Szegvár Nagyközség Önkormányzata 2003-ban megalkotta az állattartás helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletet. Elfogadására több fordulóban, a lakosság véleményének kikérése mellett került sor.
Az önkormányzati rendelet megalkotásakor elsősorban az állatok védelméről és kíméletéről szóló többször módosított 1998. évi XXXVIII. törvényből kell kiindulni, de természetesen valamennyi e témával foglalkozó jogszabályt áttekintettünk.
Az állatok védelméről szóló törvény célja az, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait.
A törvényi szabályozás igen érzékenyen érintheti az állattartással foglalkozó gazdákat településünkön. A kialakult település szerkezet, állattartási szokások miatt csak apró lépésekkel haladhatunk előre. A képviselő-testület a helyi szabályok megalkotásakor figyelemmel volt arra, hogy sokaknak megélhetési forrást jelent az állattartás, még több családnak kiegészítő jövedelmet ad.
A fentiekre tekintettel a képviselő-testület nem vezetett be kategóriákat az egyes települési részekre, szigorító szabályokat sem írt elő a központi jogszabályokon túl, ugyanakkor tudomásul kell vennünk, hogy a területre vonatkozó törvényi előírások betartása kötelező nagyközségünkben is. Az önkormányzati rendeletben rögzített feltételek megtartását természetesen nem lehet egyik napról a másikra előírni, ezért a képviselő-testület későbbi időponthoz kötötte azokat.
Néhány fontosabb rendelkezést az alábbiakban ismertetünk.
Az önkormányzati rendelet teljes terjedelmében megtekinthető a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján.
A rendelet megalkotásának célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse.
Állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására (pl. hús, tej, tojás, gyapjú), sportcélok elérésére, kedvtelésre és egyéb hasznosítás megvalósítására történik. Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése vagy feldolgozás céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő, átmeneti tartása. Családi szükséglet: szarvasmarha 1 db, juh, kecske 2 db, sertés 3 db, csirke, tyúk, kacsa, gyöngyös 100 db, liba, pulyka 20 db, nyúl 5 db, galamb 20 db.
Nagyüzemi állattartás: nagy létszámú állattartó telep: olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhető állatok száma állatfajonként legalább: 30 ló, vagy 50 szarvasmarha, vagy 200 juh, kecske, vagy 100 sertés vagy 2000 broiler baromfi vagy 500 kifejlett baromfi (tyúkfélék, vízi szárnyasok, pulyka, stb.) vagy 50 strucc vagy 50 anyanyúl és szaporulata.
A nagyüzemi állattartásra szigorúbb szabályok vonatkoznak!
A megalkotott rendelet szerint nagyközségünkben a fent megjelölt, nagyüzemre meghatározott számú állat alatti mennyiség tartható kisüzemi körülmények között.
Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. Az építmények megvalósítása során alkalmazandó védőtávolságokat e rendelet rögzíti. Mielőbb valaki építkezésbe kezd kérjük ezt is vegye figyelembe!
– Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról.
– Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson. Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet, a lakóépületek közös használatú helyiségét, a lakások erkélyét ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést a tulajdonos illetőleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani.
– Közúton és közterületen háziállatot legeltetni tilos, hajtani csak a közúti közlekedési szabályok betartásával lehet.
– A családi szükségleten felüli állattartást a Polgármesteri Hivatalba a rendelet hatályba lépésétől kezdve be kell jelenteni.
Az állattartás szabályozása szempontjából a település az alábbi állattartási övezetekre tagolódik:
a.) településközpont (Kossuth tér, Szabadság tér, Dózsa Gy. u. 3-7. Hunyadi J. u. 1-9; 2-6, Rozmaring u. 1-2, Szentesi u. 2-6, Petőfi u. 2.).
b) családi házas övezet (a település belterülete a községközpont kivételével)
c) külterületi övezet (a település külterületi ingatlanai)
A településközpont területén
a) állattartási épületek elhelyezése, haszonállatok tartása galamb kivételével tilos.
b) állatok tenyésztése tilos.
– Családi házas övezetben lévő ingatlanokon annyi haszonállat tartható, amennyi a nagyüzemi méretet nem éri el.
– Külterületen a vonatkozó jogszabályok és e rendelet előírásainak betartása mellett létszámkorlátozás nélkül valamennyi haszonállat tartható.
– Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget könnyen tisztítható, hézag-és szivárgásmentes, megfelelő lejtésű, csúszásmentes szilárd padozattal valamint hézagmentesen fedett és zárt trágyagyűjtővel kell ellátni 2005. december 31. napjáig.
A zárt trágyatároló létesítésének határidejéig az állattartónak gondoskodnia kell a nyári hónapokban a trágya havonta történő elszállításáról.
A trágyatároló elkészítésének határidejéig az ingatlantulajdonos köteles tartózkodni a trágyalé szomszédos ingatlanra, közterületre történő átvezetésétől.
– Az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni, s amennyiben 20 kisállatnál vagy 5 nagy állatnál több haszonállatot tart a tulajdonos, gazdasági udvart kell kialakítani 2004. december 31. napjáig. Az állattartás céljára lekerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz. A kerítéstől számítva legalább egy méteres sávot szabadon kell hagyni, amit sövénnyel kell beültetni.
– Az istállót, ólat, ketrecet rendszeresen takarítani kell, s szükség szerint, de évente legalább két alkalommal fertőtlenítő meszelést kell végezni.
– A kártékony állatokat (légy, rovarok, rágcsálók) rendszeresen irtani kell.
– Az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni 2003. december 31. napjáig.
– A keletkező bűzös gázok áramlását természetes vagy mesterséges szellőzéssel a magasba kell terelni 2003. december 31. napjáig.
– Belterületen a trágyatárolás a lakóépülettől legalább 5 m távolságra történhet. Belterületen a trágya-és trágyalétárolót résmentes födéllel kell ellátni, oldalát és aljzatát pedig vízzáró módon kell kiképezni. Az ólakban és a trágyatárolókban az ammóniaképződés csökkentésére szagtalanító anyagokat kell használni.
– A híg trágyát zárt csöveken kell az aknába elvezetni. A szilárd trágyát szalmával keverve kell tárolni.
– A trágya-és trágyalégyűjtő kiürítéséről szükség szerint kell gondoskodni. A tárolóból a trágyalé kifolyását illetőleg a csapadékvíz oda való befolyását meg kell akadályozni.
– Az ebtartó köteles az állatot úgy tartani, hogy az azonos lépcsőházban lakó, illetve a falszomszéd, továbbá a közös lakáshasználók nyugalmát tartósan vagy rendszeresen ne zavarja, szabad mozgásukat ne gátolja.
– Az ebet közterületen illetve a lakóház közös használatú helyiségeiben s annak udvarán biztonságos – vezetésre alkalmas – pórázon kell tartani. Harapós vagy támadó természetű ebet a harapás ellen szájkosárral kell ellátni.
– Az eb nyilvántartásba történő be és kijelentése, féregtelenítése, veszettség elleni beolttatása három hónapos kora után, majd évente visszatérően a mindenkori szabályok betartásával az eb tulajdonosának kötelessége.
– Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az eb tulajdonosa köteles gondosodni arról, hogy az eb tartási helyét ne hagyhassa el.
– Amennyiben az állattartó az ebet kennelben tartja, annak minimális nagysága 2×2 méter. A kennel közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhető, minimum a kerítéstől számított 1 méter távolságot be kell tartani, s a kerítés mentén a telepítési távolságok betartásával növényzetet kell telepíteni.
– Amennyiben a kertben kennel nem létesíthető, a mozgástér biztosítása érdekében minimum 4 m huzalhoz csatlakozó legalább 2 méteres lánccal lehet az ebet kikötni.
– Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő bejutását valamint a kerítés résein történő kiharapását megakadályozza.
Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb tartása esetén az ingatlan vagy a ház bejáratán szembetűnő módon erre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni.
– Azok a személyek, akik az önkormányzati rendeletben rögzített szabályokat megszegik, szabálysértést követnek el, és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatók.
– Tájékoztatjuk Szegvár nagyközség lakosságát, hogy a fenti rendelkezésekkel összhangban 2004. március, április hónapjaiban településünkön összeírjuk az ebeket. Ennek az összeírásnak az adataival fogjuk majd az állatorvosok nyilvántartását összevetni, így lehetőség nyílik arra, hogy kiszűrjük azokat az ebeket, amelyeket veszettség ellen nem oltattak be.
Kérjük a nagyközség lakosságát, hogy állattartási tevékenységük során fokozott figyelmet fordítsanak az önkormányzati rendeletben foglaltak betartására!
