Szegvár Online - szegvári független hírportál
Ultimate magazine theme for WordPress.

Mesél a szegvári határ V.

0 91

Iratkozz fel a Szegvár Online híreire!

A török idők után a bécsi udvarban elhatározták, hogy mivel katonai okokból szükség van a birodalom területének pontos ismeretére, egységes szempontok szerint a felmérést el kell végezni. 
A terv kivitelezése sok időt vett igénybe, de 1766-ban a határvármegyékkel elkezdődött a folyamat, és 1784 körül sor került Csongrád megyére is. 
A felmérés két részből, a négyzethálós beosztás alapján készített igen pontos és igényes térképekből, valamint a kiegészítő leírásokból áll: ez utóbbiak részletessége az adatgyűjtők hozzáállásától függően igen változó. Csongrád megye leírója erősen a katonai igényekre figyelve dolgozott, így elsősorban földrajzi szempontból értékesek a XVIII. századi Szegvárról és környezetéről nyújtott adatai.
A szomszédos településektől való távolságot órában adták meg (1 óra = 5000 lépés = 3,75 km), így Szegvártól Szentes 2 óra (7,5 km), a Kórógyi vendéglő (a Szentes – Vásárhelyi út mellett) 1-3 óra (6,56 km), Derek Egyháza (itt ekkor kastély és majorság volt) 2-3 óra (10,3 km) távolságra van.
A településről csak annyit találunk, hogy “közepes méretű falu a mocsár és a Kurza folyó mellett”. Ez más területek adataival összehasonlítva nagyon kevés.
A környék képét és útviszonyait alapvetően meghatározó vízrajz esetében sokkal szerencsésebbek vagyunk. 
“A Tisza folyó 3-4 öl mély, partja meredek, és alja iszapos, nem lehet átlábalni, tavasszal úgy megárad, hogy 15 öl méllyé válik, elönti a környéket a mocsárnak jelzett területen, ez az áradás augusztus közepéig tart.” A 15 öles (28 m) mélység túlzó adat, ekkora víz még ma sem igen képzelhető el, a XIX. század elején pedig e szakaszon a vízszintingadozás nem haladta meg a 2 métert. Az adat annyiban mégis igaz, hogy a víz mintegy 6-8 km széles területet ellepett, és ezt érzékeltették a túlzással (ilyenkor a Nepomuki Szt. János szobortól Csanytelekig csónakkal el lehetett jutni).
A Kurca (Kurza) a leírás szerint a Körös egyik, 50 lépés (37 m) széles ága. Alacsony víznél gyalogosan átlábalható, bár a folyóágy leginkább mély, de áradáskor mocsarakat hagy hátra, amelyeken nem lehet átkelni.
A Kórógy (Korod) vízellátásáról a felmérés leírja, hogy: “ha a vizek, ami egyébként évente megtörténik, kiáradnak, a Körös vize itt marad, és kialakítja a mocsarat, és a többi mezőt is elönti. A víz java e mocsarat a Veker és Korot éren keresztül elhagyja, ezek a vizek az áradó Tisza szintjét emelik, ami évente megtörténik és csak ritkán marad el”, és “a rétek egy része mindig száraz, a másik mindig mocsaras”. 
“A Tereriz (Terem-) halom és Kiralysag Pusta (Királyság Puszta) közötti mocsár csak nagyon száraz időszakban szárad ki, és veszélyes a lovakra nézve.”
A Körös a szabályozás előtt rendszeresen kiöntött a Szarvastól délre eső több km2-nyi lapos tófenékre, egy sekély tavat (0,5-1 m) alkotva Ecser és Eperjes között. A felszíni adottságok miatt a vizet csak a Kórógy- és Veker-meder tudta levezetni. A leírás szerint a Kórógy felső szakasza száraz időben átlábalható, de teljesen csak igen ritkán szárad ki, míg a kurcai torkolat felőli rész mocsaras és iszapos, így csak hidakon, töltéseken, vagy átjárókon lehet átkelni rajta. 
A víz szélessége 15 öl (28,5 m), nyáron 3-4 láb (0,9-1,2 m) mély, partja meredek, és a falu alatt a Kurcába folyik.
A Kontra-tavat az ártérhez sorolták, és csak annyit írtak róla, hogy “a Csata Fő leginkább vízben áll, és csak alacsony vízállásnál lehet a Szentesre menő utat használni”. A leírás és a térképszelvény adataiból megállapítható, hogy ez az út a Hunyadi és Kontra utcák találkozásánál, északra tarva indult, így keresztezte a Kontra-tó medrét, és ezért csak a tó szinte teljes kiszáradásakor (ami ritkán adódott) lehetett használni. A Csata-fő tehát a Kontra tó egyik részét jelölhette; de megjegyzendő, hogy a helyszínen gyűjtött nevek a bécsi feldolgozás során, mivel az írnokok nem tudtak magyarul, másolási hibákkal el is torzulhattak.
Az erdőkre vonatkozó kérdésre annyit válaszoltak, hogy a “Kurca pataknál vannak bozótosok”, más források alapján fűzeseket kell rajta értenünk. 
Az utakról csak annyit jegyeztek fel, hogy “száraz időben jók, rosszabb idő esetén a fekete zsíros föld miatt kellemetlenek”. 
A két utolsó kérdésre (hegyek, megjegyzések) semmit nem válaszoltak.

Iratkozz fel a Szegvár Online híreire!

Hozzászólások
Hozzászólások betöltése

Portálunk sütiket használ. Elfogadom Olvasd el

Adatkezelési tájékoztató