Megismerkedtem a falu történelmével. Érdekes történetnek egyik szeletét most közreadom.
A falumúzeumban olvasható tájékoztató szerint, a Honfoglalás után Ond vezér és fia Ete nemzetsége birtokolta szegvár pusztát, az Almád folyó partján. (a régi, megsárgult történelmi térképeken, Almád nevet viselte a folyó.) Hogyan lett az Almád folyóból Kurca folyó? Ez egy nagyon érdekes történet:
Szegvár, 1552-ben szomorú évtizedek nyitánya lett. A község véglegesen a török kezére került. Elfoglalták a folyó partján épült várat is.
A monda szerint, a várba beköltözött a deftertár családjával, az őrséggel, meg egy csapat janicsárral. A deftertárnak volt egy felesége és egy lánya, gyönyörű fekete hajú, fekete szemű, nagylányt Kuricának hívtak, aki naponta többször is lement a várból a faluba, ahol sok időt töltött a fiatalok között.
Hamar megszokta, megszerette a török leány a magyar embereket, a falusiakat. Kuricának idősödő apja azonban nem szerette a szegvári embereket, mert minden adóforintért meg kellett küzdenie „a gyaur kutyákkal”, ahogy a magyarokat hívta.
Kurica, továbbra is, szinte minden nap kijárt a magyarok közé, apja tiltása ellenére. Barátnőitől megtanult magyarul.
Hamarosan megismerkedett Istvánnal, a kovács fiával. Egymásba szerettek. Megtudta az apa, hogy a lánya magyarokkal barátkozik és beleszeretett a legénybe. Hatalmas haragra gerjedt, megparancsolta az őrségnek, hogy zárják be a kapukat, ne engedjék ki a faluba a leányát.
Kurica felszaladt a vártoronyba, ahonnan az István kovácsműhelyéhez lehetett látni. A lány selyemkendőjével integetett Istvánnak. István lóra ült és a várhoz vágtatott. Ezt megtudta a vár ura.
Megparancsolta a janicsároknak, hogy a vártól nyíllövésnyi távolságra állítsanak őröket. Ha jön István, kapják le a lóról az őrök és alaposan verjék el. A várban fogságban lévő lány, a vártoronyból ismét integetett Istvánnak.
Az ismét felpattant a lovára és már vágtatott is. A janicsárok lerángatták a lóról Istvánt, majd alaposan elverték.
Másnap, megint integetett Istvánnak a vártoronyból Kurica. István újból lóra ugrott. Megismétlődött az előző napi jelenet: elverték az őrök, de volt még annyi ereje, hogy integetett szerelmének.
A lány nagyon elkeseredett a történtek miatt.
Egy borongós őszi napon, amikor már köd ülte meg a vár falait, hiába ment fel a vártoronyba, hiába integetett, nem láthatta azt már István. Nem jött István. Könnyeit hullatva ment le a toronyból a lány. A következő napokban is ugyan ez történt. Nem jött István. Kurica már zokogott bánatában. Áthajolva a toronyablakon, a mélyben folyó vízbe vetette magát bánatában. Sokáig keresték, de a folyó nyomtalanul elnyelte.
A falusiak megsiratták a fekete hajú, kedves mosolyú török lányt. A folyót, mely elnyelte őt, Kurcának nevezték el az emberek.
A monda szerint így lett az Almád folyóból, Kurca folyó.
1722-ben a királyi pátens alapján, Károly Sándor megvásárolta a szegvári pusztát és benépesítette néhány házzal. Nagyarányú építkezésbe kezdett kastély 1726-28-ban készült el. Közben eltelt négy évtized a falu életében. A népesség jelentősen megnőtt. Szegvár település történetében olvasható, hogy magába olvasztotta a szláv bevándorlókat.
Visszatérve a szegvári eseményekre: Károly romos kastélya helyén épült fel 1768-1773 között az új megyeháza. Ezzel, Szegvár vármegye központ lett.
Udvarában egykor börtön állt. A legenda szerint Rózsa Sándor, a szeged környéki betyár is raboskodott a várbörtönben.
A kastély pincéje, a földszintje boltozott, ablakai kő-keretezettek, kapuja és néhány ablaka kosáríves. Az udvar felül, igen szép tornácosa van. A lépcsőházban az emeletet rokokó kovácsoltvas ajtó zárja, és a földszinti a ablakokon is kovácsoltvas rácsok lettek elhelyezve.
Eredeti nyílászárói ma is megvannak. Szegvár hosszú ideig megyeközpont volt.
A megyeközpont 1883-ban Szentesre költözött. A korábbi megyeháza épületében gróf Károlyi Kornis alapítvány 1902-től leánynevelő intézetet és óvodát működtetett a várban, irgalmas nővérekkel. 1964-től Gyermek Nevelőotthonként funkcionált a kastély.
A több mint 230 éves barokk épület előtti téren, egy százévesnél idősebb Szentháromság szobor áll.
*Forrás: Magyar Tudományos Akadémia kiadásában Magyarország története kronológia.)
