A Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezetre emlékezünk a Szegvár Online-on, az „Öt évtized emlékei” című könyvből publikálunk részeket. A könyvet a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet adta ki 2007-ben, az ötven éves évforduló emlékére.
Írta: Kovács Lajos.
9. rész
A társadalompolitikában és a gazdaság életében bevezetett, megvalósított reformok rendszerváltáshoz vezettek. Mindez már 1988-1989-ben érezhető volt, bár senki sem gondolt ilyen gyors váltásra.
A rendszerváltás a takarékszövetkezetet számos kihívás elé állította. A piacgazdaságra való átmenet gazdasági válságot eredményezett, mely érzékenyen érintette nemcsak a pénzintézetet, hanem az ügyfélkört, a falusi embereket, a városi takarékszövetkezeti tagokat is. Nemcsak a gazdasági-politikai átalakulás jelentett problémát az embereknél, a dolgozóknál, hanem az ezáltal kialakult lelki trauma, a megváltozott erkölcsi normákra való átállás, az értékítélet átalakítása.
„Évekig, évtizedeken keresztül csak a nyereség-növekedés, a fejlődésnövekedés ütemének a mértéke volt a központi kérdés. Most a rendszerváltással megváltozott minden. Amit eddig természetesnek vettünk, az már nem volt ezután természetes. Nemcsak egymást kellett meggyőznünk, hanem önmagunkat is le kellett győznünk”
– olvasható az 1992. március 1-jén tartott küldöttgyűlésre készült igazgatósági beszámolóban.
Rengeteg új szakmai követelmény fogalmazódott meg ebben az időben a takarékszövetkezetek dolgozói, vezetői felé.
Ilyenek voltak:
- A betéti pénzpiachoz igazodó üzletpolitika kialakítása.
- A célrészjegy-jegyzés évekig betöltött szerepének megváltoztatása.
- A váltóval kapcsolatos banki műveletek megismerése, a váltó leszámítolás.
- A magán- és jogi személyek számlavezetésével kapcsolatos fokozódó igények kielégítése.
- A devizaszámla-vezetés.
- A tőzsdei és aukciós pénzügyletek megismerése és az abban való részvétel.
- A vállalkozói tőkebefektetés és működőtőke kihelyezés is új kihívásokat fogalmazott meg a takarékszövetkezet dolgozói számára.
Ezeknek az új feladatoknak a kimunkálása egyre nagyobb leterhelést jelentett a „központi létszám” dolgozóinak. Az első lépés, amit megtettek a felsorakozó kihívások leküzdésére: a szakmai képzés ütemének növelése. 1990-ben és a következő években a dolgozók 30%-át „iskolázták be” valamilyen szükséges továbbképzésre. Maga az elnök is példát mutatott, felsőfokú menedzser képzésen vett részt.
Az időszak gazdasági, pénzügyi és üzletpolitikai főbb jellemzői a következők voltak:
- Az infláció felgyorsulásával a megtakarított pénzeszközök viszonylagos értékállóságának megőrzése érdekében a betétkamatokat a további években nem tapasztalt mértékben, 8%-kal emelték.
- Elkezdődött a pénzpiaci verseny. A magas kölcsönkamatok miatt a hiteligények visszaestek, ezért különböző hitelakciókkal serkentették a kölcsön igényt.
- Nőtt a vállalkozási kedv, kamatkedvezmény viszont nem igen volt.
- Nőtt a lakossági hátralékos állomány. Ezért nem volt hibáztatható sem a dolgozó, sem az adós, mert előre nem lehetett tudni, ki lesz munkanélküli, az állami terhek kit hogyan sújtanak.
- Az alkalmazkodás, rugalmasság, üzletpolitikai érzékenység kellett, hogy jellemezze a vezetés munkáját.
