A „Szegvári képek, szegvári emlékek” Facebook csoportban tegnap egy különleges fotósorozat jelent meg, amely korábban még nem lett közzétéve. A 26 fotót Lucz Ferenc készítette 1977 júniusában, s egy szegvári kállátó vidám pillanatait örökíti meg. A bejegyzés közel tízezer megtekintést és hatalmas interakciót váltott ki, sokan ráismertek családtagjaikra – megérdemli, hogy írjunk a képekről és a régi szegvári lakodalmi előkészületekről.
A régi szegvári lakodalmak előkészületei jóval hamarabb elkezdődtek, már napokkal, hetekkel korábban összeültek a közelebbi rokonok, szomszédok, és kezdetét vette a csigacsinálás – hiszen a csigaleves, a csigatésztával befőzött húsleves a lakodalmak elmaradhatatlan része volt. Ez a munka igazi közösségi eseménynek számított, ugyanúgy, mint az, hogy a rokonok, szomszédok lisztet, tojást, tyúkot vittek a lakodalmas házhoz. A lakodalom hetében már javában zajlott a házi sütemények készítése a lakodalmas háznál. A tyúkokat csak a lakodalom előtt egy nappal, pénteken vágták le és kopasztották meg, majd másnap, azaz a lakodalom napján főztek belőle a levest.
Szegváron (tévesen) „kállátó”-nak hívták a szombati lakodalmat megelőző csütörtök este rendezett mulatságot, amely a menyasszony szüleinek házánál volt. Ilyenkor a vőlegény házánál a lakodalomra készülő asszonyok is elmentek a mennyasszony házához, s nagy mulatozást tartottak. Majdnem minden esetben „kötelező kellék” volt a „cigány vendégsereg” és a „bolondmenyasszony”, amely egy hagyományos magyar lakodalmi tréfa, melynek során egy nagyobb darab férfi (általában rokon vagy barát) vicces női ruhába, menyasszonyi gúnyába öltözve jelent meg. Olyan is előfordult – jó értelemben – hogy a menyasszony házából bizonyos tárgyak eltűntek… Ezeket a lakodalom estéjén adták vissza a családnak – a vőfély humoros közreműködésével – a cél a hangulat fokozása és a násznép megnevettetése volt.
A magyar néprajzi értelemben vett „kállátó”, vagy más néven „kárlátó”, „kislagzi” egy hagyományos magyar népszokás volt, amelyet a hagyományos lakodalom zárásaként vagy a rákövetkező héten tartottak. Lényege a násznép látogatása, a megmaradt étel-ital elfogyasztása és a mulatozás volt az ifjú párnál vagy a menyasszony szüleinél.
A fotósorozatot Lucz Feri bácsi készítette, aki idén lenne 100 éves. Feri bácsit fiatalkorától kezdve érdekelte a fotográfia, nagyon sok szegvári rendezvényen fotózott, fekete-fehér negatív filmeken megörökítette a régi május elsejéket, állami ünnepségeket, iskolai programokat, szakköri foglalkozásokat, de fotóarchívumában találtunk szegvári építmények „születéséről” is képeket. Értékes, pótolhatatlan dokumentarista fotóiért hálás neki a szegvári utókor. Lucz Ferenc több tízezres negatív fotóarchívumát Purgel Zoltán digitalizálta és dolgozta fel. Lucz Ferenc teljes képarchívuma a Szegvárikép portálon tekinthető meg a https://www.szegvarikep.hu/lucz-ferenc-fotoarchivumabol címen.
A cikkben említett fotósorozat ide kattintva tekinthető meg.
