Egy epizód A Rendőr-sztorik című kéziratomból
Egy fiatal, feltűnően csinos hölgy, aki, – mint mondani szokás: jól érezte magát a bőrében, – leült a háromtagú rendőri vizsgabizottság elé. Magánnyomozói tanfolyamot végzett és mindenképpen szerette volna letenni a fegyverismereti vizsgát. Az én tanítványom volt, ezért a vizsgabizottság tagjaként én voltam a kérdező tanár.
Üres volt a felkészülési lapja, nem írt egy sort sem, letette mag elé az asztalra.
– Miért nem készített feleletvázlatot? – kérdeztem a vizsgázótól.
– Azért, mert könnyű kérdést sikerült húznom – válaszolta röviden.
– Kérem, mondja be a tételszámot, és a kérdését olvassa el hangosan, hogy a vizsgabizottság minden tagja hallja, hogy miről kell beszélnie.
– Az 5-ös tétel. A lőszer részei.
– Köszönöm. Valóban, könnyű kérdést húzott, halljuk a feleltét.
– A lőszer olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport, valamint gyúelegyet tartalmaz.
– Ez igaz. A lőszer részeit kellett elmondania, de a lőszer egy fontos alkatrészét nem említette meg.
– Mondtam a lövedéket, amely kirepül a fegyver hornyos csövéből és célba talál. Mondtam a gyúelegy- amely begyújtja a lőport, annak hatására a fegyver csövén át kirepíti a lövedéket a célra.
– Amit elmondott az jó, de kihagyott a lőszer részei közül egy fő alkatrészt. Mi volt az? – kérdezem ismételten.
– Nem tudom, mire gondol. Kaphatok egy kis segítséget?
– Kaphat. Mondta a lőport, a lövedéket, a gyúelegy, de egyet kihagyott a lőszer részei közül. Amelynek olyan neve van… hogy is határozzam meg? A lőszer egyik fő alkatrésze, ami az ön testén is megtalálható.
– Csak az én testrészemen van ilyen nevű szerv vagy „alkotó rész”, más személyeken nincs? A ruhámon van?
– A ruháján nincs.
– A testemen van? A testemnek egy alkotó „eleme”?
– Igen, a testének fontos alkotó „eleme”.
– Csak az én testemnek, másnak nincs ilyen?
– Attól függ, hogy a más személyeken mit ért? Jó, segítek: Csak nőknek van ilyen nevű testrésze, férfiaknak nincs. Az anatómiától inkább lépjünk ki.
– Minden embernek nincs ilyen, csak nőknek… gondolkodott hangosan.
– Így van. Csak nőknek…
– Minden nőnek?
– Igen. Remélem, nem sorolja fel a test fő részeit a lába ujjától a feje tetejéig.
– Még mindig nem tudom, mire gondol. A nőkön, derékon alul, vagy derékon felül található ez a „dolog”.
– Látja, ez jó kérdés. Derékon alul. (Meghökkenve a szája elé kapta a kezét. Ekkor láttam, hogy zavarba jött, elpirult. Mit, elpirult, olyan vörös lett az arca, mint az érett fűszer paprika. Meg is sajnáltam.)
– Azt hiszem, már tudom, hogy a lőszer részei közül mit hagytam ki: A hüvelyt!
– Pontosan. (Nyeltem nagyot. Alig tudtam palástolni, hogy el ne nevessem magamat. Nem mertem ránézni a bizottság tagjaira sem.)
Az írásbelije úgy látom nagyon jól sikerült, a szóbeli, pedig ötös alá, a segítségkérés miatt. Gratulálok. Úgy érzem nagyon megszenvedett az ötösért. Ugye nem haragszik? Én csak a kérdéseire válaszoltam…
– Nem, dehogy – válaszolta.
Kipirult arccal, visszafordulva, még annyi mondott – most már felszabadultam – nevetve:
– Köszönöm a segítséget.