Az alaptevékenység továbbra is a betétgyűjtés, célrészjegy és fix címletű részjegyjegyzés, valamint a hitelfolyósítás volt. A 8%-os betétkamat emelés miatt a ráfordítások 12,5 millió forinttal nőttek az előző évihez mérten. Az eddigi összes kamatráfordítás 72,5 millió forint. A befizetett forrásadó évi összege (az akkori kamatadó 20%-a) megközelítette a 14 millió forintot, amit a takarékszövetkezet befizetett az állami költségvetésbe a betétesek helyett. (58)
A kihelyezett kölcsönállomány 181,1 millió forint lett. A kamatlábat sikerült 2-3%-kal az OTP kamata alatt tartani, igyekeztek a középutas kamatpolitikát követni. Az üzletpolitikájuk egyik alapelemeként szerepelt:
„Nem szabad a hitelre szoruló szegényebb réteget tovább sarcolni és visszaélni a jelenlegi helyzettel.”
A betétkamatokkal együtt emelték a hitelkamatokat is, de nem uzsora mértékben. Az 1990. júliusi kölcsönkamat emelést – például – nem hajtották végre az első félévben folyósított hitelekre. Ez 2 millió forinttal csökkentette a nyereséget. Az éves kölcsönalap kihasználás 67,4%-ra csökkent. Természetesen ezáltal enyhültek a forrásgondok. A ráfizetés ellenére támogatták kölcsönökkel a tagok lakásépítését 18,5 millió forinttal, ezáltal az építési kölcsön-állomány 55 millió forintot tett ki.
A kiegészítő tevékenység visszaesett. A különböző kifizetésekből 37,2 millió Ft volt a forgalom. Több helyen megszűnt az állatforgalmi vállalat kifizetése, vagy nagyon visszaesett. Visszaesett a termelés. A kihelyezett működő törzstőke-állomány 97,6 millió Ft. 9 Kft.-nél, 2 részvény-társaságnál 10,9 millió forint törzstőkével és részvénnyel szerepeltek. Az osztalék 2.254 ezer forint, az összes nyereség: 5.046 ezer forint lett 1990-ben.
A taglétszám 9.593 fő, a dolgozói tényleges képzett létszám 30,4 fő. A bérszínvonal 162.504 Ft. 1990. július 1-től 18 éves banki gyakorlattal rendelkező belső ellenőrt állítottak be: Pálus Istvánt. Az értékpontok alapján (1782) 1. kategóriás takarékszövetkezet lett.
1990 a reformpolitika harmadik, egyben a legnehezebb éve volt. A nehézséget az állami költségvetés-centrikus politika, a növekvő adóterhekkel és inflációval, valamint a korábbi évek üzletpolitikájából eredő gyors szövetkezeti fejlődés okozta.
1990-ben mérsékelt ütemű hálózatfejlesztést valósítottak meg. Október 31-én – a világtakarékossági napon – átadták a tömörkényi üzletházat a lakosságnak. Bekerülési költsége: 3.242.000 Ft + 620 ezer forint ÁFA volt. Ebben az évben sikerült mindegyik kirendeltségen bevezetni a számítógépes adatfeldolgozást. A dolgozók és a tagok részére kiírt és szervezett sportversenyekre is beneveztek. A férfi teke megyei versenyen IV. helyet, a női tekecsapat pedig II. helyet szerzett. Megrendezték a „Méhecske” Kupa labdarúgó csapatok tornáját. A horgászcsapat megyei I. helyezett lett, az országos versenyen IV. helyezést értek el.
Ebben az évben „Kiváló dolgozó” lett Nagy Mihályné, Simon Istvánné, Polyák Józsefné. „Kiváló Szövetkezeti Munkáért” emlékplakettet kapott: Halász Jánosné csanyteleki IB tag, Györgyi István derekegyházi IB tag. Szövetkezeti törzsgárda tagi jutalmat kapott: Vigh Kálmánné 20 éves, Gránicz Mihályné 15 éves, Csuka Kiss Jánosné 10 éves szövetkezeti munkásságáért.
A következő éveket az inflációval való együttélés, a társadalom jövedelem szerinti tagolódása, vagyis az élet-színvonalbeli különbségek növekedése jellemezte. A munkanélküliség tovább nőtt. A hiteleket az emberek döntően fogyasztásra használták, nem vállalkozásra. A biztos betétkamatra épített a lakosság, nem a bizonytalan vállalkozási nyereségre. Ennek oka a még mindig ilyen magas betétkamat. A politika vállalkozásellenessé vált, mivel nem teremtett a vállalkozók részére megfelelő ár- és piaci viszonyokat, illetve ezen keresztül megfelelő jövedelmezőséget. A bankok ezt túlzott kockázatnak minősítették.
