Nagy Géza Balázs

Amint arról az előző két cikkben már szó esett, a Károly-uradalom helybeli központja a Vármegyeház és a szárazmalom…
Olvasd tovább...

A Károlyi-uradalom kétszáz évvel ezelőtt mészárszéket és a boltot is működtetett a faluban, amit két-három éves bérletre…
Olvasd tovább...

Az első, Szegvár környéki malomról 1461-ből van adatunk: ez Derekegyházán működött mindaddig, amíg - többek között…
Olvasd tovább...

A Szegvár-mindszenti határ utolsó, a Kurca és a Tisza közötti része olyan terület, amely egykor bővelkedett álló- és…
Olvasd tovább...

Továbbmenve a megkezdett 'határjárásban', a Kórógy déli partjától délre fordulunk. Ez a terület, amelyet ma is…
Olvasd tovább...

A Sáp-halom tetején lévő határpontot 1727-ben (valószínűleg az ott talált) égetett tégladarabokkal jelölték meg. Innen…
Olvasd tovább...

A folyószabályozások nyomán a Tisza és a Szentes-Mindszent országút közti terület még ma is alakul, változik. Az…
Olvasd tovább...

Pár évvel ezelőtt (2000-ben) jelent meg a Szegvár című kötet, amelyben Sz. Bozóki Margit közölte a község bel- és…
Olvasd tovább...

Pár évvel ezelőtt (2000-ben) jelent meg a Szegvár című kötet, amelyben Sz. Bozóki Margit közölte a község bel- és…
Olvasd tovább...

Szegvár gazdálkodásának jól megfogható korszaka 1560 és 1570 közé esik, mivel e két évből azonos szempontok szerint…
Olvasd tovább...

1471-ben meghalt Szeri Pósafi István, családjának utolsó fiági sarja, így birtokai közt Szeg és Szentgyörgy is…
Olvasd tovább...

Ma, a gyors tempójú XXI. században már nehéz rekonstruálni őseink évszázadokkal ezelőtti életmódját, ezen kívül az…
Olvasd tovább...

A török hódoltságot történelmünk nehéz idejeként tartjuk számon. A lakosság nem egyszer nyomorgott, de néha - például…
Olvasd tovább...

Az előző részben ismertetett katonai felmérés említi a kórógyi csárdát, melyről a következő leírást adja. "Egyedül álló…
Olvasd tovább...

A török idők után a bécsi udvarban elhatározták, hogy mivel katonai okokból szükség van a birodalom területének pontos…
Olvasd tovább...

II. (Vak) Béla király 1138-ban oklevelet állított ki arról, hogy néhai atyja, Álmos herceg milyen jövedelmekkel látta…
Olvasd tovább...

A szegvári határ déli része - az előzőekben bemutatottakhoz hasonlóan - változatos történettel bír. A mai állapot…
Olvasd tovább...

A szegvári határ jelentős hányada a Tisza és a Kurca közti terület, ez a rész történeti és földrajzi értelemben is…
Olvasd tovább...

Szegvár község külterülete a mai formában egy fekvő téglalaphoz hasonlít, ez azonban a középkori állapottól igen messze…
Olvasd tovább...