A Zempléni Múzeum archívumából került elő egy képeslap, amely a szegvári Kisboldogasszony Temlom belső részét ábrázolja. A kép feltehetően 1945 előtt készülhetett, a képeslapot a Szegvár és Vidéke Fogyasztási Szövetkezet adta ki.
Hamarosan elkészülök a Kisboldogasszony Templom emlék weboldalával, amely a www.kisboldogasszony.hu címen lesz majd elérhető. Elsősorban azok a tartalmak fognak megjelenni, amelyeket még 11 évvel ezelőtt Zsadányi József Plébános Úrtól kaptam.
A templom története
A Károlyi család 1737-ben a török kort romosan túlélt templom szentélyrészét tataroztatta, és ellátta a legfontosabb felszerelésekkel. Ennek az állapotnak az emléke, hogy a templom szószéke – szemben az általános gyakorlattal – a szentély északi falán van. Az első plébános 1739-ben érkezett, de az anyakönyvek csak 1745-től maradtak meg. 1753-ban épült meg a templom hajójának első, majd az 1810-es években a második fele. A templomot díszítő képek, freskók nagy művészek munkáinak másolatai. A főoltárkép Jakobey Károly munkája, amelyet Lotz Károly Mária születése című munkájáról másolt. A mellékoltárok képei Szent Józsefet és Szent Annát ábrázolják, ezeket egy bizonyos Müller nevű festő festette. A keresztelőmedence és a padok 1790-ből valók.
Az első világháború idején a harangok egy részét elvitte a katonaság, ezért 1923-ban újat öntöttek. Szent István látható rajta, amint fölajánlja a koronát, valamint a következő szövegek:
„Reménységünk vagyon, veled Máriában, mint magyar hazánknak hű királynéjában”;
„Ha szavát halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket. Az 1914-18-ban elesett hősök emlékére öntötte az Úr 1923. esztendejében Walser Ferenc, Budapest.”