A városok hitel-aktívabbak voltak a falvaknál. Alapos hitelbírálatra volt szükség, mert a hitelezésnél megnőttek a kockázati tényezők. A hátralékos állomány 1991-ben 2,1%, azaz 3,5 millió forint lett. Az előző év 6,6 ezrelékéről „ugrott fel” ekkorára. A hátralékok zöme a hitelakciókból keletkezett.
Tendenciaszerűen csökkent – már évek óta – a kiegészítő tevékenység forgalma. A tavalyi 37,2 millió forintról 21,6 millió forintra csökkent az 1991. évi forgalom is. Derekegyházán megszűnt az állatforgalmi vállalat kifizetése, Csanyteleken és Tömörkényen az áramdíj beszedése szünetelt. A pénzforgalom olyan nagy lett, 2,3 milliárd forint, hogy a hat napos banki átutalásokat már nem volt hajlandó elviselni a takarékszövetkezet. (Többek között ezért vásárolták meg a második személygépkocsit.)
Érdemes összehasonlítani a pénzforgalom alakulását 1988-1991-ig (millió forintban):
| 1988. | 1989. | 1990. | 1991. | |
|---|---|---|---|---|
| Szegvár | 283 | 266 | 315 | 393 |
| Szentes | 188 | 267 | 448 | 677 |
| Csongrád | 183 | 329 | 494 | 889 |
| Derekegyház | 65 | 87 | 75 | 59 |
| Csanytelek | 86 | 106 | 127 | 196 |
| Tömörkény | 31 | 60 | 60 | 87 |
| Évi összes: | 836 | 1 115 | 1 519 | 2 301 |
A táblázat adataiból következtetni tudunk a kirendeltségeken folyó munka volumenére, a dolgozók leterheltségének növekedésére, talán még a lakossági bizalom meglétére is, hiszen csak olyan pénzintézetnél intézi az ember a pénzügyeit, melyben megbízik. A bizalom megléte felbecsülhetetlen értéke a „falu bankjának”. A meglévő bankok közül egy sem rendelkezik ügyfelei részéről ilyen bizalmi kapcsolattal, kötődéssel, mint a takarékszövetkezet.
1991. év főbb jellemzőit mutatja az alábbi táblázat. A változások nyomon követése érdekében 1989-1990-1991 évek adatait is bejegyeztük (ezer forintban):
| Bevétel (ezer Ft) | 1989. | 1990. | 1991. |
|---|---|---|---|
| Előző évről áthozott | – | 12.846 | – |
| Kölcsönkamat bevétel | 22.656 | 20.152 | 41.759 |
| Pénzintézeti betétek kamata | 16.431 | 16.520 | 41.304 |
| Folyószámla kamatok ráta | – | 1.084 | 4.705 |
| Lakáskötv. kamat, kezelési költség | 8.307 | 10.215 | 12.164 |
| Működő tőke bevétele | 9.926 | 26.809 | 44.623 |
| Számlavezetés jutaléka | 19 | 1.214 | 1.508 |
| Egyéb jutalékok | 750 | 826 | 981 |
| Bérleti díjak, egyéb bevételek | 971 | 1.045 | 2.869 |
| Kötbér, bírság | 25 | – | 1.179 |
| Összesen | 59.085 | 90.711 | 151.092 |
| Kiadások (ezer Ft-ban) | 1989. | 1990. | 1991. |
|---|---|---|---|
| Betétek kamata és adója | 27.123 | 39.600 | 89.389 |
| Cél- és fix címletű részjegy Kamat + adó | 10.910 | 32.911 | 39.480 |
| Bérköltség | 4.028 | 4.901 | 8.445 |
| Kötbér | 1.817 | 2.249 | 3.889 |
| Egyéb működési költségek | 11.213 | 8.608 | 6.996 |
| Összes kiadás | 55.091 | 88.269 | 148.199 |
| Nyereség | 3.994 | 2.442 | 2.893 |
A takarékszövetkezet jól érzékelte a gazdasági és pénzügyi környezet-változást és sikerült időben megtenni a szükséges intézkedéseket. Az első félévben keletkezett veszteséget (6,5 millió forint) az augusztusban hozott igazgatósági-vezetői döntések kedvező hatásaként szeptember 30-ra sikerült majdnem teljes egészében lecsökkenteni (2,6 millió forintra), év végére teljes egészében felszámolták. Általános tapasztalat, hogy a fizetési fegyelem romlott, a gazdálkodó szervek komoly pénzügyi nehézségekkel küszködtek.
