Szegvár Online - szegvári független hírportál
Ultimate magazine theme for WordPress.

Szegvár Polgármesterének Újévi köszöntője

0 61

Iratkozz fel a Szegvár Online híreire!

Tisztelt Szegváriak!

„Boldog új esztendőt kívánni jöttem én,
E téli napnak sugárzó reggelén.
Adjon Isten sok jót, ez új esztendőben
Fehér kenyér legyen a nyárfa teknőben.
Kéményetek legyen megrakva kolbásszal, 
Csíkos tarisznyátok füstölt szalonnával.
Sose ürüljön ki a pénzeszsákotok, 
A legszebb cipőben, ruhában járjatok.
Bor, búza, hús, kenyér legyen mindig bőven, 
Szívemből kívánom az új esztendőben.”

E szép, igazi jókívánságokkal teli sorok után talán már nem is kellene az újév elé egyebet mondanom, hiszen mostani tisztem szerint „Boldog új évet kívánni jöttem én,…”
Mégis szeretném néhány saját gondolatommal is megtoldani a verses köszöntő szavait. 
Ismét elbúcsúztattunk egy esztendőt, s mint minden évben ilyenkor, reménnyel és várakozással tekintünk a következő elé. Reménykedünk és tervezgetünk, s közben kérdések fogalmazódnak meg bennünk. Vajon mit hoz számunkra a következő esztendő? 
A jövőt, természetesen mint mindig, most is homály fedi. Maradnak tehát a reményeink, jókívánságaink és terveink. Remél, tervez és kíván minden ember, kicsi és nagy, fiatal és öreg, nő és férfi, szülő és gyermek, gazdag és szegény. Reméli saját és övéi boldogságát, sikereit, harmóniát, békét, egészséget, anyagi biztonságot. Kívánja, hogy mindezért tegyenek mások is: tegyen a család, a barátok, és tegyen a település vezetése is, amelynek ez elháríthatatlan feladata.
Természetesen tervez az önkormányzat is, és vele a polgármester azon töprengve, hogy mit kell, és mit lehet annak érdekében tenni, hogy az itt élők a 2005. évben a most lezárthoz képest boldogabbak, elégedettebbek legyenek. Mi a felnőttek feladata és felelőssége abban, hogy a mai iskolások, óvodások, a most születettek, felnőve jól érezzék magukat Szegváron, hogy itt akarják és tudják leélni szép környezetben, emberhez méltó körülmények között életüket. Hogy a jövőben az itthon maradottak és az elköltözöttek, de az idegenek számára is egyaránt vonzó legyen szép falunk egészséges levegője, jó ízű ivóvize, a tavak és folyók árnyas, ápolt partja, az áttetszően tiszta vizekben nagyra nőtt, ízletes halak, a határban termett búzából sütött ropogós cipó, az udvarokon szaladgáló baromfi és az ólakban elégedetten röfögő malacok húsa, páratlanul finom zöldségeink, gyümölcseink. S hogy legyen mindenki számára képzettségének, tehetségének megfelelő munka.
Vitathatatlanul vágyik minden Szegváron élő ember arra, hogy 10-20-30 év múlva mindez valóság legyen. Kinek a dolga tenni mindezért? S mikor kell ezt megtenni?
A napi gazdasági helyzet alakulása nem csak rajtunk, szegváriakon múlik, bár ebben is fontos szerepünk van. Ezért most kell tennünk. Keresnünk kell és nem szabad kihasználatlanul hagynunk a lehetőségeket az új munkahelyek létrehozására, a meglévők megőrzésére. Törekednünk kell a vállalkozások és a település 
polgárai érdekeinek összehangolására. Ebben lehetőségeink nem egyformák. Vannak közöttünk, akik helyzetüknél fogva többet tehetnek. Nekik is tudniuk kell, hogy itt az ő felelősségük a súlyosabb. Az önkormányzat és a vállalkozások e téren többet adhatnak.
Az önkormányzatnak mindig a törvény szabta lehetőségeket és a többség érdekeit szem előtt tartva kell döntéseit meghoznia. Egy-egy ember boldogulása is fontos, de ez nem történhet a közösség hátrányára vagy a törvények ellenében. Tudom, mert én is többször megtapasztaltam, hogy az érdeksérelmet az embernek nehéz elfogadnia. Ez természetes emberi reakció, de az már emberség és kultúráltság kérdése, hogy belássam a többségi érdek elsőbbségét, s azt, hogy a törvények mindannyiunkra egyformán vonatkoznak. 
