Itt van a nyár. A gyümölcs érik a kiskertekben, de lehet vásárolni a piacon, vagy a zöldségesnél is. Én a saját termesztésű gyümölcsöt szeretem a legjobban. Mindig volt a kertünkben éppen az aktuális időpontban érő gyümölcs. Természetes volt az, hogy kimegyek a kertbe és leveszek egy almát a fáról, megmosom és megeszem. De mindenféle jó cseresznyét, meggyet, körtét, barackot, szilvát vagy szőlőt is termeltünk.
Mikor én gyerek voltam nem voltak ABC áruházak, és szupermarketek melyeknek a polcai roskadoznak a sok-sok különböző édesség és finom csemege alatt. Voltak vegyes kereskedések, trafikok. Itt lehetett vásárolni a krumplicukortól a petróleumig, a nullás liszttől a szódavízig mindenfélét, ami egy szerény háztartásban szükséges. Az egész üzlet nem volt nagyobb 10-12 négyzetméternél. Emlékszem tíz fillér volt egy karamella. Néha-néha kaptunk a szüleinktől tíz fillért, és iskolából jövet vehettünk egy karamellát. Néha napján hozott apukám bocskorszíjat. Nem arra a szíjra kell gondolni, amivel a bocskort a lábukra erősítik. Ez egy celofán papírba csomagolt fura csemege volt. Én nem nagyon szerettem. A színe majdnem fekete volt, az íze kissé ánizsos, se nem kemény, se nem puha az állaga. Egy mai gyermek biztosan nem szeretné.
Déli gyümölcsöt csak nagyon ritkán láttunk. Citromot még csak-csak lehetett vásárolni. Az nagy kincs volt. Minden részét felhasználtuk. Levét a tea ízesítésére, a héját pedig mindig lereszelte a nagymamám és süteményekbe használta, de volt mikor megszárította. Banánt gyermekkoromban nem is láttam. Narancsot csak karácsony körül lehetett vásárolni, és nem kiló számra vettük, hanem egyetlen darabon osztozott az egész család testvériesen. Mindenki kapott belőle egyenlő részben. A héja pedig nem a szemétbe került, hanem édesség készült belőle. Kandírozott /cukrozott/ narancshéj. Amiből akkor kaptunk, ha jó gyerekek voltunk. Mert ez sokáig elállt. De nemcsak cukrozott narancshéjat készített a nagymamám, hanem majdnem mindenféle gyümölcsöt lehet kandírozni. Nagyon finom a zöld dió is. Ezeket szépen becsomagolta. Gondosan zsírpapírba kerültek a kamra polcára, eldugva a befőttes üvegek közé, hogy avatatlan szemek ne találjanak rá. Mikor ezeket készítette én nagyon figyeltem. Ezeknek az elkészítését szeretném most közre adni.
Mikor már szép érett a földi eper kiválogatom az arányos nem túl nagy szemeket, két napig aszalom, hogy a nedvességéből minél többet veszítsen el, és csak az egészségeseket használom. Többször gondosan megmosom, váltogatva hideg vízben. Legegyszerűbb, ha fél kiló gyümölcsöt veszünk. Fél kiló kristálycukrot kell hozzá venni, ezt egynegyed liter vízzel sziruppá főzni. A forró szirupba beletenni a gyümölcsöt, és egy-két percig forralni. Főzni nem szabad, mert akkor lekvár lesz. Egy napig félre tenni, hideg helyre letakarva. Másnap megint egy-két percig kell forralni, óvatosan lehet kavarni, de a gyümölcsöt ne törjük össze, mert akkor nem szép. Jó ezt egy közepes serpenyőben készíteni, így lehet óvatosan rázogatni. Hat-nyolc napig kell ezt a műveletet ismételni. Az a lényeg, hogy a víz, amit a cukorhoz tettünk lassan párologjon el, és a cukor újra kristályosodjon ki, és szépen vonja be a gyümölcsöt. Az utolsó napokban ki lehet a napra tenni, a nagymamám mindig itt párologtatta a végén. Én a narancshéjat a forralások után a gázkonvektorra teszem, itt is kiválóan csapódik ki a víz és lesz finom cukrozott a csemege. Lehet kandírozni egész magozatlan jó érett és egészséges cseresznyét, meggyet, szeletelt körtét, almát, ezt viszont kicsit aszalni kell. Én néha egy nap kétszer is felforralom. Ebben az évben készítettem az eper után kandírozott zölddiót, és cseresznyét. A diót akkor kell leszedni a fáról mikor még a fás része nem keményedett meg. Két végét le kell vágni, szegfűszeget lehet beleszurkálni, de e nélkül is kiváló. El kell szeletelni két-három részbe. Öt-hat napig hideg vízben kell áztatni. Naponta a vizet cserélgetni. A narancshéját is így kell vékony csíkokra vágva áztatgatni, ezután forralni. A nagymamám bizonyára azért csinálta így ezt a műveletet naponta csak egyszer, mert akkor még nem volt gáztűzhely. Egy percnyi forraláshoz pedig nem volt kifizetődő a tűzet rakni nyáron, nagyon bemelegítette volna a lakást, a tűzhely melege. Az utolsó forralásoknál kell különösen vigyázni, mert könnyen odaéghet, vagy karamellizálódik a cukor. Ha elkészült a kandírozott csemege, papírdobozban vagy papírzacskóban kell tárolni.
Így nagyon finom, garantáltan mesterséges színező és tartósító anyagot nem tartalmazó kedvelt édességet készíthetünk házilag. Háziasszonyok, nagymamák gyermekeiket, unokáikat időnként különleges finomsággal lephetik meg. Az elkészítés hosszúnak tűnik, de megéri a fáradtságot. A kandírozott gyümölcs süteményekbe, vagy azok díszítésére is kiválóan alkalmas.