A kamat mértéke a pénzpiaci kereslet-kínálatnak megfelelő. 1991. augusztus 1-jével változott 35%-ról 38%-ra. (50) A dolgozók és a vezetés lankadatlan munkájának köszönhetően sikerült a táblázatban kimutatott eredményt elérni.
A dolgozók gyűlése és az igazgatóság javaslata alapján 1991. évi munkájáért „Kiváló dolgozó” kitüntetésben részesült Nagy Mónika, a szegvári kirendeltség ügyintézője, Pintér Attiláné, a szentesi kirendeltség ügyintézője és Bánfi Sándorné tömörkényi kirendeltségvezető. 15 éves törzsgárda jutalomban (4.000 Ft) részesült: Papp Lajos csanyteleki kirendeltségvezető, „Szövetkezeti munkáért” emlékplakettet kapta: Ágoston László igazgatósági tag (3.000 Ft).
A körülmények ellenére 840 ezer forint juttatást kaptak a többgyermekes családok. Támogatta az igazgatóság a települések sportegyesületeit, sportrendezvényeket szerveztek és sportversenyeken vettek részt. A férfiak megyei III. helyen, a nők II. helyen végeztek tekéből. A sakk csapat megyei I. helyet, egyéni I. helyezést, országos II. helyezést ért el. A horgászcsapat megyei I. és országos V. helyezett lett. Megrendezték a „Méhecske” Kupát ebben az évben is.
1992. március 24-e és április 8-a között 14 részközgyűlést tartott a takarékszövetkezet a működési területén. Hatalmas érdeklődés kísérte a közgyűléseket. A 10.293 meghívott tagból 5.403 fő megjelent, mely 52, 49%-os megjelenési aránynak felelt meg. A részközgyűlések döntöttek a takarékszövetkezet jövőjéről. Úgy határozott a tagság, továbbra is szövetkezeti formában működjön tovább a takarékszövetkezet, elvetette a részvénytársasággá alakulás lehetőségét. (61) Döntöttek arról is, hogy a fel nem osztható szövetkezeti vagyon változatlanul a szövetkezeti gazdálkodást és a szövetkezet jogutódlással történő megszűnése esetén pedig az össz. szövetkezeti vagyont gyarapítsa a megyei szövetség útján. (62) A küldöttgyűlés új alapszabályt fogadott el a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet részére, amelynek alapja a szövetkezetekről szóló 1992. 1. törvény, valamint a hatályba lépésről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény. Az alapszabály részletesen meghatározza a takarékszövetkezet tevékenységi körét, mely eddig is igen széles körű volt, most szélesedett, mivel a törvény egyenrangúvá tette a többi bankkal.
Eddig még nem került ismertetésre a teljes pénzintézeti tevékenységi kör. Most, az eddig már ismerteken kívül, fő vonalakban ismertetem a többit: pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, kizárólag pénzintézet által kibocsátható értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, bizományosként történő adásvételi tevékenység, pénzpiaci eszközök (váltó, csekk) vásárlása, váltó leszámítolás, átruházható értékpapírral végzett műveletek, saját számlára csekk vásárlás, pénzváltási tevékenység, hitelképesség vizsgálata, bankgarancia, bankkezesség vállalása, bankletét elfogadása, bankügynöki tevékenység, értékpapír kezelés, értékpapír-letét kezelés, követelések megvásárlása, csekk, hitelkártya, utazási csekk kibocsátása, pénzügyi lízing, széfügylet.
A nem pénzintézeti tevékenységek közül végezheti a takarékszövetkezet a saját vagy bérelt ingatlan hasznosítását, ingatlankezelés-forgalmazás, közvetítés, becslés, máshová nem sorolható gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatást. (66)
