Nem csak azért, mert a család ellátja őket munkával nap, mint nap, hanem azért mert a gondozási központban is törődnek velük.
Magdika (Pintér Lászlóné) és Eszterke (Bakóné) következetesen és nagy szeretettel szervezi a kirándulásokat, egyéb foglalkozásokat számukra.
A nyári hónapokban többször is buszra szállt 30-35 nyugdíjas, hogy megismerkedjenek az ország különböző tájaival, településeivel, hogy pihenjenek, strandoljanak Harkány, Gyopárosfürdő, Tápiószentmárton termál- és gyógyvizű medencéiben.
A felsorolás nem teljes, hiszen nem csak a gyógyvíz adta lehetőségek kihasználására szervezett telebuszokat kedvezményes áron a két fáradhatatlan szervező, hanem legutóbb Ópusztaszerre, ahol a Feszty-körkép megtekintése után az emlékpark többi nevezetességeit is megnézte az érdeklődő, minden szépre nyitott társaság.
Igen emlékezetes minden résztvevő számára a tápiószentmártoni kirándulás, ahol a „varázsdomb” vagy „sugárzó domb” jótékony hatását próbálták felhasználni testi-lelki bajaikra.
Mindenki kereste az „energiát” a domb tetején, a domboldalon, a tűző napon és a bokrok árnyékában. Volt olyan, aki megtalálta.
Piti Lajoskának jótékony hatású volt Magdika simogatása is. Egyébként, jó volt látni Eszter és Magdi idősek iránti szeretetének, kedvességének egy-egy simogatásban, kedves megszólításban való megnyilvánulását.
A domb „szelleme” valóban lenyugtatta a látogatókat. Sokan leheveredtek a homokos, füves dombtetőn, szundítottak egyet, mások sétáltak, üldögéltek, beszélgettek. A kúrára fordított időből jutott a Kincsem park és istálló, valamint a múzeum megtekintésére is. Többen megállapítottuk: olyan hatalmas múlttal rendelkezik Tápiószentmárton, mint Szegvár. Nagy előnye, hogy néhány évtizeddel ezelőtt építettek egy-két kicsi medencét, amelybe belevezették a termálvizet, ami csodák-csodájára, hamarosan gyógyvíz lett. Úgy jött elő a gyógyhatása, mint később, két-három éve a domb gyógyító hatása! Rá néhány évre, mármint a medencék építése után, hatalmas idegenforgalom alakult ki. Több, mint ezer (!) nyaralót épített a lakosság a medencék környékén, valóságos üdülőfalut hoztak létre.
A varázsdomb utánra tervezett termálvizes gyógyfürdőzésre nem kerülhetett sor, mert hatalmas záporeső zúdult nyakunkba, úgy hogy többen a buszban maradtak, folytatták a dombon elkezdett beszélgetéseket.
Ezek a kirándulások ezekre a beszélgetésekre is kiválóak. Pótolják a társalgási hiányban szenvedők részére a beszélgető partnert.
Ugyancsak kiváló alkalom volt – mindenre – a Harkány – Siklós kirándulás július végefelé. Igaz kicsit korán kellett kelni, mivel fél hatkor indult a busz, azonban a hosszú úton volt alkalom a rövidebb éjszakát pótolni. A több, mint kétszáz kilométeres út után csudára jól esett a harkányi fürdő langyos-meleg gyógyvize. Egy óra múlva mindenki kiválóan érezte magát, elfelejtette az utazással járó fáradtságot. A fürdőzést várlátogatás követte. A Siklósi vár megtekintése nagy élmény volt a társaságnak, úgy hogy jó hangulatban utaztunk Villányba, ahol falunapi rendezvényekbe csöppentünk. A borospincék ajtói tárva-nyitva várták a vendégeket. A nyugdíjas csoport sorbajárta a pincéket, szinte mindenki megkóstolta a remek villányi borokat. A kis főtéren érdekes műsort nézhetett, rostonsült marha-, pulyka-, sertésszeletet fogyaszthatott a társaság. Sokszor eszünkbe jutott a sültek illata a szegvári falunapokon, az elmaradt beharangozott ökörsütésre gondolva.
