Egy örömteli és látványos este
Végre elérkezett 2004. február 21-e, a Horváth Mihály Gimnázium szalagavató báljának időpontja, amelyet már minden 12. évfolyamos diák nagyon várt.
Ez alkalomból zsúfolásig megtelt a szentesi sportcsarnok. Szülők, nagyszülők, testvérek, rokonok, barátok jöttek el, hogy együtt örüljenek a végzős diákokkal, valamint gyönyörködjenek a produkcióikban.
Szétnézve a közönség soraiban sok szegvári arcot fedezhettünk fel. Nem csoda, hiszen a végzősök közül öten élnek a falunkban, név szerint: Bányai Lilla, Juhász Tóth Petra, Kánvási Edina, Pusztai László, Rácz Angéla, és Vigh Ferenc, valamint még többeknek a nagyszüleik szegváriak.
Az est a negyedikesek évfolyamkeringőjével kezdődött, amelynek koreográfiája: Waldteufel: Korcsolyázók zenéjére készült. Csodálatos látvány és érzés volt, amint a hófehér menyasszonyi ruhába öltözött, illetve elegáns öltönybe lévő fiúk kecsesen suhantak a keringő dallamára.
A káprázatos keringő után következett az ünnepeltek bevonulása, majd a hagyományos búcsúbeszédek. Az igazgatónő: Bácskainé dr. Fazekas Márta beszéde mindenki szívét megdobogtatta, de a szegváriakét különösen.
Ugyanis hagyomány, hogy minden évben elküldi üzenetét az ünnepelteknek egy neves volt HMG-s. Az idén egy Szegvárról elszármazott urológus, a Magyar Urológiai Társaság Vezetőségének tagja, osztályvezető főorvos, a Herkulesfürdői emlék című magyar film főszereplője. (Ugye már Önök is kitalálták!), dr. Holman Endre. Az ő szavaiból idéznék:
Mi végre vagyunk a világon? – az életért magáért, ez az egyetlen, aminek önmagában értelme van.
Ha ember akarsz lenni, arra gondolj, hogy az életet kövesd, a megigazulást, a feladatot…. kedves lánglelkű fiatalok! Ti csak legyetek szabadok, kedvesek, és mind ember, mert az egyre kevesebb!
Azt hiszem ennél szebb útravalót nem is kaphattak volna e fiatalok remélem megszívlelik e szép gondolatokat!
Ezután végre elérkezett a szalagtűzők között is szintén sok szegvári fiatalt fedezhettünk fel.
Majd könnyedebb percek következtek. Minden osztály előadta látványos, vidám hangulatú osztálytáncát, amelynek koreográfiáját Aranyi Erzsébet, Molnár Zsolt, Papp Balázs készítette.
Az est vége felé közeledvén ismét az ünnepélyesség került előtérbe. Csajkovszkij: Csipkerózsika zenéje következett az évfolyam záró keringője. Utána az évfolyam közös éneke, amely azt hiszem jól kifejezett a nagybetűs ÉLET küszöbén álló fiatalok gondolatait és érzéseit:
Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég:
A szemünkben ég, a tűz.
(Ákos)
Végig nézve az arcokon, a csillogó, ragyogó szemekkel, azt hiszem mindent elárultak: a boldogságot, büszkeséget!
Köszönjük az örömteli, és látványos estét!