Szegvár Online - szegvári független hírportál
Ultimate magazine theme for WordPress.

Temető a Tisza, mikor kivirágzik

1 316

A tiszavirágzás egyedülálló és különleges természeti jelenség, amely Európában már csak nálunk, a Tisza szakaszán figyelhető meg. A páratlan élmény csupán néhány napig tart, és pontos időpontja sem határozható meg előre.

Idén a Tisza szegvári szakaszán, a „homokpadon” figyeltem a tiszavirágzást. Tegnap este segítségemre voltak csanyteleki lakosok, akik motorcsónakkal „közelebb vittek” a „témához”, s így készíthettem pár jobb képet. Attól jobb fotót nem sikerült készítenem, mint amit 2007-ben a mindszenti révnél készítettem. (Ezzel a fotóval sikerült eredményt elérnem a National Geographic fotópályázatán.)

A Tisza-parton készült többi fotómat megtekinthetik a Szegvár Online-on és a „Szegvári képek, szegvári emlékek” Facebook csoportban „Álmodó Tisza-part” című fotóalbumomban.

No, de mi is pontosan a tiszavirágzás?

A folyó felett alkonyatkor jelennek meg az első példányok, és közel 3 órán keresztül „táncolnak” a víz felett. Igazi kuriózum ez, Magyarország szerepe pedig egész Európában kulcsfontosságú a tiszavirágzás fennmaradása szempontjából, hiszen a tiszavirág ma már csak a Tiszában és vízrendszerében található meg. Világviszonylatban is fontos természetvédelmi kincsünk, örökségünk.

Mikor úgy tavasszal a Tisza virágzik
Millió kis lepke vize fölött játszik.
De egy sem él addig míg olvasok százig,
Temető a Tisza mikor kivirágzik.

– mondja a híres magyar nóta.

A tiszavirág a legnagyobb európai kérész.

Teste 2,5-3,8 cm-es, a fehér farksertéivel 12 cm hosszú is lehet. Egy nőstény általában 7-8000 db petét rak a víz felszínére, amelyek a fenékre süllyedve kezdik meg lárvaéletüket. Egy egyed élettartama három év, és közben kb. 20-30 alkalommal vedlik. Ezt az időt lárvaként a víz alatti partfal medrében, az agyagban tölti. A hímek az utolsó lárvastádiumot követően nehezebben repülő alakká válnak, a partra repülnek és egy újabb vedlés után kezdik meg néhány órás imágó életüket. A nőstények valamivel később jelennek meg, és levetve lárvabőrüket, egyből imágóvá alakulnak. A kifejlett rovar már nem vesz magához táplálékot, a két-három órás kimerítő repülés és násztánc után elpusztul. A kérész hímjei hamarabb és sokkal nagyobb számban jönnek fel a felszínre, mint a nőstények, így jóllakatják a rájuk váró halakat és madarakat addigra, amikorra a kisebb termetű, de fajfenntartás szempontjából fontos nőstények előbukkannak. Micsoda önfeláldozás!

A párzás után a hímek elpusztulnak, a nőstények pedig a folyó felett repülve, a folyásiránnyal szemben megkezdik a kompenzációs repülést.

Némileg távolabb ereszkednek a vízre, ahol lerakják a petéiket. A peték lerakásához a Tisza medrének nem minden pontja felel meg ugyanis a szülői ösztön szerint. A legjobb megoldás, ha ugyanoda kerülnek, ahol a szülők maguk is fejlődtek, hiszen az a kipróbált, bevált hely. A kérészeknek viszont be kell kalkulálniuk a folyó sodrását: ahhoz, hogy a lárvák ugyanott fejlődhessenek, ahol egykor a szülők, a folyó haladási irányához képest jócskán feljebb kell a víz színére ejteni a petéket, hiszen nemcsak a párzás alatt sodorja messzire a rovarokat a víz, de a felszínre szórt peték is hosszú utat tehetnek meg, amíg az aljzatra érnek.

A rajzás általában szakaszokra osztható, az előrajzás alkalmával csak százával repülnek a kérészek, a főrajzás során már milliónyian repülnek a víz felett, és az utórajzáskor csak néhány tucatnyi állattal találkozhatunk. A lárvák kibújása és a repülés szinkronizált, vagyis egy folyószakaszon az év egy meghatározott rövid időszakában – általában 3-5 nap – zajlik. Olyan jelenség ez, mintha millió kis virág borítaná be a víz felszínét.

A kérész Magyarországon 1993 óta védett, oltalma élőhelyére és minden alakjára, elpusztult egyedre is kiterjed! 2002 óta európai szintű védelem alá is esik.

Azon kívül, hogy egy rendkívül látványos esemény a Tisza kivirágzása, fontos ökológiai jelentősége is van. Számos hal-, madár- és békafaj táplálékául szolgálnak. De a hajdani parasztgazdák is kihasználták a táplálékbőséget állataik takarmányozására. A tiszavirág lárvája az aljzaton történő furkálással élőhelyet is teremt más mederfenéki élőlények számára.

A tiszavirágzás csak pár nap, de emlékét maradandó alkotások is őrzik. Szeged és Szolnok városa is emelt szobrot a jelenségnek, melyeket stílszerűen a víz mellett láthatunk. Szolnokon a szemközti tiszaligeti városrésszel összekötő gyaloghíd kérészszárnyakat mintáz, neve pedig Tiszavirág.

- Szegvár Online hirdetés -

- Szegvár Online hirdetés -

Portálunk sütiket használ. Elfogadom Olvasd el

Adatkezelési tájékoztató