(1844-1900)
Szegváron élt Árpád fejedelem?
„Munkácsy Mihály (eredeti nevén Lieb Mihály) a 19. századi magyar festészet kivételes tehetségű és különleges sorsú egyénisége 1844. február 20-án Munkácson született.
A munkácsi római katolikus plébániahivatal keresztelési anyakönyvi bejegyzésére utólag rávezették, hogy a magyar minisztérium engedélyével a Lieb családnevet Munkácsyra változtatták 1968-ban… Tanulmányozta és nagy műgonddal festette korának jellegzetes karaktereit portréfestészetében…
…A Magyar Nemzeti Bank Munkácsy Mihály születésének 175. évfordulója alkalmából 10000 forintos címletű ezüst és 2000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki … 2019 február 20.” *
„Szegvár megyeszékhely 1723-1731 és 1776-1883 között” **
„A megyeszékhely Szentesre kerülése után csendesebb idők következtek Szegváron. Némi izgalmat csak Munkácsy Mihály látogatása kelthetett. Ő – amint ezt a művészettörténeti kutatások kiderítették – egyebek között ebben a faluban keresett modelleket az 1893-ban befejezett Honfoglalás című, ma a Parlamentben látható hatalmas festményéhez. A képen a falu több egykori lakóját örökítette meg, köztük azt a férfit is – valószínűleg Berkecz Illést – aki a honfoglaló Árpádnak kölcsönözte határozott, erős és elszántságot sugalló arcvonásait.”***
Lehet, hogy véletlen a kilencest kétszer írta le? Nehéz kideríteni. Az egyesek nem igazán egyesek. Bevett szokás volt, hogy csak az utolsó három számjegyet írták le. Ezt tette zárójelbe? Ez értelmetlen lenne, mert irodalmi adatok alapján Munkácsy 1897-1900 haláláig élő halott volt. Hódi Ferenc továbbiakban HF.) (Saját mondataim zárójelbe. HF.)
„Szegváron a központban a várromtól 1-200m-re, Nepomuki Szent János szobrától 50m a Kurca magas partján (Ma Szegvár, Hunyadi u. 17-19 számú házak helyén) volt Berkecz Emília portája, amin ikerház állott, középen szárazbejáróval. Ő itt lakott. A baloldali (19. sz.) rész eredeti épület. A jobb oldali részt (17. sz.) fokozatosan lebontották 1960-ra. Itt épült a jelenleg is látható ház.”****
„Munkácsi fest nálam. Szegvár 1891”*** „Alapján feltételezhető, hogy itt lakott a festő. (Hogyan került Szegvárra, éppen Berkecz Emíliához? – HF.) Erről sajnos Én sem tudok többet. Én is úgy tudom, hogy testvére, vagy rokona volt Berkecz Illés, akiről mintázta Árpád fejedelem arcát a Honfoglalás c. festményen Munkácsy.”****
„Ladányi János (1946-) fiának ifj. Ladányi Jánosnak (1973-9 keresztapja IV. Berkecz Illés (1937-2008). Apja III. Berkecz Illés (1909-~1970) kezdetben Szegváron lakott és később költözött Derekegyházára. Apja II. Berkecz Illés (1882-1916) szegvári születésű életét vesztette az első világháborúban. Apja I. Berkecz Illés szegvári lakos (~ – ~).
A családon belül ismert történet volt, hogy I. Berkecz Illést (? – ?) Árpád apánknak, Árpád atyánknak szólították, utalva rá, hogy Munkácsy róla mintázhatta a Honfoglalás c. festmény vezér alakját. Érdekesség, hogy I. Berkecz Illés cserépkulacsát mindig a legifjabb, most VI. Berkecz Illés őrzi. (Miért került Szegvárra Munkácsy Mihály? HF.) „Berkecz ház Szegvár” általam nem ismert eredetű írás erre is választ ad. (Hogyan került kapcsolatba éppen I. Berkecz Illéssel? HF.) Ezt nagyon nehéz lenne kideríteni, ha egyáltalán lehetséges. (Milyen – rokoni – kapcsolata volt I. Berkecz Illésnek Berkecz Emíliához? HF.) Sajnos erről nem tudok.”*****
A Berkecz család építette még a XVIII. század legvégén. Jelenleg a Takács család tulajdona. (3. számú fénykép HF.) 1891-ben ebben a házban lakott Munkácsy Mihály, amikor modellkereső útján Szegváron dolgozott.
Állítólag Berkecz Illés szegvári modellje alapján festette meg Árpád vezér alakját a Honfoglaló című alkotásán. Amikor pedig a Honfoglalás megfestése ötletből valósággá kezdett lenni, Munkácsy személyesen megjelent Szegeden. Erre az első látogatásra 189* októberében került sor, egészen pontosan azért, hogy – s Szegedi Napló szerint – „… a Tisza mellékéről tiszta magyar típusú modelleket…” akart Párizsba vinni a mester. (Neullyben ekkor már állt az a hatalmas műterem, amelyet külön a szóban forgó kép elkészítéséhez építettek.) (A kép mérete: 459×1855 cm HF.).
„Munkácsy rövid pesti tartózkodás után előbb Szentesre vonatozott, ahol az akkori főispán Zsilinszky Mihály – lévén rokona – nagy szeretettel fogadta. Az ő társaságában rándult aztán Csongrádra, majd Szegvárra is. Ez utóbbi helyen bukkant rá arra a paraszt férfira, akiről Árpád arcát mintázta.”******
*= a beszkennelésnél lemaradt az utolsó számjegy (0 vagy 1 valószínű)
Munkácsy Honfoglalás c. festményéből Árpád vezér
Hasonlítanak egymásra?
(Leírtak és elmondottak alapján megállapítható, hogy Munkácsy Mihály járt Szegváron. Festményeihez jellegzetes arcokat gyűjtött. Általunk nem ismert eredetű írásból kiderült, hogy rokona, Zsilinszky Mihály révén került Szegvárra.
Hogy hol lakott, mennyi időt töltött itt, Berkecz Illés rokona volt-e Berkecz Emíliának, mikor írta a valóságban a levelet Berkecz Emília? Sok nyitott kérdésre lelkes egyéni tanulmány, vagy szakdolgozat keretében végzett kutatómunka még talán sikeresen kinyomozhatná a helyes választ. – HF.)
Észrevételt, kiegészítést a Szegvári Napló szerkesztőségben leadott elérhetőségre várom.
Tisztelettel: Hódi Ferenc
2021.
Felhasznált források:
- * Magyar Nemzeti Bank Munkácsy születésének 175. évfordulója alkalmából kiadott emlékpénzérme tájékoztató füzete, 2019. február 20.
- ** Dr. Zsilinszky Mihály: Csongrád vármegye története II. kötet, 1898 kiadás
- *** Élet és Tudomány, 1974. március 8. szám, 458. oldal „Szegvár” írta Akácz László
- **** R. Nagy Mihály (1948-) szegvári lakos szóbeli közlése
- ***** Ladányi János (1946-) szentesi lakos szóbeli közlése
- ****** Ladányi János (1946-) által közölt, nem ismert eredetű írás