Bizony mindannyiunk dolga és mindennél fontosabb azon munkálkodni, hogy a természeti értékeket, amit őseinktől megőrzésre kaptunk, azt tehetségünk szerint javítva, szépítve, gazdagítva adjuk tovább gyermekeinknek, unokáinknak. Úgy kell ma élni mindennapjainkat, hogy a jövőre vonatkozó céljainkat nem 
téveszthetjük szem elől. Ahogy a mai életünket kísérő haszontalan anyagokkal, szeméttel, szennyvízzel, s ahogy a környezetet súlyosan károsító vegyszerekkel bánunk, úgy óvjuk meg, vagy tesszük tönkre a falu és gyermekeink jövőjét. Amennyit környezetünk javításáért, tisztaságáért, szépségéért teszünk, annyit tudunk a jövő generációk életéhez hozzátenni. Ha megőrizzük a falu szép régi épületeit, ha méltóképpen újítjuk fel azokat, ha a múlt tárgyi és írásos emlékeit, gazdag kultúráját, az itt élőkben rejlő sokféle tehetséget értékén becsüljük, és nem hagyjuk veszni, őseink emlékét, az irántuk érzett tiszteletet is továbbadhatjuk. Így őrizheti ez a falu gyökereit, s így erősítheti megtartó erejét.
Remélem, látjuk mindannyian, hogy ebben minden itt élőnek komoly felelőssége, és fontos feladata van.
Tudnunk kell, hogy csak annyit várhatunk másoktól, amennyit ők is elvárhatnak tőlünk. Nem gondolhatja senki komolyan, hogy joggal kérhet másoktól bármit, ha ő adni nem hajlandó. Persze nem egyforma képességekkel ruházott fel bennünket a Mindenható, de mindenki számára adott a lehetőség, hogy jót tegyen másokkal. Aki csak bajt, bánatot hoz másokra, maga sem érdemel egyebet. Tévúton jár az is, aki csak azt ismételgeti: ”Ez nekem jár.”
A jövő építésében mindenkinek van feladata, amit képességeihez mérten a legjobban kell teljesítenie, s ha mindannyian így teszünk, elnyerjük mások elismerése mellett saját lelki békénket is.
Közös feladataink megoldásához egészséget és sikereket kívánok Szegvár minden jó szándékú polgárának 2005-re.
Az év végéhez hozzátartozik a köszönet is. Köszönet az eredményes kötelesség-teljesítésért és köszönet mindazért, amit megtettek azok, akiknek az nem lett volna kötelességük. Köszönet a jó szóért, a jó szándékú bírálatokért, az elismerő és köszönő szavakért, a baráti segítő jobbért, a tettekért, a bátorításért. 
Köszönet azoknak, akik anyagiakkal is támogatták kezdeményezéseinket. Köszönet azért, hogy együtt örülhettünk, s köszönet azért, mert együtt könnyebb volt elviselni azt, ami fájt. 
2005-ben sem felejthetjük, hogy a jó szándékunk, s a körülöttünk élőkhöz való viszonyunk az, ami minőséget ad az életünknek. A napokban hallottam és nagyon szép gondolatnak tartom, hogy boldog új évünk csak akkor lesz, ha soha nem engedjük el egymás kezét. Kívánom hát, hogy fogjuk szorosan, segítsünk egymáson, s így mindannyian boldogabb, értékesebb életet élhetünk. Békés, boldog, kiszámítható, politikamentes és szerencsés új esztendőt kívánok minden szegvári családnak!
Verssel kezdtem, szeretném verssel befejezni újévi köszöntőmet, folytatva a jó kívánságok sorát:

Adjon Isten minden szépet,
Irigyeknek békességet, 
Adjon Isten minden jót, 
Hazug szájba igaz szót.

Hontalannak menedéket,
Éhezőknek eleséget, 
Tollat író kezébe, 
Pulyát asszony ölébe.

Legényeknek feleséget,
Szegényeknek nyereséget, 
Áfonyát a havasra, 
Pisztrángot a patakba.

Istenhitet a pogánynak,
Hű szeretőt a leánynak, 
Szép időben jó vetést, 
Szomorúknak feledést.

Sarkvidékre hideg telet,
Az árváknak jó kenyeret, 
Fegyvereknek nyugalmat, 
Szelíd szónak hatalmat.

Betegeknek egészséget,
Fuldoklóknak reménységet,
Vitorlának jó szelet
Napfényből is eleget.

Jó lövést az ordasokra, 
Nyíló ajtót vaskapukra, 
Vándoroknak fogadót-
Isten adjon minden jót.

Iratkozz fel a Szegvár Online híreire!

Hozzászólások
Hozzászólások betöltése

Portálunk sütiket használ. Elfogadom Olvasd el

Adatkezelési tájékoztató