Szeptember 26-án az Idősek Napközi Otthonából Szentesre indult a 9.17-es járatos busszal egy 11 fős csoport Bakóné Esztike és Koromné Katika kíséretével, Szentes Gondozási Központ meghívásának eleget téve.
Izgalommal utaztunk az ellőttünk ismeretlen vetélkedőre gondolva. Érkezésünket örömmel fogadták, gyorsan hellyel kínáltak az udvaron felállított, vagy 100 főt befogadó sátorban. Helyi és vidéki idősek otthonainak tagjai is régi ismerősként üdvözöltek bennünket.
Amikor megtelt a hatalmas méretű sátor, az Otthon egyik kedves vezetője, Vass Éva településenként (Mindszent, Szentes, Szegvár, Fábiánsebestyén, Eperjes), vagyis 5 csoportot, 5-5 személlyel kért fel vetélkedőre, 5 oszlopot alkotva, élén a kapitányokkal.
Nagyon vidám társaság verődött össze, ott öreget nem lehetett látni, pedig az átlag-életkor 75 körül mozgott, mert 93 éves néni is volt közöttünk. Mindenki fiatalos frissességgel igyekezett küzdeni a jó pontokért. Volt különféle labdajáték, tánc, stb. és írásbeli feladat-megoldás. Rendkívül mulatságos, hangulatos verseny alakult ki, mert a versenyen kívül – a sátorban ülők hangos „hajrára” minden település részéről – a saját csapatát biztatva – egy hangorkánba torkollott. Itt megjegyzem a vetélkedő összesítéséből kiderült, hogy Szegvár is dobogós lett. Azonban a zsűri bölcs döntése alapján minden csoportot egyforma ajándékkal lepett meg, amit örömmel, köszönettel fogadtunk.
Az izgalmas és mulatságos versenyben jól kifáradtunk és utána az ebédig víg nótázással, személyes beszélgetéssel töltöttük időnket az ebéd finom, étvágygerjesztő illatát élvezve.
A bőséges pacalpörkölt, sütemény elfogyasztása után lovas kocsis sétán vettünk részt a városban.
E nagyléptű találkozó rendezettségét, annak sikerét jól tükrözi az Intézmény vezetőjének, Puskásné Halál Áginak szelíd, kedves, ugyanakkor határozott magatartása. Ugyanaz jellemzi közvetlen és közvetett munkatársait is, mert kivétel nélkül mindenkihez kedvesen szólva, a sok-sok, élettől meggyötört idős ember arcán megjelent a búfelejtő mosoly. Jó volt látni!
Hazafelé már kényelmesebben, Szegvár Önkormányzat személyszállító kisbuszával jöttünk. Indulás előtt, mint a jó, figyelmes, gondos anyuka, Esztike sietősen körülnézte a kis csapatot kérdezve: „itt van-e mindenki?” és a sofőr indította motorát. – Megállapítottuk: jól éreztük magunkat. Jó kikapcsolódás volt. Az egyhangú napi életünket tette színesebbé, változatosabbá.
Köszönjük a Szentes Gondozási Központ meghívását, és a kedves fogatatást. Fáradozásukat, további munkájukat Isten áldja meg, adjon erőt, egészséget Vezetőjének és minden kedves Munkatársának, gondozottainak, de az ott megjelenteknek is,
Végül, de nem utolsó sorban magam részéről – mint tiszteletbeli tag – köszönöm Bakóné Esztikének, az Otthon vezetőjének, hogy most is részese lehettem ezen az időseket felkaroló, vidám rendezvénynek.
