A Kossuth Rádióban hetente más-más templom harangja szól délidőben. Március 8-14-ig a szegvári Katolikus Templom harangja szólt délben.
Ennek rövid története a következő:
Kórógyi Antalné Juliska néni olvasta a Szabad Földben, hogy jelentkezni lehet a harangok bemutatására. Rögtön tollat ragadott és írt a szerkesztőségnek. Ott nagyon szívesen fogadták a jelentkezést. Ezután hivatalos formát öltött a dolog. A Katolikus Egyház Plébánia Hivatalának kellett hivatalos jelentkezést benyújtani, majd szöveget írni és már jöttek is hangfelvételt készíteni a harangok szaváról.
A déli harangszó elhangzása után a következőt hallhattuk (mely szöveget a Rádió munkatársai állították össze, rengeteg tévedés, pontatlan dátum szerepel benne. Megjegyzés: főszerkesztő):
Ezen a héten minden délben a szegvári Római Katolikus Templom harangja szól a Kossuth Rádióban.
Szegvár nagyközség a Tisza bal partján, Szentestől 8 km-re, délnyugatra fekszik. Neve Szeg néven szerepel egy 1304-es Anjou-kori oklevélben. A vár szó később járult a falu nevéhez. A XVII. században Dóczi János volt a falu birtokosa. A török hódoltság után a vásárhelyiek bérelték az elnéptelenedett falu földjeit. 1720-ban gróf Károlyi Sándor adománylevelében Szegvár még Szentes pusztájaként szerepelt. Templomát 1739-ben építtette föl a község birtokosa. Tornya 1753-ra készült el. Szegvár 1776-1883-ig Békés-Csanád-Csongrád vármegye székhelye volt.
Kossuth Lajost 1867-ben díszpolgárrá választották. Munkácsi Mihály: Honfoglalás című festményén Szegvár több lakóját megörökítette.
Itt született 1885. Április 1-én Bartucz Lajos antropológus, néprajzkutató, az Alföldi Tudományos Intézet megszervezője és első igazgatója.
A Szűz Mária tiszteletére szentelt szegvári Római Katolikus Templom 31 méter magas tornyában 4 harang lakik. A délidőben megszólaló 6 q 79 kg-os harangot Walser Ferenc mester öntötte Budapesten, 1923-ban.
Sokan, akik nem itthon élnek, örömmel gondoltak vissza a harangszó alatt Szegvárra.
