Március 29-én, vasárnap hajnalban ismét át kell állítani az órákat: a nyári időszámítás kezdetével 2 óráról 3 órára ugrik az idő, így egy órával kevesebbet alszunk. Az óraátállítás azonban nemcsak kényelmetlenséget okozhat, hanem komoly egészségügyi hatásokkal is járhat: felboríthatja a bioritmust, alvászavarokat idézhet elő, és akár a szív- és érrendszeri problémák kockázatát is növelheti.
Az óraátállítás nem fix dátumhoz kötött, hanem minden évben a hónap utolsó vasárnapján történik, ezért a pontos nap évről évre változik.
A szakértők szerint az óraátállítás nem csupán kellemetlen, hanem kifejezetten megterhelő is lehet a szervezet számára. Hét-tíz napig is eltarthat, mire a belső óránk alkalmazkodik az új ritmushoz – figyelmeztetett Pintér Ferenc meteogyógyász. Különösen érintettek azok, akik szigorú napirend szerint élnek, a kisgyerekek és az idősebbek.
A probléma gyökere, hogy a biológiai óránk a teljes szervezet működését szabályozza, így már egyetlen óra eltolódás is láncreakciót indíthat el. Az átállás következtében alvászavarok jelentkezhetnek, ingadozhat a vérnyomás, csökkenhet a koncentráció és a munkavégzés hatékonysága, sőt a balesetek kockázata is megnőhet.
Azt, hogy meddig marad velünk az óraátállítás, továbbra sem tudjuk. Az Európai Parlament a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítás eltörléséről döntött korábban, a 2021-től történő életbelépés viszont több tényező miatt csúszik. Az, hogy Magyarország végül a nyári vagy a téli időszámítást választja, még nem dőlt el, de a kormány már többször jelezte, a nyári időszámítást támogatná.
Tavalyelőtt áprilisban a Szegvár Online „A hónap kérdése” rovatában arra voltunk kíváncsiak, hogy olvasóink hogyan vélekednek az óraátállításról, megtartanák, vagy eltörölnék, utóbbi esetben a nyári vagy a téli időszámítást választanák. Felmérésünkben Olvasóink 95%-a eltörölné az óraátállítást, 5% pedig megtartaná. Akik arra szavaztak, hogy eltörölnék, kb. fele-fele arányban választanák a téli és a nyári időszámítást.
