A Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezetre emlékezünk a Szegvár Online-on, az „Öt évtizeden át” című könyvből publikálunk részeket. A könyvet a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet adta ki 2007-ben, az ötven éves évforduló emlékére.
Írta: Kovács Lajos.
17. rész
A takarékszövetkezet ötven évére mindig a kimagasló szakmai munka volt a jellemző. A mindenkori vezetés nagyon figyelt arra, hogy a dolgozók megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek ahhoz, hogy a pénzügyi szabályokat, rendeleteket be tudják tartani. A szakmai tudás tette lehetővé a permanens fejlesztést és az ebből következő egyre nagyobb nyereséget.
A kilencvenes évekre szervezetté vált a dolgozók felkészítése munkájukra, feladataikra. Mindezt a szövetkezet szervezésében és teljes anyagi támogatásával valósították meg.
A képzés-oktatás területén az iskolai, távoktatási és tanfolyam rendszerű képzéseket támogatták, amelyek koncentráltan gazdasági, pénzügyi, illetve számviteli szakirányú képzést adtak és a betöltött munkakörökhöz szükségesek voltak. A számítástechnikai ismeretek megszerzése valamennyi dolgozó részére fontossá vált, hiszen minden munkaterületen megjelent a számítógép. 1997-ben nyolc alkalommal tartottak számítógépes továbbképzést a dolgozóknak.
Ugyanebben az évben már 7 fő vett részt iskolarendszerű felsőfokú képzésben, 3 fő fejezte be tanulmányait. Megnőtt az önképzés szerepe, azonban a dolgozók egy része ezt nem vette észre. Szakmai hiányosságok miatt három főt elküldtek a szövetkezettől. Új dolgozó felvételénél felsőfokú végzettségű munkavállalót részesítettek előnyben.
A következő évektől (1998-1999.) vizsgálták a szakmai felkészültséget. Évente „minimumvizsgákon” kellett részt venniük a dolgozóknak. Aki két alkalommal nem felelt meg a vizsgákon, el kellett hagynia a szövetkezetet. Akár jó volt ez a módszer, akár nem, mutatja a szövetkezet vezetésének törekvését arra, hogy a dolgozók minél jobban felkészüljenek munkájuk végzésére. Ebből a dolgozóknak is látniuk kellett, mennyire fontos a továbbképzés, az önképzés.
1996 és 2001. között 7 fő szerzett bankszakmai felsőfokú képesítést, 3 főt pedig beiskoláztak erre a képzésre. Tőzsdeügynöki szakképesítést 2 fő szerzett, értékpapírjogból szintén 2 fő vizsgázott eredményesen. Devizaszámla-vezetési és valutapénztárosi képzésben 4 fő vett részt.
Az iskolarendszerű képzések megvalósulása 2002 és 2006 között:
- Felsőfokú banküzemtani végzettséget szerzett (FEBI): 3 fő
- A felsőfokú iskolarendszerű képzést befejezte: 2 fő
- A felsőfokú iskolarendszerű képzést végzi: 2 fő
- Felsőfokú banki szakügyintézői képzésre beiskolázva (2006): 10 fő
- Valutapénztárosi szakvizsgát tett (2006): 15 fő
- Társadalombiztosítási ügyintéző képzettséget szerzett (2006): 2 fő
- Felsőfokú reklám-marketing menedzser vizsgát tett (2005): 1 fő
- Uniós pályázatkészítő és szaktanácsadói képesítést szerzett 2004-ben (országosan regisztrált szaktanácsadók): 2 fő
- Angol középfokú állami szakirányú nyelvvizsgát tett (2006): 1 fő
Összesen: 38 fő
A fenti felsorolásból megállapítható, hogy a választási ciklusban 38 fő szerzett valamilyen irányú szakképzettséget, megközelítően a dolgozói állomány 40%-a. Azt is megállapíthatjuk, hogy a kilencvenes évek végétől egyre nőtt a felsőfokú végzett dolgozók száma.
A tanfolyamjellegű képzések az utóbbi 5 évben voltak jellemzőek:
- Informatikai képzés a dolgozóállomány részére (2004): 32 fő
- Kommunikációs tanfolyam kirendeltségvezetők részére (2002): 10 fő
- Az ügyfélszerzés 31 törvénye tanfolyam vezetők részére (2005): 5 fő
- Ausztriai szakmai út (automata bank működése): 2 fő
- A takarékszövetkezet szervezésében angol nyelvtanfolyam
Alapfokú: 4 fő
Középfokú: 3 fő - Szakirányú tanfolyam kirendeltségvezetők részére: 6 fő
Összesen: 62 fő
Az évente több alkalommal megtartott kirendeltségvezetői és szakmai értekezletek szintén a szakmai ismeretek bővítését szolgálták. A szakmai képzettségek megszerzését anyagilag, munkaidő-kedvezménnyel és tanulmányi szerződéssel támogatta szövetkezet. A leírtakon kívül egyéni elhatározásból is vannak, akik iskolarendszerű képzésben vettek részt (5-6 fő).
„Egyértelműen szükség van a szakmailag képzettebb dolgozói állományra, mert csak ilyen felkészültséggel lehet minőségi szolgáltatást nyújtani. Egyre jobban megvalósítjuk azon elképzelésünket, hogy ügyintézői munkakörökbe is felsőfokú végzettségűeket vegyünk fel.” 15
| Év | Dolgozói létszám (fő) | Egyetemet vagy főiskolát végzett (fő) | Felsőfokú végzettségűek aránya a dolgozói állományhoz (%) |
| 1996. | 48 | 3 | 6,3 |
| 2001. | 71 | 15 | 21,1 |
| 2006. | 88 | 31 | 35,2 |
A dolgozói létszám szakmai képzettsége sokat fejlődött. Ez magában hordja azt a változást, hogy a felkészültségi színvonal erőteljesen differenciálódik, ami nem konzerválható. Szükségszerűségként jelentkezik a dolgozóállomány többségénél a szakképzettség növelése.
