, hogy az óvoda eleget tett nevelési céljának, mert a közösség számára értékes, az egyén számára eredményes fejlesztés valósított meg.
Intézményvezetői munkámat leghatékonyabban a munkahelyi közösség segítette. Közös távlat, közös feladat, az együttesen egymásért, az óvodáért, a gyermekekért folytatott munka a munkatársakat és engem is pozitívan formált.
Szép 35 évem volt itt a szülőfalumban, a Kurca-parti Óvodában. Szerencsésnek érzem magam, mert olyan munkahelyet választottam magamnak, ami a nehézségek ellenére is nagyon sok sikerélményt adott. Az évek alatt rengeteget fejlődött, gazdagodott az óvodánk.
Bármerre mentem és azt mondtam, hogy én a Kurca-parti Óvodában dolgozom, itt vagyok vezető, akkor mindenki irigyelt. Ezt az „irigységet” köszönöm munkatársaimnak, a fenntartóimnak, ismerőseimnek, és mindazoknak, akikkel a közös munka alatt közösséget építő, eredményes munkát végezhettem.
Nem szakadok el azonban a pedagógus szakmától teljesen, mert folytatom a szakértői munkámat az Oktatási Hivatalban.
Szeretettel, felejthetetlen emlékekkel búcsúztam az óvodai évektől!
A nyugdíjas időszak elé nézve tudom, bár elmúlt a fiatalságom, de bízom abban, hogy az életembe szép és nyugodt időszak fog beköszönni családommal, unokáimmal való minőségi időt eltöltve.
A kicsit öregedő lelkemmel és a családommal az előttünk álló közös életben is szeretném összhangban tartani mindenki számára a belső világomat: a hangomban, a mosolyomban és a tekintetemben.
Szegvár, 2022. február 9.
Csurka Zoltánné
