Elfogytak a képek, ma véget ért a „20 év fotói 100 napon át” című rovat
Ma véget ért a „20 év fotói 100 napon át” rovat a „Szegvári képek, szegvári emlékek” Facebook csoportban, elfogytak a képek. Végül a 100 napba nem fért bele a 2004-től 2024-ig a Kurca-parti Óvodában és a Szegvári Forray Máté Általános Iskolában készített fotóim gyűjteménye.
Júliustól a mai napig több ezren követték az esténként publikált farsangok, évzárók, karácsonyi műsorok, vetélkedők, Mikulásvárók, ballagások fotóit, az osztályfotókat és csoportképeket. Ezúton is köszönök minden kedves visszajelzést!
Mint ahogy korábban megírtam, napra pontosan 20 évig fényképeztem a szegvári gyermekeket a Kurca-parti Óvodában és a Forray Máté Általános Iskolában. 2004. február 20-án legalább akkora gombóccal a torkomban léptem át az óvoda küszöbét, mint az a kisgyerkőc, akit először visznek szülei óvodába vagy iskolába.
A legfontosabb szempont számomra mindig a minőség volt, hiszen, életünkben pont a gyermekkor a legfontosabb állomás – az óvodában, iskolában eltöltött évek a legemlékezetesebbek, amelyeket ezután már sohasem lehet visszahozni, de a fényképeken örökre meg lehet őrizni. Nagyon különleges öröm volt számomra „végig kísérni” a gyermeket a kiscsoporttól a nyolcadik osztályig – ekkorra már a nevüket is megtanultam. A fotózás és gyermekek szeretete miatt vállaltam ezt a feladatot, sohasem profitorientált szándékkal végeztem ezt a feladatot, csak és kizárólag a gyerekek szeretete miatt, és csak itt, szeretett falumban, Szegváron.
Az elmúlt 20 év alatt közel negyvenezer fotón örökítettem meg a farsangokat, évzárókat, karácsonyi ünnepségeket, Mikulásvárókat, a rendhagyó órákat, ballagásokat, készítettem csoportfotókat, osztályképeket, műtermi portré fotókat legkedvesebb és legkisebb portréalanyaimról. Nagy hangsúlyt fektettem az osztályképek, csoportképek elkészítésére, volt, hogy közel fél óráig állítgattam be a gyerekeket a tölgyfa alatt, hogy biztosan mindenki jól látszódjon, és előnyös fotó készüljön. A csoportképeket elláttam logóval és a képen szereplők nevével, dátummal, stb. – és mindig hagyományos fotó-előhívással, drága, amerikai Kodak papírra készítve adtam át a képeket – hogy ne fakuljon ki pár év alatt. Az „Első iskolaévem” fotók elkészítésénél is nem az volt a fő szempont, hogy minél gyorsabban túllegyünk rajta, hanem az, hogy iskolai környezetben, a kisiskolásokat egyenként – krétával a kezükben – beállítgatva a tábla elé készüljenek el a képek – még ha az több óráig tart, akkor is. Nem feledkeztem meg a felnőttek, az óvoda és az iskola munkatársainak fotózásáról sem, valamint a nyolcadik osztályosok mindig kaptak ajándék fotókat és a tablót is ingyenesen kapták meg tőlem.
A megszűnés mögött politikai okok állnak a háttérben, egyes óvodapedagógus és osztályfőnök politikai nyomásgyakorlása, valamint egy „maroknyi” szülő – az egyik politikushoz való hűségét megerősítve – fel-felpattantak szülői értekezleten, s ellenem mondtak igaztalan dolgokat – amelyekkel szemben nem tudtam megvédeni magam, mert az intézményvezetők erre nem adtak semmilyen lehetőséget, ráadásul ezekről a mai napig nem tájékoztattak, néhány szülőtől tudtam meg utólag.
Kettő szülő súlyos testi sértéssel riogatott meg, az egyik osztályfőnök pedig ügyvéddel fenyegetett meg.
Számomra ezek a történések rendkívül megalázóak, igazságtalanok. Azt gondolom, hogy nincs helye a politikának egy iskolában vagy egy óvodában, s nem helyes, ha egy „politikus” baráti társaságából szülők, pedagógusok igazságtalanul járnak el velem szemben.
Az eltelt 20 év alatt nagy hangsúlyt fektettem arra, hogy az általam készített képek és videók örökre fennmaradjanak az utókornak, hogy például a mai kiscsoportos gyerekek amikor nagyon sok év múlva nagyszülőkké vállnak, meg fogják tudni mutatni ezeket a képeket unokájuknak. Ez a tartalom nem csak Facebookon van közzétéve, hanem olyan modern és innovatív megoldásokkal, több „helyen” van elmentve, hogy ezeket akkor is „elő lehessen venni”, amikor én már a temetőben leszek. Ezeknek nagyon magas költségvonzata van, amelyeket én finanszírozok.
Innentől kezdve az óvodai és iskolai események nem fognak megjelenni Szegvár hivatalos weblapjain és az általam kezelt platformokon, csak az amatőr szintű felületeken – ahonnan pár év múlva nyomtalanul eltűnnek, mint ahogy azt már korábban tapasztalhattuk.
Nem lesznek megörökítve az ünnepségekhez kapcsolódó események sem, például „A Tanító Öröksége” díjátadások, a nyugdíjas kollégák búcsúztatásai, az aranydiploma és a kitüntetés átadások – és még sorolhatnám. Ezek a képek évtizedek múlva lesznek a legértékesebbek, amikor a mai gyerekek már felnőttként családot alapítanak, gyermekeik óvodába, iskolába fognak járni – s nem mindenki fogja tudni megmutatni gyermekének a saját gyermekkori képeit. Fontos volt számomra, hogy ezeket megfogalmazzam, hogy akár 50 év múlva is vissza lehessen keresni a kiváltó okokra, és hogy kik voltak az ezekért felelős intézményvezetők.
Ma, 2024. november 14-én, az utolsó napon az egyik legkedvesebb feladatommal búcsúzom. Ez pedig a Forray Máté Általános Iskola falinaptárainak digitális, nagyfelbontású publikálása, amely az alábbi hivatkozásra kattintva tekinthető meg.