Szegvár Online - szegvári független hírportál
Ultimate magazine theme for WordPress.

Mesél a szegvári határ III.

0 95

Iratkozz fel a Szegvár Online híreire!

A szegvári határ déli része – az előzőekben bemutatottakhoz hasonlóan – változatos történettel bír. 
A mai állapot szerint településünk déli szomszédja Mindszent, de valamikor e kettő között más települések is voltak.
Az első megemlítendő település Szentgyörgy volt, melynek első írásos említése 1218-ból maradt fenn. Eszerint a Szávaszentdemeteri Apátság formált rá birtokjogot, melyet III. Honorius pápa erősített meg: a Tisza-menti birtokok között szerepel e falu neve Curta-i Szent György néven. Azt ennek az egyetlen forrásnak az alapján nem lehet eldönteni, hogy az apátság mire alapozta és tudta-e ide vonatkozó igényeit érvényesíteni, de a település a XIV. század végén már a Bor-Kalán nemzettségből származó Szeri Pósa családjának kezében volt.
Szentgyörgy másodszor egy 1371-ből fennmaradt oklevélben szerepel; ez az irat megőrizte egy idevalósi ember, Magyar Pál fia János jobbágy nevét. Ebből az említésből sejthetjük azt, hogy a közelben kellett lennie egy Apor és egy Leng nevű falunak.
Már maga a Szentgyörgy név is arra utal, hogy a falunak e szent védnöksége alá helyezett temploma volt, de erre írásos bizonyíték van egy 1391-ben keletkezett oklevélben. A leírás szerint a Szeri család itteni ügyintézőjének egyik emberét, Györgyöt a szomszédos földesurak parancsára a templomból elhurcolva börtönbe vetették és megkínozták. 1399-ben az Apor faluban lakók elpusztították a halrekesztőket, 1410-ben pedig ugyanők elfoglalták a Halastelek vagy Halásztelek nevű, Apor és Szentgyörgy között lévő területet.
1411-ben az aporiak és a körtvélyesiek Szentgyörgy területén megölték Ádám Pál fia János helybeli lakost, az ügyet a nádori bíróság tárgyalta, de a per végéről nincs információnk. Persze a szentgyörgyieket sem kellett félteni, a Tisza-Kurca közbe eső Háromfülerdőt (más oklevélből tudható, hogy füzesről van szó) szeg(vár)i szomszédaikkal karöltve 1426-ban teljesen kivágták, így a tulajdonos Garamszentbenedeki Apátságnak 400 forint kárt okoztak; ez akkor hatalmas összeg volt, az erdő pedig külön érték volt a környéken!
Szentgyörgy 1471-ben a Guti Országh és a Nádasdi Ongor családok kezére került, majd 1499-ben lakói a donáttornyai határ önkéntes learatásában segítették Derekegyháza lakóit – az ügyből természetesen pereskedés lett.
A XVI. század elejére a birtokviszonyok Szentgyörgyön is (miként az egész környéken) igen bonyolulttá váltak. II. Ulászló király 1506-ban Gerchei Petew Jánost és családját többek között Szentgyörgy birtokkal adományozta meg. E Petew az uralkodó gyermekeinek nevelője volt: azaz a későbbi II. Lajos királynak és Annának, I. Ferdinánd feleségének. Petew nem volt egyedüli birtokos, hanem Szobi Mihállyal megosztva használta Szentgyörgyöt.
A török-kor elején Szentgyörgy jövedelmeire a királyi közigazgatás szerint a gyulai vár volt jogosult, de a törökök is behajtották saját járandóságaikat. Az 1560-ban a török adóív szerint 30 fejadófizető (családfő) lakott a faluban, míg 1570-ben 54 ilyet vettek nyilvántartásba. A növekedés oka abban keresendő, hogy a szomszédos Apor ebben az időben elnéptelenedett, területét Szentgyörgy és Mindszent között megosztották, a lakosság pedig a környező falvakba átköltözött.
Szentgyörgy a török-kor végét már nem élte meg, területe beolvadt a szegvári határba, de emlékezete még él a Kórógyszentgyörgy és a György-halom névben.
A szentesi levéltárban van egy színes kisméretű térképvázlat, amely alapján elmondható, hogy a XIX. században Szegvár és Szentgyörgy puszta határa a mai Osztorai Gátőrháznál kezdődött, és a Kórógy-torok érintésével szinte pontoson kelet-nyugati irányban haladva a mai Szentes-hódmezővásárhelyi útig tartott. A Mindszent felőli határvonal ma is megvan, mert ez alkotja Szegvár mai határát.

Iratkozz fel a Szegvár Online híreire!

Hozzászólások
Hozzászólások betöltése

Portálunk sütiket használ. Elfogadom Olvasd el

Adatkezelési tájékoztató