Szegvár Online - szegvári független hírportál
Ultimate magazine theme for WordPress.

Mesél a szegvári határ XI.

0 109

Iratkozz fel a Szegvár Online híreire!

Pár évvel ezelőtt (2000-ben) jelent meg a Szegvár című kötet, amelyben Sz. Bozóki Margit közölte a község bel- és külterületének földrajzi neveit. Egy ilyen közlést hosszas gyűjtőmunka előz meg: a néprajzkutató igyekszik a lehető legalaposabban kikérdezni a helyneveket ismerő, elsősorban idősebb, helybeli személyeket; régi térképek alapján rákérdez a már kihalóban lévő elnevezésekre. Bozóki Margit csak egy 1965-ben készült térképen szereplő helymeghatározásokat felhasználva dolgozhatott; különféle térképekről, vázrajzokról és leírásokból viszont sikerült igen sok, mára feledésbe merült helynevet kigyűjtenem. Ezt a gyűjtést némiképpen összerendezve, a belterületen indulva több részletben közlöm.
A Polgármesteri Hivatal előtt, ahol most parkosított közterületet látunk, az 1800-as évek közepén a Károlyi-uradalom kettős, állati erővel hajtott szárazmalma állt. Erről a malomról vette nevét ebben a korban a mai Szabadság-tér és a Régi-posta utca.
A Dózsa György utcát másfél százada Nagy-utcának hívták, és bár megszakította a Megyeház-tere, a Hunyadi János utca hosszabbik fele (a Rozmaring utcáig) is ide tartozott. A Hunyadi utca fennmaradó részét Gazsi-köz néven emlegették.
Az 1780-as években maga a falu sokkal kisebb területet foglalt el, mint ma: lényegében csak a főúttól északra eső területen álltak házak, valamint a Megyeháza és a Kórógy között. Mint általában, úgy Szegvár esetében is az 1700-as évek közepétől a falu szélén jelölték ki a temetőket, így ez valamikor a mai víztorony helyén volt. A temető a XIX. századra megtelt, ezért – miután újat jelöltek ki – a régi megszűnt, majd egykori területe fokozatosan beépült. Ezt a részt Ótemető-tere néven ismerték, erre a temetőre ma a Régi-temető utca emlékeztet, aminek korábbi neve Sutu-köz volt. A temető helyére épült házak között alakult ki az Új-utca is, később ez kapta a Malom utca nevet, mivel a víztorony helyén egy időben szintén volt egy malom.
A “Szélmalmi” vagy “Bélteki köröszt” történetéhez is van mit hozzátennünk. Általános magyar szokás, hogy a közlekedés szempontjából fontosabb helyeken keresztet, vagy valamely szent szobrát felállítják. A falu végén már 1785-ben állt egy kereszt, így a Bélteki család az 1800-as évek végén vagy a régit javította ki, vagy ahelyett épített újat – mindkét eljárás szokásban volt. Ugyancsak meg kell jegyeznünk, hogy a ma is álló Szélmalom épületét az 1860-as években még nem jelezték a térképen, így az legfeljebb 140-150 éves lehet.
A mai főúttól délre eső területeket a XIX. század első felében építették be: erre nemcsak a térképi megjelenés utal, hanem az a tény is, hogy a határvonalak egyenesek, tehát az utcák és telkek helyét előre megszerkesztették. A Kis és a Kórógy utca neve másfél százada nem változott, új nevet kapott viszont az Újaradi-utca (Petőfi Sándor), az Újbudai-utca (Deák Ferenc), a Nyerges-utca (Kossuth Lajos), a Gödör-utca (Széchenyi István), és a Tálas utca (Batthyány Lajos).
A Kórógy északi partján, a Bari-kert nevű területet, mely a mai temetővel határos, valamikor Cigány-telep néven ismerték.
A Károlyi-uradalom Szegváron egy serfőzdét is üzemeltetett. A serfőzde épületei a Kórógy utca nyugati végénél, a sorházak táján voltak, ennek a területnek a főút felőli végét nevezték Serház-zugnak. Itt, a Kórógy partján ma is áll egy kereszt, ez (vagy elődje) szerepel már az 1785-ben készült térképen is.
A falun átfolyó Kórógy is nagyot változott az elmúlt két évszázad folyamán. A XVIII. századból való leírások szerint ennek vize hol erre, hol arra folyt annak függvényében, hogy a Körös vagy a Kurca felől emelkedett-e jobban a vízszint. Az ingadozás miatt a meder mocsaras volt, sőt, szárazabb időben ki is száradhatott a Kórógy. A XIX. századi folyószabályozások során ezt a különös folyót is átalakították: medrének íveit átvágásokkal kiegyenesítették, vízszintjét zsilipekkel leszabályozták. Az egykori kanyarokat még mutatja az a szabálytalan vonal, amely mentén a csatorna völgye még ma is elválik környezetétől, a Kórógy tó, ami valójában az eredeti meder egy kivágott darabja, vagy egy-egy csapadékosabb időszak után a földeken kialakuló tócsák vonala.

Iratkozz fel a Szegvár Online híreire!

Hozzászólások
Hozzászólások betöltése

Portálunk sütiket használ. Elfogadom Olvasd el

Adatkezelési tájékoztató